Állandó fenyegetés az ellenzéknek

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:09
Nem hatódtak meg a halasztástól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Jellegzetes fideszes technikának nevezte Krekó Péter politológus, hogy a kormány haladékot akar adni az ellenzéknek a számvevőszék által megállapított tiltott támogatás visszafizetésére.

Mára valamennyi parlamenti mandátummal rendelkező ellenzéki párt gazdálkodásáról elkészítette végleges jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és kisebb-nagyobb összegben valamennyit visszafizetésre kötelezte. Közben a kormány már megelégszik azzal, ha az ellenzéki pártok nem a törvény szerinti 15 napon belül, hanem a parlament választás után, részletekben fizetik vissza a pénzt. A javaslattal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állt elő, nem sokkal azt megelőzőn, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette a választás időpontját.

Az ÁSZ, amely eddig nem tudott ilyen lehetőségről, kérdésünkre nem kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium ötletét. Az ellenzéki pártok nem hatódtak meg a kormány nagylelkűségétől. Messze a legtöbb pénzt a Jobbikon akarják behajtani: 330 millió forintot. (Büntetésként ugyanennyi állami támogatástól is elesik a párt.) A jogsértőnek tartott döntés miatt a Jobbik új eljárást követel, a Demokratikus Koalíció például „egyetlen fityinget” sem hajlandó fizetni. Hasonló bejelentést tett az LMP is.

Ennyire intenzív támadással szemben képtelenség sikeresen védekezni. Ha a Jobbik ügyes, akkor csökkentheti a veszteséget, de profitálni aligha tud ebből a helyzetből – Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója ezt a múlt hónapban, a számvevőszéki „fideszes hadjárat” beindulásakor nyilatkozta a Népszavának. Az akkor elmondottakon szerinte érdemben az NGM javaslata sem változtat.

Jellegzetes fideszes technika ez: öt lépés előre, egy lépés hátra – közölte Krekó. A tiltott támogatás címén megállapított összeget később be kell fizetni, a Fidesz csak annak vádját szeretné elkerülni, hogy a választás előtt tönkreteszi az ellenzéki pártokat. A kormány számára fontos ugyanis, hogy külföldön legitimnek ismerjék el a magyar parlamenti választási rendszert. Már eddig is történtek olyan lépések, amelyek aránytalanul nehéz helyzetbe hozták az ellenzéket, a Fidesznek nem hiányzik az újabb botrány – állapította meg Krekó Péter.

Az ellenzék büntetésének lebegtetése nyilván arról is szól, hogy senkinek eszébe se jusson valamilyen kedvezményt igénybe venni a kampány során. A politológus szerint állandó lesz a fenyegetés, hogy az „állam és a párt ökle” bármelyik pillanatban lesújthat az ellenzékre.

Nyilván felvet kérdéseket, hogy a Jobbik vagy valamely más párt mennyire megalapozottan kapott büntetést a számvevőszéktől – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A legnagyobb baj az – folytatta –, hogy nincs magyarázat rá, az elmúlt években az ÁSZ miért nem élt azzal a hatáskörével, amit most az ellenzéki pártok esetében alkalmaz, és miért csak az ellenzéki pártok esetében alkalmazza ezt. A kormánypártok még mindig kívül esnek a szóráson – hangsúlyozta.

Varga Mihály miniszter javaslatát nagy jóindulattal akár úgy is lehet értékelni, hogy a kormány próbál méltányosságot gyakorolni az ellenzék felé. Ligeti Miklós szerint azonban önmagában ez nem megnyugtató. Megoldást kell találni rá, hogy a számvevőszék döntésével szemben legyen jogorvoslati, fellebbezési lehetőség. A szakszerűség és a jogszerűség jegyében nyilván azt is garantálni kell – tette hozzá –, hogy az ÁSZ eljárását egy tőle független szervezet vizsgálhassa.

Szerző

Kevesebb adó jut a civileknek

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:06
Egyenlőbbek - Az egyházakat kevésbé érinti Fotó: Vajda József
Az adóhatóságnál a tegnap megjelent közlemény szerint 29 362 civil szervezetet regisztráltak - ők reménykedhetnek abban, hogy az adózók 2017. évi személyi jövedelemadójának (szja) egy százalékát számukra felajánlják az adózók.

 A lista - ha kis mértékben is - már most is foghíjas, hiszen közülük húsznak az adószámát már törölték, illetve a felszámolás sorsára jutottak. Aligha tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy a felajánlások tényleges időpontjáig ez a szám még növekedni fog. A törölt adószámosok közül érdekes alapítványokra bukkanhatunk. Köztük van az ökölvívó szövetségi elnök, profi világbajnok Fóton bejegyzett sportegyesülete, vagy egy népszerű fővárosi sportklub teke és akrobatikus gimnasztika sportalapítványa. A pécsi Határon túli Magyar Ifjúságért Alapítvány éppúgy a törlés sorsára jutott, mint a Csángóföldi Gyermekek Magyar Oktatásáért Közalapítvány, akárcsak Kárpát-medence Gyermekeikért Kulturális Egyesület, és a XVI. kerületi polgárőröket támogató szervezet is.

Az adóhatóságnak az a döntése, hogy a személyi jövedelemadó (szja)-bevallásokat az adózó helyett kitöltik - vagyis az e-szja-bevallás - a civilszervezetek szempontjából jelentős bevételkieséshez vezetett. Mintegy 12 százalékkal kevesebb szja-t juttattak 2017-ben a civilszervezeteknek az adófizetők, mint egy esztendővel korábban, a felajánlások összértéke pedig a 2016-os 8,5 milliárdról 7,5 milliárd forintra csökkent. Szakemberek szerint a bevallás kitöltése mindenképpen egyszerűsödött, de bebizonyosodott az az előzetes félelem, hogy az adózók egy része nem bíbelődik az 1 százalékokkal.

