Fogynak az érzelmi adakozók

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:03
Minennapi betevő - Gyerekek és kutyák előnyben FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /

Az SZJA-kulcsok csökkentése és a családi adókedvezmény bevezetése egyértelműen, és jelentősen csökkentette a felajánlások számát, és összegét is –  válaszolták kérdésünkre a Levegő Munkacsoportnál. A szervezet tapasztalatai szerint a NAV által készített adóbevallások gyakorlata ugyancsak rontott a felajánlási hajlandóságon: ha az adózó (azon kívül, hogy a hivatalra bízza a bevallást) nem tesz semmit, akkor a beadási határidőkor automatikusan véglegesítődik a bevallása - természetesen a nyilatkozat nélkül.

Arra is akadt példa, hogy a NAV által elkészített bevallás ellenőrzése után a rendszer nem engedte meg az 1%-os rendelkező nyilatkozat kitöltését a felületen, annak ellenére sem, hogy lett volna felajánlható adóhányad. Ilyen esetben a postai úton történő beküldés jelentős plusz teher, amit a sokszor csak néhány száz vagy ezer forintos összegért, hasonlóan magas postaköltséggel nem szívesen vállalnak az emberek. Megoldás lenne, ha a bevallást csak akkor lehetne véglegesíteni, ha az adózó nyilatkozik az 1 százalékról, vagy arról, hogy nem kíván adót felajánlani – nyilatkozta a Levegő Munkacsoport munkatársa, emlékeztetve rá, hogy a korábbi ÁNYK rendszerben a bevallás kitöltésekor többször is figyelmeztetett a rendszer a rendelkező nyilatkozat kitöltésére.

Egy könyvelő, aki évente 40-50 bevallás kitöltésében szokott segíteni, úgy látja: míg 10 évvel ezelőtt szinte mindenki felajánlotta valakinek az adója 1%-át, addig tavaly ez az arány a felére csökkent. A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint darabszámban mérve ennél azért kisebb volt a visszaesés: a 2016-os 3,5 millió helyett 2017-ben csak 3 millió adózó rendelkezett az 1 százalék sorsáról. A top 10 adománygyűjtő szervezet között akad olyan is, amelynek a felére csökkent az adófelajánlásból származó bevétele.

Nabila Kebiche, a Greenpeace adományszervezési vezetője lapunknak azt mondta: az adófelajánlás inkább az érzelmi alapú adományozásban fontos (hiszen olyan pénzről van szó, amit ténylegesen senki sem tart a kezében), nem véletlen, hogy évek óta a beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal foglalkozó szervezetek vezetik a toplistát. Az „érzelmi adományozókra” nem jellemző, hogy sok energiát fektetnének a jótékonykodásba, tehát nem valószínű, hogy külön emiatt ügyfélkapu-hozzáférést szereznek, vagy elmennek a postára az adófelajánlást kiegészítő nyilatkozattal.

Amióta a NAV magánszemélyek adóbevallását is elkészíti, a WWF Magyarország Alapítvány számára felajánlott 1%-ok is csökkentek, ahogy az ágazatban szinte mindenhol – hangsúlyozta kérdésünkre Joó Zsófia, a szervezet kommunikációs munkatársa. Amíg azonban a legnagyobb adományfogadóknál 2017 szeptemberi állás szerint átlagosan 30%-os visszaesést mutattak ki, nálunk ez a szám csupán 10%-ra tehető – szögezte le, jelezve, hogy ehhez elkötelezett, az akadályokat kikerülő adományozókra van szükség.

Szerző
2018.01.12 06:03

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41