Kósa államtitkára, avagy a Bikácsi agrárcsoda

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:00
TÁMOGATÁS Állattartó telep fejlesztésére, húsfeldolgozóra és trágyatárolóra is kaptak pénztámogatást - FOTÓ: ASA/STUDIÓ
Fotó: /
Újabb jelentős állami támogatást kapott Kósa Lajos államtitkára, Horváth István feleségének a cége. Horváth volt az, aki a Kósa-család gazdagodása miatt védte a minisztert.

Miután lapunk feltárta, hogy gyanús körülmények között került Kósa Lajos idős édesanyjának érdekeltségébe egy állami támogatásokkal segített sertéstelep, Horváth István sietett a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter védelmére. Igaz, Horváth – nem említve, hogy elfogult az ügyben, hiszen főállásban Kósa Lajos egyik államtitkára – a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként adott ki harcias közleményt a "miniszter úr" és a "gazdák" mellett. Mára kiderült, hogy nem csak az abszurd szereptévesztés miatt figyelemre méltó az államtitkár fellépése: az ő felesége hasonlóan szerencsésnek tűnik, mint Kósa Lajos édesanyja, ha állattelepekről van szó.

Horváth angoltanár felesége 2011-ben alapította a Bikácsi Agrár Kft.-t, amely – lapunk értesülései szerint – október közepén újabb állami támogatást kapott: ezúttal 132 millió forinthoz jutott a döntően uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére. Korábban – mint azt a Magyar Nemzet megírta – többek között trágyatárolóra, feldolgozó üzemre, őshonos állatfajták tartására kapott támogatást a cég. A lapunk által feltárt újabb pályázati pénzzel együtt, összesen már 390 millió forintra rúg a cég által elnyert pályázati támogatás. Ez nemcsak azért feltűnő, mert egy viszonylag fiatal, alig hat éves cégről van szó, hanem azért is, mert a kft.-nek alapítása után sokáig mindössze évi 4-10 milliós árbevétele volt. Ugyanakkor számításunk szerint három év alatt összesen hétszázmillió forintnyi tőke áramlott a cégbe.

Horváth István korábban a Magyar Nemzetnek a felesége cége vagyongyarapodását azzal is kommentálta, hogy családja „évtizedek óta állattartással foglalkozik.” Helyi forrásaink szerint ez utóbbiból annyi mindenképpen igaz, hogy Horváth édesapja volt a nagydorogi „Új Barázda” Mgtsz. elnöke, maga a politikus pedig agrármérnök végzettséget szerzett. Azonban a Fideszbe 1996-ban belépett Horváth István divat majd sportruházati kereskedelemmel robbant be a helyi üzleti életbe. Horváth az azóta felszámolt Tritex divatáruház fő tulajdonosa lett, közben saját vállalkozást gründolt Horváth Sport Kft. néven, amely szintén kapott uniós támogatást.

Horváth vállalkozása 2010-től több alkalommal, összesen 16 milliónyi pályázati támogatást nyert el például „vállalati folyamatmenedzsmentre” vagy éppen „munkahelyi képzések” támogatására. Igaz, az első forrás megítélése után az akkor szekszárdi polgármester Horváth közfeladataira hivatkozva sorra kiszállt az addigi vállalkozásaiból. Az üzleti tevékenységet a családtagok vitték tovább, így részben az édesanyjára és a húgára maradt a sportszercég. A húga – mint arról írtunk – 2013-ban belevághatott a trafiküzletbe is, míg Horváth édesanyja nemrégiben szintén egy agrárcéggel gyarapodott, igaz „csak” családon belül terült a cégvagyon, mivel a Bikácsi Szolgáltató Kft.-t Horváth Istvánné saját angoltanár-agrárvállalkozó menyétől vette meg.

Kósa nyilvánosan tiltakozhat, az LMP nem
Kósa Lajos a minap közleményben állította, hogy a családja soha, „semmilyen módon nem kapott 100 milliós közpénz ajándékcsomagokat.” Kósa valójában olyat cáfolt, amit az ügyet feltáró Népszava nem állított: nem közvetlenül a család, hanem a miniszter édesanyja cégének érdekeltségébe került sertéstelep kapott 123 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. Kósa közleményére válaszul Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós ügyvivője csütörtökön közleményt adott ki, ám ezt a MTI „személyiségi jogokra” való hivatkozással nem tette közzé. Hadházy közleményében jelezte: rövidesen feljelentést tesznek a Kósa család fura gazdagodása kapcsán.

2018.01.12 06:00

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10