Kósa államtitkára, avagy a Bikácsi agrárcsoda

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:00
TÁMOGATÁS Állattartó telep fejlesztésére, húsfeldolgozóra és trágyatárolóra is kaptak pénztámogatást - FOTÓ: ASA/STUDIÓ
Újabb jelentős állami támogatást kapott Kósa Lajos államtitkára, Horváth István feleségének a cége. Horváth volt az, aki a Kósa-család gazdagodása miatt védte a minisztert.

Miután lapunk feltárta, hogy gyanús körülmények között került Kósa Lajos idős édesanyjának érdekeltségébe egy állami támogatásokkal segített sertéstelep, Horváth István sietett a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter védelmére. Igaz, Horváth – nem említve, hogy elfogult az ügyben, hiszen főállásban Kósa Lajos egyik államtitkára – a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként adott ki harcias közleményt a "miniszter úr" és a "gazdák" mellett. Mára kiderült, hogy nem csak az abszurd szereptévesztés miatt figyelemre méltó az államtitkár fellépése: az ő felesége hasonlóan szerencsésnek tűnik, mint Kósa Lajos édesanyja, ha állattelepekről van szó.

Horváth angoltanár felesége 2011-ben alapította a Bikácsi Agrár Kft.-t, amely – lapunk értesülései szerint – október közepén újabb állami támogatást kapott: ezúttal 132 millió forinthoz jutott a döntően uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére. Korábban – mint azt a Magyar Nemzet megírta – többek között trágyatárolóra, feldolgozó üzemre, őshonos állatfajták tartására kapott támogatást a cég. A lapunk által feltárt újabb pályázati pénzzel együtt, összesen már 390 millió forintra rúg a cég által elnyert pályázati támogatás. Ez nemcsak azért feltűnő, mert egy viszonylag fiatal, alig hat éves cégről van szó, hanem azért is, mert a kft.-nek alapítása után sokáig mindössze évi 4-10 milliós árbevétele volt. Ugyanakkor számításunk szerint három év alatt összesen hétszázmillió forintnyi tőke áramlott a cégbe.

Horváth István korábban a Magyar Nemzetnek a felesége cége vagyongyarapodását azzal is kommentálta, hogy családja „évtizedek óta állattartással foglalkozik.” Helyi forrásaink szerint ez utóbbiból annyi mindenképpen igaz, hogy Horváth édesapja volt a nagydorogi „Új Barázda” Mgtsz. elnöke, maga a politikus pedig agrármérnök végzettséget szerzett. Azonban a Fideszbe 1996-ban belépett Horváth István divat majd sportruházati kereskedelemmel robbant be a helyi üzleti életbe. Horváth az azóta felszámolt Tritex divatáruház fő tulajdonosa lett, közben saját vállalkozást gründolt Horváth Sport Kft. néven, amely szintén kapott uniós támogatást.

Horváth vállalkozása 2010-től több alkalommal, összesen 16 milliónyi pályázati támogatást nyert el például „vállalati folyamatmenedzsmentre” vagy éppen „munkahelyi képzések” támogatására. Igaz, az első forrás megítélése után az akkor szekszárdi polgármester Horváth közfeladataira hivatkozva sorra kiszállt az addigi vállalkozásaiból. Az üzleti tevékenységet a családtagok vitték tovább, így részben az édesanyjára és a húgára maradt a sportszercég. A húga – mint arról írtunk – 2013-ban belevághatott a trafiküzletbe is, míg Horváth édesanyja nemrégiben szintén egy agrárcéggel gyarapodott, igaz „csak” családon belül terült a cégvagyon, mivel a Bikácsi Szolgáltató Kft.-t Horváth Istvánné saját angoltanár-agrárvállalkozó menyétől vette meg.

Kósa nyilvánosan tiltakozhat, az LMP nem
Kósa Lajos a minap közleményben állította, hogy a családja soha, „semmilyen módon nem kapott 100 milliós közpénz ajándékcsomagokat.” Kósa valójában olyat cáfolt, amit az ügyet feltáró Népszava nem állított: nem közvetlenül a család, hanem a miniszter édesanyja cégének érdekeltségébe került sertéstelep kapott 123 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. Kósa közleményére válaszul Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós ügyvivője csütörtökön közleményt adott ki, ám ezt a MTI „személyiségi jogokra” való hivatkozással nem tette közzé. Hadházy közleményében jelezte: rövidesen feljelentést tesznek a Kósa család fura gazdagodása kapcsán.

