Nevetni a totális nihilen

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:48
Tini Bonnie és Clyde - Utánuk a vér-és tűzözön Forrás: Netflix

„Láttalak gördeszkázni. Elég szarul csinálod.” – E két mondattal indul a tizenéves Alyssa és James korántsem romantikus, ám annál eseménydúsabb viszonya, s egyben a Netflix egyik legújabb, nyolcrészes sikersorozata, a The End of the Fxxxing World. Ha eltekintünk a kiikszelt csúnya szótól, nagyjából úgy fordíthatnánk a címet: A világ vége. Esetleg: Világvége. Hamar kiderül ugyanis, hogy a vég földrajzilag és történetileg egyaránt helytálló: a sorozat nem csupán baljós, de itt-ott olyannyira morbid, hogy próbára teszi a nézőt.

James (a szívfájdítóan elesett, mégis félelmetes Alex Lawther) saját bevallása szerint pszichopata. Miután végignézte anyja öngyilkosságát, állatokat kezd ölni, ötévesen egy fritőzbe dugja a kezét, hogy végre érezzen valamit. Alyssát (a megejtően naiv, ámde fékezhetetlen Jessica Barden) nevelőapja zaklatja, anyja ignorálja – nem csoda, hogy a normálisnál jóval több agresszió gyülemlett fel benne.

Amikor a két antiszociális fiatal megpattan az Isten háta mögötti angol kisvárosból, a dolgok nem várt fordulatot vesznek: a szökésből csakhamar eszeveszett Bonnie és Clyde-roadmovie válik, a néző meg nehezen tudja eldönteni, illik-e röhögni a vérben tocsogó poénokon. Illik vagy sem, egyszerre felszabadító és rémisztő érzés.

Az eredetileg a brit Channel 4 által gyártott The End of the Fxxxking World képi világa sötéten és nyomasztóan szép. A filmzene, ami a Blur gitárosa, Graham Coxon munkája, időtlenséget kölcsönöz a történetnek, a helyszínekről pedig többnyire eszünkbe sem jut Anglia: tengerparti hippik, erdőszéli kisvárosok, totális nihil. A kritikusok és a nézők imádják a sorozatot (a Rotten Tomatoes kritikai oldalon 96 százalékosra értékelik, ami nagyon-nagyon ritka), most mindenki azt találgatja, lesz-e második évad. A forgatókönyv alapjául szolgáló Charles Forsman-képregény ott ér véget, ahol a sorozat. De a siker nagy úr. Talán meglódítja Charlie Covell forgatókönyvíró fantáziáját is.

Témák
sorozat Netflix

Támogatások anomáliákkal

Pályázati úton összesen 38 millió forinttal támogatta a művészmozik 2017. évi működését a Kultúráért Felelős Államtitkárság. A forrásból összesen 28 mozi fenntartója részesült – derült ki az EMMI közleményéből. Az artmozik támogatása üdvözlendő, ám a nyertesek listája nem mentes néhány anomáliától: például, hogy három artmozi nem kapott támogatást – ők minden bizonnyal nem pályáztak. Az viszont több mint szembetűnő, hogy Visegrád egytermes art mozija – melyet a helyi önkormányzat üzemeltet – kilencmillió forintot kapott, miközben a kiírás szerint maximum kétmillió forint volt a megítélhető maximális összeg. Ez vetítőtermenként jár, így a Budapest Film öt mozira kapott hétmillió forintja indokolt, de az Uránia Nemzeti Filmszínház hárommilliós támogatása esetén sem jön ki a matek. Igaz, hogy a mozi háromtermes, de a pincében található két kisterem évek óta nem üzemel – így 2017-ben sem tartottak ott előadásokat.

A tárca egyébként ezeken felül az art besorolású filmalkotások 2017. évi forgalmazására 31,8 millió forint támogatást nyújtott. A pályázatra tíz forgalmazó ötvenegy art film forgalmazására nyújtott be kérelmet, összesen 96,5 millió forint értékben. Közülük harmincöt alkotás részesült támogatásban – kérdés, ők mire költik a tavaly lefutott filmek marketingköltségére kapott pénzeket – idén.

Szólóban taroltunk

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:46
Várdai István csellóművész - Tolonganak érte a komolyzenerajongók a hangversenytermekben Fotó: MTI/Kovács Tamás
A világ legnagyobb komolyzenei adatbázisa, a brit Bachtrack összesítése alapján a legnevesebb szólistáink a múlt évben nem sokat pihentek.

A világ legnagyobb komolyzenei adatbázisa, a brit Bachtrack évi 32 000 koncert és operaelőadás adatait dolgozza fel, az így kinyert statisztikákban pedig több figyelemre méltó magyar eredmény is született.

A világ „legelfoglaltabb” operaháza a Magyar Állami Operaház, ahol – szemben a második helyezett bécsi Staatsoper 220 előadásával – 239-szer ment fel a függöny 2017-ben. A világ legfoglalkoztatottabb zongoraművészeinek és csellistáinak névsorában is magyar név az első: Várdai Istváné, illetve Várjon Dénesé. (A zongoristák között a 4-5. helyen ott van brit állampolgárságú Sir Schiff András is.) A hegedűművészek között Baráti Kristóf a 8-11. helyen végzett.

Ami a zenekarokat illeti: a legsűrűbb éve a New York-i Filharmonikusoknak volt (135 hangverseny), de a top tízben ott van a sok magyar muzsikust foglalkoztató Bécsi és Berlini Filharmonikusok is. A karmesterek között Philippe Jordan lépett fel a legtöbbször: kilencvenhétszer. Őt követi Valerij Gergijev (92 koncert), Yannick Nézet-Séguin és Antonio Pappano (89).

A Bachtrack a zeneszerzők népszerűségét is vizsgálja. Papírforma, de a legtöbbet játszott komponista 2017-ben Mozart lett. A dobogón hosszú évek óta nincs változás: Mozartot Beethoven és Bach követi. Az operák között is Mozart-mű, a Varázsfuvola került legtöbbször színre. A balett műfaja sem okozott különösebb meglepetést: itt Csajkovszkij Diótörője diadalmaskodott. A leggyakrabban előadott zenekari mű Händel Messiása volt, a kortárs zeneszerzők között az észt Arvo Pärt művei hangzottak fel a legtöbbször a hangversenytermekben.