Elborzadva olvastam, hogy a milliárdos Andy Vajna feleségének, Vajna Tímeának egy Nagy Eseményen ugyanazt a ruhát kellett viselnie, amit egy Másik Nagy Eseményen korábban már viselt, és ezt ő maga azzal indokolta, hogy nem volt pénze új ruhára.
Sajnálatosnak tartom, hogy nem ismerem személyesen Vajna Tímeát, mert ha ismerném személyesen, elárulnám neki, hogy a férje és ő nem a megfelelő emberekkel barátkoznak. Az egyik barátjuk ugye nem más, mint Habony Árpád, aki már régen kiérdemelte volna a Nemzet Funkció- és Beosztás Hiányában Tengődő Szerencsétlenjeiért Sajnálatos Módon Felelős Tárca Nélküli Miniszteri posztot, de csakis azért persze, hogy legalább papíron álláshoz jusson szegény feje. Mert ha valakinek nincs állása a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, az reá nézve szörnyű következményekkel járhat. Hitelfedezet és állás hiányában nem adnak neki milliárdos hiteleket a bankok; nem tudja százezreket érő táskába csomagolni az ozsonnára (vékonyan) megkent zsíros kenyeret; sőt, előfordulhat, hogy ha az állástalan ember testvére kinéz magának egy pesti belvárosi lakást, akkor az állástalan ember ember hirtelen nem tud a mellényzsebből előrántani 65 millió forintot a kiszemelt lakásra. Súlyos csapások ezek.
Ha ismerném személyesen Vajna Tímeát, elárulnám neki azt is, hogy nem csak Habony Árpáddal, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének másik szegény emberével, Orbán Viktor miniszterelnökkel sem érdemes barátkozniuk. Képzelje el, kedves Vajna Tímea, hogy Orbán Viktor lényegében a Nemzeti Együttműködés Rendszerének Templomi Egere, akinek a számláján (ő maga írta) mindössze 750 ezer forint megtakarítás van. Ugye, milyen vicces? Andy Vajna havonta ennek az összegnek a többszörösét költi el, nem beszélve arról, hogy 750 ezer forint alatt normális ruhát sem kapni ma már, nemhogy két vacak retúrjegyet a bizniszklasszra Los Angeles-be. Ha Vajna Tímea megszorul, és nincs pénze új ruhára, akkor nem fordulhat bizalommal az új családi baráthoz, Orbán Viktorhoz sem, mert a Nemzet Templomának Egere tanácstalanul széttárná karját, és azt válaszolná:
– Drága Tímea úrhölgy, magam is nélkülözni vagyok kénytelen, mert nincsen semmim. Pontosabban szólva van egy darab papírom, ami szerint nincsen semmim, és én ezt a darab papírt örömmel a rendelkezésére bocsátom, ha nagyon akarja, ünnepélyesen kitörölheti vele a fenekét, de nagyon kérem, használat után adja vissza, mert ezzel a szaros papírral vagyok kénytelen bizonyítani, hogy földönfutó vagyok. Odahaza ügyeskedtünk mink pártszékházzal, kőbányával, szőlőültetvénnyel, a lányomat még egy milliárdossal is kiházasítottam, hátha kisegít bennünket a hosszú hétvégékre. Aztán mi lett a vége? A nemzet szolgálatában eltöltött harminc esztendő alatt minknekünk nem jött össze semmi, csak vacak 750 ezer forintunk. Hát élet ez?
Nem, kedves Vajna Tímea, ez nem élet. Nem szabad maguknak olyan emberekkel barátkozniuk, mint a fönt nevezett urak. Javaslom, barátkozzanak inkább irodalmi körökben, többre mennek. Nem viccelek. Elmesélem magának a magam esetét, úgy értem, amit a következő bekezdésekben olvasni tetszik majd, az a valóság lesz, az úgynevezett igazság, amit a fönt nevezett urak maga elől eltitkolni igyekeznek.
Elmentem múlt decemberben nadrágot venni, mert a mosásban kifakult az Egyik Nadrágom, és viseltes kezdett lenni a Másik Nadrágom is. (Látja, kedves Vajna Tímea, az ember a ruhatárát ilyen praktikusan is össze tudja állítani, nem kell hozzá más, mindössze két nadrág.) De a nadrágboltban olyan drága volt az Új Nadrág, hogy nem tudtam megvenni. (Nem merem magának elárulni, hogy mennyi volt, nehogy rosszul legyen, elégedjen meg annyival, hogy az Új Nadrág ára nem érte el a 10 ezret. Nehogy félreértse, nem dollárban. Forintban.)
És ezután csoda történt! Hivatalos voltam egy íróhoz ebédelni, és a meghívása éppen jókor jött, mert Hús volt ebédre, ritka kincs az, kedves Vajna Tímea, ha ez ember nem vegetáriánus. És elárulta nekem az író, hogy sajnos több ruhadarabját kihízta, és csak foglalják nála a helyet, volnék-e olyan rendes, hogy elvinném tőle? Képzelje el, hogy kaptam tőle öt nadrágot, öt zakót, és tizenkét inget. Sosem volt még ennyi nadrágom, zakóm és ingem egyszerre. Két nagy bevásárlótáskával cipeltem haza a kincseket, és arra gondoltam közben, hogy lám csak, vannak jó emberek az írók között, nem csak írnak, hanem híznak is. Képzelje el, kedves Tímea, hogy a következő három-négy évben milyen jó lesz nekem. Juj, de jó lesz nekem, kedves Vajna Tímea. Mégpedig több okból kifolyólag lesz nekem jó. Továbbra sem kell olyan emberek társaságát keresnem, mint Habony Árpád és Orbán Viktor, sőt, még az felcsúti királyi családba sem kell benősülnöm, hogy legyen kolbász a hosszú hétvégékre. Tovább jó lesz nekem azért is, mert a következő három-négy évben nem kell zakót, nadrágot és inget vennem, ami azt jelenti, hogy a megtakarított pénzből havonta vehetek például: Húst. Kedves Vajna Tímea, ugye örül, hogy ebben az egyre erősödő országban én is egyre jobban teljesítek?