Áder kihirdette - De miért is jó nekünk a korai voksolás?

Publikálás dátuma
2018.01.11. 22:18
Népszava fotó
Április 8-ra írta ki a következő országgyűlési választást Áder János köztársasági elnök. A pártok március 6-ig állíthatnak országos listát, de még sok a nyitott kérdés.

Nem okozott meglepetést Áder János. A köztársasági elnök április 8-ra írta ki a soron következő országgyűlési választást arra hivatkozva, hogy 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Ezért - “tisztelegve az első szabad választások emléke előtt”- a 2018-as általános országgyűlési választást a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki.

Négy éve is sietős volt Ádernek, 2014-ben április 6-án voksolhattunk. Akkor azt mondta: „jogos elvárás, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra.”

– Négy évvel ezelőtt, és az utóbbi hetekben is sok szó esett a választások időpontjáról, pedig ez lényegtelen – legalábbis Szentpéteri Nagy Richard szerint. A politológus lapunknak kifejtette: Áder János hivatkozása az 1990-es választásokra egy „marhaság”. A szakértő ugyanis felidézte, hogy a 90-es választások első fordulója március 25-én volt. – Csak az államfő apparátusának köszönhetjük, hogy találtak valamit, amire Áder hivatkozhatott – vélekedett Szentpéteri Nagy.

Akcióban a KOM
Tíz országgyűlési egyéni választókerületben indítja el a Közös Ország Mozgalom (KOM) a közvélemény-kutatásait. A Gulyás Márton civil aktivista által életre hívott KOM még novemberben kezdett gyűjtésbe, hogy felmérhessék, melyik a legesélyesebb ellenzéki jelölt a 106 egyéni körzetben. A mozgalom úgy számolt, hogy egy választókerület felmérésére nagyjából 2 millió forint kell. A múlt héten még csak 2, 5 millió forintnál állt a számláló, ami csak egy választókerület átvilágítására lett volna elegendő. - Hiba volt, hogy nem frissítettük a számlálót jó ideje, így az nem adott valós képet a kutatásra felajánlott eddigi adományok mértékéről - mondta lapunknak Gulyás Márton.
Az aktivista szerint részben kis adományokból, részben jelentősebb (100-200 ezres) felajánlásokból és támogatásokból sikerült idáig eljutniuk. - A kampány végén a felajánlásokról és azok költéséről részletes tájékoztatást adunk a nyilvánosságnak, a kampányszámlánkra érkezett pénzekből kizárólag a meghatározott célra fordítunk minden fillért – hangsúlyozta az aktivista. Az eddigi támogatásokból már biztos, hogy fővárosi, baranyai, borsodi, csongrádi, nógrádi, szabolcsi, Vas, valamint Veszprém megyei körzeteket mérhetnek fel. A közvélemény-kutatásokat a választópolgárok személyes megkeresése alapján a Závecz Researche és a Medián végzi 1000 fős mintán. - A lehető legpontosabban feltérképezzük, hogy az indulni készülő ellenzéki jelöltek közül kinek mennyi esélye van arra, hogy az indulók különböző kombinációi mellett győzelmet érjen el a kiválasztott kerületekben, és hogy ebből milyen következtetéseket lehet levonni más hasonló választókerületekre nézve – fogalmazott Gulyás, hozzátéve: adatbázisaikat megosztják az ellenzéki pártokkal, hogy a köztük zajló és sokszor nehezen haladó jelölt- és kampánykoordináció a lehető leghatékonyabb lehessen.

