A közmunkás megtette...

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:24
Fotó: Molnár Ádám

Egyre több jel mutat arra, hogy a hazai foglalkoztatási statisztikákat az Unió legjobbjai közé repítő közmunkás-foglalkoztatás mára terhes lett a kormánynak. Ennek egyik árulkodó jele, hogy forrásokat vonnak el e területről, csökkentik létszámukat, és idén már nem emelték a közmunkás bért, ami így már csak a minimálbér 59 százalékát teszi ki. A két bértípus közötti olló nyílása a nagyarányú közfoglalkoztatás 2010-es bevezetése óta tart, az utóbbi két évben azonban láthatóan gyorsult. Induláskor még a minimálbér majd 78 százalékát keresték a közmunkások.

A bérek közelítésének elmaradása nem fogható forráshiányra, mivel a költségvetésben elfogadott keretösszegből bőven maradt az év végén, hiszen az előirányzott 325 milliárd forintból csak 240 milliárdot költöttek a nagyobbrészt önkormányzatok által foglalkoztatott réteg fizetésére – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A különbséget több részletben elvonta a kormány. Első körben 40 milliárddal bővítette az aktív munkaerőpiaci programok forrásait, év végén azonban 27,5 milliárd forintot csoportosított át a közmunkásoktól tizenkét projektre, túlnyomórészt a Népliget rekonstrukciójára és sporttámogatásokra.

A közmunka hatásait értékelve a Policy Agenda azt emeli ki, hogy a növekvő bérkülönbség egyértelműen fokozta a társadalmi egyenlőtlenséget. Pozitívumként értékelhető, hogy társadalom alsó jövedelmi tizedeiben többen dolgoznak, mint hat évvel ezelőtt, ám ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása elmaradt. Az elemzők számítása szerint a háztartások munkaviszonyból származó jövedelmei 2010 és 2016 között 45 százalékkal nőttek, ezzel szemben a közmunkások nagy részét is magába foglaló alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Más szavakkal: miközben 2010-ben a „kvázi középosztályba” tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt.

Szerző
Témák
közmunkás

Drágul az élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:23
Illusztráció/Shutterstock
Még messzinek tűnik a 3 százalékos inflációs cél. A napi vásárlások során ennél jóval nagyobb egyedi áremelkedésekkel találkozhatunk.

Az elmúlt hónapban lelassult az infláció növekedésének üteme, még ha a boltokban másképp is érzik az emberek. A KSH tegnap közölt adatai szerint decemberben 2,1 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. (Novemberben még 2,5 százalékos inflációt mértek.) A fogyasztóiár-­index ezt figyelembe véve 2017-ben átlagosan 2,4 százalékkal növekedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezért úgy véli, hogy az idei év elején – az adólépések miatt – 2 százalék alatt lehet a mutató, majd jöhet az év végéig vagy azon túl is tartó gyorsulás.

A decemberi kedvezőnek mondható számok annak tudhatók be, hogy egy esztendővel korábban magasak voltak az üzemanyagárak, míg az elmúlt hónapban 1,2 százalékkal mérséklődtek. A szakember azt is elmondta, hogy a hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszer­árak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató úgynevezett maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt. Feltűnő, hogy az árak még mindig nem tükrözik a 2016–2017-ben folyamatosan növekvő bérköltségek hatását. Németh Dávid erről a Népszavának úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet: abban az esetben, amikor a bérinfláció olyan mértékű lesz, hogy a termelők és szolgáltatók már nem kívánják elviselni, árat emelnek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,5 százalékkal növekedtek, a szeszes italok és a dohányáruk pedig átlagosan 6,8 százalékkal, ugyanakkor a ruházati termékek alig észrevehetően, a tartós fogyasztási cikkekért pedig kismértékben még kevesebbet is kellett fizetni – legalábbis a KSH fogyasztói kosara szerint. Decemberben csak az év végi akciók miatt torpant meg az élelmiszerárak emelkedése, januárban viszont mindent bepótoltak az áruházak. A Privátbankár arról ír, hogy közel 7 éve, 2011 májusa óta nem mértek akkora éves áremelkedést felméréseik során, mint idei első árkosárkörképükben – ebben az is benne van, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések már nem torzítják tovább a statisztikát.

A portál 11 esztendeje 30 élelmiszerből álló saját kosarat állított össze, s rendszeres felméréseiket a három legnagyobb, magyarországi áruházláncnál végzik. Sommás megállapításuk szerint: ismét történelmi csúcsra ért a nagybevásárlás ára. Míg novemberben kiugróan magas áremelkedést mértek a hipermarketekben, ezt decemberben komolyabb árcsökkenés követte, vélhetően a sok akció miatt. A januári – 12 hónapra visszatekintő – kiugróan magas áremelkedés oka az is, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések (baromfihús, tojás, tej) hatása most fut ki. Mindezt figyelembe véve a Privátbankár kosara decemberhez képest átlagosan 5,4, tavaly januárhoz képest pedig 11,4 százalékkal magasabb árat mutatott, mint egy esztendeje – ugyan­azon árucikkeknél.

Ami a kellemesebb: az előző hónaphoz képest egyes felvágottaknál 10 százalékot meghaladó árcsökkenést tapasztaltak. Egy év alatt – és ez lehet, hogy sokak számára meglepő – a krumpli több mint negye­dével, a cukor pedig 16 százalékkal lett olcsóbb. Az alapvető árucikkek közül ugyanakkor decemberhez képest a liszt ára ugrott a legnagyobbat, bő 30 százalékot, de 10 százalékot meghaladóan drágult a banán, a kávé, a tészta, a májas és egyes tömény szeszes italok.

Tavaly januárhoz képest egyébként – mint azt mindenki tapasztalhatta – a tojás drágult a legnagyobbat, most már 77 százaléknál jár az áremelkedés. Nagymértékben, 55 százalékkal drágult egy év alatt az alma, közel ennyivel a liszt is, harmadával az UHT tej, 20 százalékot meghaladó mértékben a csirkemell. (Tavaly jelentős áfacsökkentés volt a baromfihúsoknál.) Legalább 10 százalékos áremelést mértek a teá­nál, a gyümölcsjoghurtnál és az ásványvíznél.

Idén az üzletláncok reklámjaiban kiemelt helyen szerepel, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkent a Magyarországon leginkább az ünnepek alatt fogyasztott hal, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékei és a belsőségek áfája. Látva az egyéb, korábban áfacsökkentésen átesett termékek éves árváltozását, érdemes lesz a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának múltával ismét feljegyezni az árakat.

Szerző

Alkotmányellenes iskolaállamosítás?

Elfogadta Csömör önkormányzatának érveit a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal kapcsolatban, hogy a tavaly év elején életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért - írta a hvg.hu. A bíróság szerint indokolatlan és aránytalan volt az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai ingatlanok állami működésbe vétele, az pedig diszkriminatív, hogy a települési önkormányzatokat kizárják az iskolák fenntartóinak és működtetőinek köréből. Az ügy az Alkotmánybíróságon folytatódik. 

Szerző