Állandó fenyegetés az ellenzéknek

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:09
Nem hatódtak meg a halasztástól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Jellegzetes fideszes technikának nevezte Krekó Péter politológus, hogy a kormány haladékot akar adni az ellenzéknek a számvevőszék által megállapított tiltott támogatás visszafizetésére.

Mára valamennyi parlamenti mandátummal rendelkező ellenzéki párt gazdálkodásáról elkészítette végleges jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és kisebb-nagyobb összegben valamennyit visszafizetésre kötelezte. Közben a kormány már megelégszik azzal, ha az ellenzéki pártok nem a törvény szerinti 15 napon belül, hanem a parlament választás után, részletekben fizetik vissza a pénzt. A javaslattal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állt elő, nem sokkal azt megelőzőn, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette a választás időpontját.

Az ÁSZ, amely eddig nem tudott ilyen lehetőségről, kérdésünkre nem kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium ötletét. Az ellenzéki pártok nem hatódtak meg a kormány nagylelkűségétől. Messze a legtöbb pénzt a Jobbikon akarják behajtani: 330 millió forintot. (Büntetésként ugyanennyi állami támogatástól is elesik a párt.) A jogsértőnek tartott döntés miatt a Jobbik új eljárást követel, a Demokratikus Koalíció például „egyetlen fityinget” sem hajlandó fizetni. Hasonló bejelentést tett az LMP is.

Ennyire intenzív támadással szemben képtelenség sikeresen védekezni. Ha a Jobbik ügyes, akkor csökkentheti a veszteséget, de profitálni aligha tud ebből a helyzetből – Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója ezt a múlt hónapban, a számvevőszéki „fideszes hadjárat” beindulásakor nyilatkozta a Népszavának. Az akkor elmondottakon szerinte érdemben az NGM javaslata sem változtat.

Jellegzetes fideszes technika ez: öt lépés előre, egy lépés hátra – közölte Krekó. A tiltott támogatás címén megállapított összeget később be kell fizetni, a Fidesz csak annak vádját szeretné elkerülni, hogy a választás előtt tönkreteszi az ellenzéki pártokat. A kormány számára fontos ugyanis, hogy külföldön legitimnek ismerjék el a magyar parlamenti választási rendszert. Már eddig is történtek olyan lépések, amelyek aránytalanul nehéz helyzetbe hozták az ellenzéket, a Fidesznek nem hiányzik az újabb botrány – állapította meg Krekó Péter.

Az ellenzék büntetésének lebegtetése nyilván arról is szól, hogy senkinek eszébe se jusson valamilyen kedvezményt igénybe venni a kampány során. A politológus szerint állandó lesz a fenyegetés, hogy az „állam és a párt ökle” bármelyik pillanatban lesújthat az ellenzékre.

Nyilván felvet kérdéseket, hogy a Jobbik vagy valamely más párt mennyire megalapozottan kapott büntetést a számvevőszéktől – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A legnagyobb baj az – folytatta –, hogy nincs magyarázat rá, az elmúlt években az ÁSZ miért nem élt azzal a hatáskörével, amit most az ellenzéki pártok esetében alkalmaz, és miért csak az ellenzéki pártok esetében alkalmazza ezt. A kormánypártok még mindig kívül esnek a szóráson – hangsúlyozta.

Varga Mihály miniszter javaslatát nagy jóindulattal akár úgy is lehet értékelni, hogy a kormány próbál méltányosságot gyakorolni az ellenzék felé. Ligeti Miklós szerint azonban önmagában ez nem megnyugtató. Megoldást kell találni rá, hogy a számvevőszék döntésével szemben legyen jogorvoslati, fellebbezési lehetőség. A szakszerűség és a jogszerűség jegyében nyilván azt is garantálni kell – tette hozzá –, hogy az ÁSZ eljárását egy tőle független szervezet vizsgálhassa.

2018.01.12 06:09

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41