ÖSSZEFOGTAK Karácsony Gergely vezetésével közös listán indul az MSZP és a Párbeszéd - Fotó: Vajda József

A köztársasági elnök döntése nyomán a pártok március 6-áig állíthatnak országos listát, amelyet a Nemzeti Választási Irodának (NVI) kell bejelenteniük. Még sok a nyitott kérdés, az viszont már biztos, hogy az MSZP és a Párbeszéd közös listán méretteti meg magát az áprilisi választáson, amelyet Karácsony Gergely, a két párt miniszterelnök-jelöltje vezet majd - jelentette be tegnap Molnár Gyula, az MSZP elnöke. A közös pártlista egyben azt is jelenti, hogy a szövetségeseknek a választáson nem az összes leadott szavazat 5 százalékát kell megszerezni a parlamentbe kerüléshez, hanem a voksok 10 százalékát. Molnár Gyula szerint az összefogásban részt vesznek a Liberálisok is. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor a Liberálisoknál elmondták, egyelőre még nem született döntés arról, hogy pártként csatlakoznak-e a közös listához. Ez azért fontos, mert ebben az esetben - miután három párt szövetségéről lenne szó - már 15 százalék lenne a parlamenti küszöb.

Az MSZP vezetője a Népszavának elmondta, céljuk, hogy ne erről a 10 százalékról - további pártok szövetséghez való csatlakozása esetén 15 százalékról - legyen szó a hétköznapokban, hanem az abszolút többség megszerzéséről. A pártelnök arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy a közös listán pontosan hány hely jut majd a Párbeszédnek, mert állítása szerint erről még nem született döntés. – Csak az elvekben állapodtunk meg, valamint abban, hogy a kormányváltás után az MSZP és a Párbeszéd frakciója is részt vesz majd a kormánykoalícióban. A listáról a végleges döntést február 10-én, a párt kongresszusán hozzák meg - fogalmazott. Frakció alakításához jelenleg legalább 5 képviselőre van szükség.

A közös listát tehát Karácsony Gergely vezeti majd, ami azért okozhat gondokat, mert a Demokratikus Koalíció (DK) korábban egyértelművé tette: nem támogatnak olyan miniszterelnök-jelöltet, aki más párt listáján szerepel. Márpedig Zugló polgármestere továbbra sem mondott le más ellenzéki pártok bevonásáról. Molnár Gyulával közösen tartott sajtótájékoztatóján is elmondta: "nagy szeretettel és türelemmel várjuk, hogy felismerjék az ellenzéki oldalon, mi az ország érdeke". A politikus szerint egyébként szerencséje van a magyar választóknak azzal, hogy Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, április 8-ára tűzte ki a választás időpontját. – Így ugyanis a lehető leghamarabb szabadulhatunk meg ettől a kormánytól - fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy a hátralévő 87 napban a szociális modell koncepcióját akarják megismertetni az emberekkel. Molnár Gyula úgy vélte, a magyarok többsége kormányváltást akar, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha mindenki megmozdul és kellő számban mennek el az emberek választani.

A DK korábban is erre az időpontra számított, bár "mindegy volt, hogy szövetségeseinkkel együtt mikor győzzük le a Fideszt" – reagált lapunknak Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. Az LMP szintén üdvözölte a döntést: Kanász-Nagy Máté szóvivő azt mondta, így a lehető leggyorsabban kezdődhet meg a korszakváltás Magyarországon és a lehető leghamarabb el lehet zavarni a Fidesz-KDNP kormányt. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának kijelentette: mindenképpen elindulnak a választáson, strukturálisan és politikailag is felkészültek. Mirkóczki hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetleges eljárása továbbra is fenyegeti a Jobbikot, de a választáson való elindulásukat ez nem befolyásolja. A Fidesznek Áder János döntéséről is Soros György ugrott be először, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint készen állnak a választásra, amelybe Soros be akar avatkozni.