Mindez nem befolyásolta azt, hogy továbbra is a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány kapta ismét a legmagasabb, 142 millió forintos forintos felajánlást, de még ők is vesztettek 33 millió forintot. A Gyermekrák Alapítvány viszont évről évre veszít a népszerűségéből, a 2016-os 64 millió helyett meg kellett elégedniük 44 millió forinttal. Viszont a Daganatos.hu Alapítvány második tudott lenni a maga 115 millió forintos felajánlásával. Feltehetően ide csoportosultak át azok a pénzek, amelyek a nagy vesztesektől származtak. A Daganatos Gyermekekért Alapítvány 48, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány pedig 41 százalékkal kevesebbet könyvelhetett el, mint 2016-ban. A kieső bevételeket mindenütt nehéz lesz pótolni.

Mindenesetre elgondolkodtató az, hogy az e-szja bevezetése után az adózók tekintélyes része úgy véli, hogy nincs tennivalója már, elfogadják a NAV "ajánlatát", s eközben megfeledkeznek arról, hogy az 1+1 százalék felajánlás aktív cselekedetet igényelne tőlük, akár papíralapon, akár az ügyfélkapuk értesítési keresztül.

A NAV tegnap kezdte kiküldeni a tájékoztató leveleit az idei szja-bevallásokról, illetve jelentette meg a regisztráltaknak az ügyfélkapuk tárhelyein. A postán kiküldött levelekhez a NAV az adó 1+1 százalékának felajánlására szolgáló nyomtatványt, rendelkező nyilatkozatot is mellékelte. Az idei bevallások benyújtási határideje: május 22.

Szerző

Napokra bezárnak a helyi hivatalok

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:05
Népszava fotó

Havonta egy nappal bővülő folytatólagos sztrájkot kezdenek ma az önkormányzati hivatalok dolgozói az alacsony bérek ellen tiltakozva. Közülük 18 ezren tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem. Bő másfél év leforgása alatt ez a negyedik akció ebben a szférában. Ezek közül a 2016 júniusában tartott első munkabeszüntetés járt némi eredménnyel, de azóta a kormány mindössze arra volt hajlandó, hogy meghallgassa az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) álláspontját, érdemi lépést nem tett, sőt tavaly év végén egyértelműen kijelentette, hogy nem foglalkozik a választás előtt ezzel a kérdéssel. A kitartó érdekvédelmi harc alapja, hogy a települési hivatalokban dolgozók közül 18 ezer ember tíz éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem. Ahol emelkedtek a bérek, ott is csak annyi történt, hogy a település bevételei fedezetet adtak erre, a kormány pedig megengedte, hogy fizessenek saját embereiknek. A szakszervezet három év alatt 50 százalékos béremelésért harcol, amelynek első lépcsője egy azonnali 25 százalékos emelés megvalósítása.

Az MKKSZ egy Magyarországon még szokatlan tiltakozási formát választott, amikor folytatólagos sztrájkot hirdetett meg – egyáltalán nem mellékesen a tagsága nyomására. A helyi hivatalok köztisztviselőinek fogy a türelmük, aki teheti, máshol keres munkát. Tegnapi telefonos körkérdésünkből kiderült, hogy az ország nagy részén a polgármesterek és a jegyzők is támogatják a tiltakozó akciókat, bár ők nem csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez. Mások a Megyei Jogú Városok Szövetségének felhívására inkább a fővárosban töltik a pénteki napot, hogy a kaposvári polgármester, Szita Károly által meghirdetett migránsellenes összefogás konferenciáján vegyenek részt.

A magyar közigazgatás állandóan változik, mert a lakosság igényei is alakulnak, és a technika is fejlődik – ez a Jegyzők Országos Szövetsége elnökének helyzetértékelése. Tóth János szerint mindez a feladatok növekedését jelenti, hiszen a közigazgatást meghatározó jogszabályok napi szinten változnak. Az utóbbi néhány évben mindezek következtében 25-30 százalékkal nőtt a polgármesteri hivatalok dolgozóinak terhelése, ugyanakkor nagyon nagy körben nem tudtak javítani a munkatársak bérén. A nagyvárosok közelében fekvő településeken nagy az elvándorlás, de a távolabbi kistelepüléseken nincs más munkalehetőség, ott maradnak a köztisztviselők alacsony bérért, túlterhelve is. A kétezer fő alatti községekben fokozódik a félelem, hogy azért nem fizet nekik többet a kormány, mert a következő ciklusban - ha nyer a Fidesz - ezeknek a hivataloknak a felszámolására készül. Az elnök hivatalos belügyminisztériumi állásfoglalást nem ismer ezzel kapcsolatban. Tóth János szerint fontos jelzés a sztrájk, de ha a kormány most sem reagál a köztisztviselők követelésére, akkor ez a kérdés legközelebb az év második felében kerülhet terítékre.

Folytatása következik
A mai sztrájkot hétfőn is folytatják a hivatali dolgozók az önkormányzatoknál. Ha a kormány nem reagál az akcióra, akkor február 15-19 között lesz a következő, 3 napos munkabeszüntetés, sőt márciusban még egy nappal növelik a sztrájk idejét, akkor 7-10-e között már 4 nap esik ki a hivatalos ügyintézésből.