Tiborcz volt cégénél súlyos szabálytalanságokat tárt fel az OLAF

Publikálás dátuma
2018.01.12 15:50
Népszava fotó
Fotó: /
A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ajánlását, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - ezt az MTI tudatta a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének közlése alapján. 

A távirati iroda - sajnos - értelemszerűen említést sem tesz arról, hogy a inkriminált cég nem is olyan régen ( egészen pontosan a vizsgálatot érintő időszakban )  még Orbán Viktor vejéhez tartozott. Fazekas Géza szóvivő azt közölte az MTI-vel, hogy valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik.

Nemrégiben közreadott tanulságos, és honi állapotainkat illetően szomorú tapasztalatokkal gazdagító mutyikalendáriumunkban a 2017 januárja alcímnél írtuk: 

Már jóval a pályázat kiírása előtt feltűnt a miniszterelnök veje egy szekszárdi közvilágítási projektben – derítette ki a Direkt36 egy idén nyilvánosságra került felvétel alapján. A felvételt készítő Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint az akkor még Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Energetikai Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán azzal az ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti azt a két tanulmányt, amellyel a város indulhat majd a még ki sem írt közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton. A rendőrség az ügyben bűncselekmény hiányába zárta le a nyomozást.

A jelen: 

Befejezte az Eliossal kapcsolatos kétéves nyomozását az Európai Unió csalás elleni hivatala. Az OLAF 35 közbeszerzést vizsgált, és úgy találta, súlyos szabálytalanságok történtek a szerződések odaítélésekor, és a magyar ügyészségnek megküldött bizalmas jelentésében azt javasolta, hogy indítson eljárást az ügyben – írta meg az Átlátszó  a The Wall Street Journal információi alapján. Az OLAF saját maga nem indíthat eljárást, csak a nemzeti hatóságok számára tehet erre javaslatot. A szervezet emellett azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság kérje vissza a vizsgált projektekre költött közel 40 millió eurót. Az uniós hivatal 2011 és 2015 közötti olyan Elios-szerződéseket vizsgált, amelyek keretében a cég magyar települések közvilágítását modernizálta.

Az Elios korábban Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában volt, a céget 2015-ben adta el. Az Eliossal kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt a magyar rendőrség is nyomozni kezdett 2015-ben, ám egy évvel később - lásd mint fent - lezárták a nyomozást.

“Az OLAF vizsgálata nem csak súlyos szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett” közölte az OLAF az amerikai lap kérdésére. Utóbbi arra vonatkozik a lap forrásai szerint, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt. A lap megkeresésére az Európai Bizottság úgy válaszolt: ki fogja értékelni az OLAF jelentését majd megvitatja azt a magyar kormánnyal, azután dönt majd arról, milyen lépéseket tesz.

Szerző
2018.01.12 15:50

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18