Juhász: sehol sem támogatja az Együtt jelöltjét az MSZP
Az MSZP egyértelművé tette, hogy egyik körzetben sem lép vissza az Együtt jelöltjének javára – közölte Juhász Péter, az Együtt pártelnöke nem sokkal azután, hogy befejeződött az erről szóló tárgyalás közte, Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke között. Molnár Gyula viszont úgy vélekedett: csak informális megbeszélést tartottak, ahol semmi nem dőlt el. Gréczy Zsolt DK-szóvivő azt mondta a várakozó újságíróknak, hogy a DK elnöke nem nyilatkozik a megbeszélésről. A pártok közötti egyeztetés várhatóan ma folytatódik, a jövőben azonban már csak az Együtt és a Demokratikus Koalíció képviselője között. Juhász Péter állítása szerint Molnár Gyula azzal indokolta a szocialisták döntését, hogy csökkenne az állami támogatás, ha az MSZP az érintett körzetekben is visszaléptetné a jelöltjét.
Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az okozta az MSZP és az Együtt közötti konfliktust, hogy a hétvégén kiszivárgott Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus csepeli indulásának híre. A körzetben 2014-ben Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa nyert Németh Szilárd rezsibiztos ellen, ezért sokan – párttársain kívül a DK-sok is - tényként kezelték, hogy 2018-ban újra megmérettetheti magát. Csepel mellett problémás körzet lehet az V. kerület is, ahol Juhász Péter indulna. Ellene az alig ismert Kovács Alexet sorakoztatják fel a szocialisták.
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy nem mondtak le a csepeli jelölés jogáról, azt azonban elismerte, hogy Kész Zoltán független veszprémi képviselő más elbírálás alá esik majd. - Kész Zoltán külön fejezet, mert ő elhozta a kétharmadot a Fidesztől. Nincs még végleges döntés erről, de van arra hajlandóság, hogy ugyanúgy függetlenként induljon az ellenzéki pártok támogatásával, mint korábban – mondta.


lásd még: Párthűség kontra kormányváltás

Kiderült, ki kapta meg idén a TI Magyarország Soma-díját

 Ács Dániel, a 444.hu újságírója nyerte a 2017. év legjobb oknyomozó újságírójának járó Gőbölyös Soma-díjat. Az egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International Magyarország adományozta a győztesnek, a díjátadóra csütörtök este került sor Budapesten - informált közleményében a szervezet.

A Transparency International Magyarország által felkért szakmai zsűri a beérkezett tizenkilenc pályamunka, köztük számos cikksorozat közül a 444.hu újságírójának a ferencvárosi önkormányzatban zajló rendszerszintű korrupciót leleplező cikksorozatát ítélte a legjobbnak. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség.

A 444.hu hét írásból álló cikk- és videósorozata többek között azt mutatja be, hogy miként húztak hasznot a IX. kerületi képviselők, az önkormányzat cégvezetői, valamint a rokonaik a helyi ingatlanpanamázásokból. Ács Dániel a korrupció mögötti személyi háló feltárásával ismerteti meg a közvagyon magáncélú felhasználásának ferencvárosi modelljét. A 444.hu oknyomozásának eredményeként megtudhatjuk, hogy a korrupció és a helyi közpénzek lenyúlása a nagykoalíciós árokbetemetés eszközéül szolgált.

Ács Dániel a január 11-i díjátadó ünnepségen vette át az oklevelet és a díjjal járó egymillió forintos pénzjutalmat.

„Kevesen gondolnak úgy a nyomozó újságírásra, mint össztársadalmi befektetésre. Az nyomozó újságírók többnyire olyan visszaéléseket tárnak föl, amelyeken sokan veszítenek valamennyit, s kevesek nyernek – tisztességtelen módon – igen sokat. A nyomozó újságírók munkája nagyban hozzájárul a köz veszteségeinek csökkentéséhez, ezt még azoknak is el kell ismerni, akik általában szkeptikusan tekintenek a korrupció elleni küzdelem bármely formájára. Vajon mennyit lopnának a tolvajok, ha egyáltalán nem éreznék tettük nyilvánosságra kerülésének kockázatát? A nyomozó újságírók a köz rosszul megfizetett hősei. A Soma-díjjal – amellett, hogy Gőbölyos Somának állítunk emléket – ezen a helyzeten szeretnénk a magunk szerény eszközeivel segíteni” – hangsúlyozta a díjak átadása előtt Lőke András, a Transparency International Magyarország Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A díj
Immár 16. alkalommal adták át Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József Soma tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat 2016-tól, vagyis idén már harmadik alkalommal, a Transparency International Magyarország menedzseli és adja át, és a díjjal járó, egymillió forint összegű pénzjutalmat is a Transparency International Magyarország finanszírozza. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai a korábbi évekhez hasonlóan Balogh Ákos Gergely, a Mandíner alapítója; Lőke András, az Ittlakunk.hu alapító tulajdonos-főszerkesztője, a Transparency International Magyarország Alapítvány kuratóriumának elnöke; Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója, a Figyelő korábbi főszerkesztője és Urbán Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető docense.



Szerző