Fogynak az érzelmi adakozók

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:03
Minennapi betevő - Gyerekek és kutyák előnyben FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /

Az SZJA-kulcsok csökkentése és a családi adókedvezmény bevezetése egyértelműen, és jelentősen csökkentette a felajánlások számát, és összegét is –  válaszolták kérdésünkre a Levegő Munkacsoportnál. A szervezet tapasztalatai szerint a NAV által készített adóbevallások gyakorlata ugyancsak rontott a felajánlási hajlandóságon: ha az adózó (azon kívül, hogy a hivatalra bízza a bevallást) nem tesz semmit, akkor a beadási határidőkor automatikusan véglegesítődik a bevallása - természetesen a nyilatkozat nélkül.

Arra is akadt példa, hogy a NAV által elkészített bevallás ellenőrzése után a rendszer nem engedte meg az 1%-os rendelkező nyilatkozat kitöltését a felületen, annak ellenére sem, hogy lett volna felajánlható adóhányad. Ilyen esetben a postai úton történő beküldés jelentős plusz teher, amit a sokszor csak néhány száz vagy ezer forintos összegért, hasonlóan magas postaköltséggel nem szívesen vállalnak az emberek. Megoldás lenne, ha a bevallást csak akkor lehetne véglegesíteni, ha az adózó nyilatkozik az 1 százalékról, vagy arról, hogy nem kíván adót felajánlani – nyilatkozta a Levegő Munkacsoport munkatársa, emlékeztetve rá, hogy a korábbi ÁNYK rendszerben a bevallás kitöltésekor többször is figyelmeztetett a rendszer a rendelkező nyilatkozat kitöltésére.

Egy könyvelő, aki évente 40-50 bevallás kitöltésében szokott segíteni, úgy látja: míg 10 évvel ezelőtt szinte mindenki felajánlotta valakinek az adója 1%-át, addig tavaly ez az arány a felére csökkent. A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint darabszámban mérve ennél azért kisebb volt a visszaesés: a 2016-os 3,5 millió helyett 2017-ben csak 3 millió adózó rendelkezett az 1 százalék sorsáról. A top 10 adománygyűjtő szervezet között akad olyan is, amelynek a felére csökkent az adófelajánlásból származó bevétele.

Nabila Kebiche, a Greenpeace adományszervezési vezetője lapunknak azt mondta: az adófelajánlás inkább az érzelmi alapú adományozásban fontos (hiszen olyan pénzről van szó, amit ténylegesen senki sem tart a kezében), nem véletlen, hogy évek óta a beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal foglalkozó szervezetek vezetik a toplistát. Az „érzelmi adományozókra” nem jellemző, hogy sok energiát fektetnének a jótékonykodásba, tehát nem valószínű, hogy külön emiatt ügyfélkapu-hozzáférést szereznek, vagy elmennek a postára az adófelajánlást kiegészítő nyilatkozattal.

Amióta a NAV magánszemélyek adóbevallását is elkészíti, a WWF Magyarország Alapítvány számára felajánlott 1%-ok is csökkentek, ahogy az ágazatban szinte mindenhol – hangsúlyozta kérdésünkre Joó Zsófia, a szervezet kommunikációs munkatársa. Amíg azonban a legnagyobb adományfogadóknál 2017 szeptemberi állás szerint átlagosan 30%-os visszaesést mutattak ki, nálunk ez a szám csupán 10%-ra tehető – szögezte le, jelezve, hogy ehhez elkötelezett, az akadályokat kikerülő adományozókra van szükség.

Szerző
2018.01.12 06:03

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10