Állandó fenyegetés az ellenzéknek

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:09
Nem hatódtak meg a halasztástól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Jellegzetes fideszes technikának nevezte Krekó Péter politológus, hogy a kormány haladékot akar adni az ellenzéknek a számvevőszék által megállapított tiltott támogatás visszafizetésére.

Mára valamennyi parlamenti mandátummal rendelkező ellenzéki párt gazdálkodásáról elkészítette végleges jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és kisebb-nagyobb összegben valamennyit visszafizetésre kötelezte. Közben a kormány már megelégszik azzal, ha az ellenzéki pártok nem a törvény szerinti 15 napon belül, hanem a parlament választás után, részletekben fizetik vissza a pénzt. A javaslattal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állt elő, nem sokkal azt megelőzőn, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette a választás időpontját.

Az ÁSZ, amely eddig nem tudott ilyen lehetőségről, kérdésünkre nem kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium ötletét. Az ellenzéki pártok nem hatódtak meg a kormány nagylelkűségétől. Messze a legtöbb pénzt a Jobbikon akarják behajtani: 330 millió forintot. (Büntetésként ugyanennyi állami támogatástól is elesik a párt.) A jogsértőnek tartott döntés miatt a Jobbik új eljárást követel, a Demokratikus Koalíció például „egyetlen fityinget” sem hajlandó fizetni. Hasonló bejelentést tett az LMP is.

Ennyire intenzív támadással szemben képtelenség sikeresen védekezni. Ha a Jobbik ügyes, akkor csökkentheti a veszteséget, de profitálni aligha tud ebből a helyzetből – Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója ezt a múlt hónapban, a számvevőszéki „fideszes hadjárat” beindulásakor nyilatkozta a Népszavának. Az akkor elmondottakon szerinte érdemben az NGM javaslata sem változtat.

Jellegzetes fideszes technika ez: öt lépés előre, egy lépés hátra – közölte Krekó. A tiltott támogatás címén megállapított összeget később be kell fizetni, a Fidesz csak annak vádját szeretné elkerülni, hogy a választás előtt tönkreteszi az ellenzéki pártokat. A kormány számára fontos ugyanis, hogy külföldön legitimnek ismerjék el a magyar parlamenti választási rendszert. Már eddig is történtek olyan lépések, amelyek aránytalanul nehéz helyzetbe hozták az ellenzéket, a Fidesznek nem hiányzik az újabb botrány – állapította meg Krekó Péter.

Az ellenzék büntetésének lebegtetése nyilván arról is szól, hogy senkinek eszébe se jusson valamilyen kedvezményt igénybe venni a kampány során. A politológus szerint állandó lesz a fenyegetés, hogy az „állam és a párt ökle” bármelyik pillanatban lesújthat az ellenzékre.

Nyilván felvet kérdéseket, hogy a Jobbik vagy valamely más párt mennyire megalapozottan kapott büntetést a számvevőszéktől – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A legnagyobb baj az – folytatta –, hogy nincs magyarázat rá, az elmúlt években az ÁSZ miért nem élt azzal a hatáskörével, amit most az ellenzéki pártok esetében alkalmaz, és miért csak az ellenzéki pártok esetében alkalmazza ezt. A kormánypártok még mindig kívül esnek a szóráson – hangsúlyozta.

Varga Mihály miniszter javaslatát nagy jóindulattal akár úgy is lehet értékelni, hogy a kormány próbál méltányosságot gyakorolni az ellenzék felé. Ligeti Miklós szerint azonban önmagában ez nem megnyugtató. Megoldást kell találni rá, hogy a számvevőszék döntésével szemben legyen jogorvoslati, fellebbezési lehetőség. A szakszerűség és a jogszerűség jegyében nyilván azt is garantálni kell – tette hozzá –, hogy az ÁSZ eljárását egy tőle független szervezet vizsgálhassa.

2018.01.12 06:09

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30