A közmunkás megtette...

Publikálás dátuma
2018.01.13 06:24
Fotó: Molnár Ádám

Egyre több jel mutat arra, hogy a hazai foglalkoztatási statisztikákat az Unió legjobbjai közé repítő közmunkás-foglalkoztatás mára terhes lett a kormánynak. Ennek egyik árulkodó jele, hogy forrásokat vonnak el e területről, csökkentik létszámukat, és idén már nem emelték a közmunkás bért, ami így már csak a minimálbér 59 százalékát teszi ki. A két bértípus közötti olló nyílása a nagyarányú közfoglalkoztatás 2010-es bevezetése óta tart, az utóbbi két évben azonban láthatóan gyorsult. Induláskor még a minimálbér majd 78 százalékát keresték a közmunkások.

A bérek közelítésének elmaradása nem fogható forráshiányra, mivel a költségvetésben elfogadott keretösszegből bőven maradt az év végén, hiszen az előirányzott 325 milliárd forintból csak 240 milliárdot költöttek a nagyobbrészt önkormányzatok által foglalkoztatott réteg fizetésére – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A különbséget több részletben elvonta a kormány. Első körben 40 milliárddal bővítette az aktív munkaerőpiaci programok forrásait, év végén azonban 27,5 milliárd forintot csoportosított át a közmunkásoktól tizenkét projektre, túlnyomórészt a Népliget rekonstrukciójára és sporttámogatásokra.

A közmunka hatásait értékelve a Policy Agenda azt emeli ki, hogy a növekvő bérkülönbség egyértelműen fokozta a társadalmi egyenlőtlenséget. Pozitívumként értékelhető, hogy társadalom alsó jövedelmi tizedeiben többen dolgoznak, mint hat évvel ezelőtt, ám ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása elmaradt. Az elemzők számítása szerint a háztartások munkaviszonyból származó jövedelmei 2010 és 2016 között 45 százalékkal nőttek, ezzel szemben a közmunkások nagy részét is magába foglaló alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Más szavakkal: miközben 2010-ben a „kvázi középosztályba” tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt.

Szerző

Pszichés nyomásgyakorlással élhet a legnépszerűbb online szállásfoglaló oldal

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:52
Illusztráció/AFP
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, hogy a Booking.com-on megjelenő "sürgető" feliratok nem korlátozzák-e a fogyasztók lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára.
Magyarországon eljárás folyik jelenleg a Booking.com online szállásközvetítő portállal szemben - derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss közleményéből. Az indoklás szerint "a weboldal egyes szálláshelyekkel kapcsolatos, valószínűsíthetően sürgető jellegű tájékoztatásai azt a látszatot kelthetik a fogyasztók számára, hogy a szabad helyek rohamosan fogynak, így
alkalmasak lehetnek olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára."
A GVH az ilyen sürgető mondatok között említi a „még 32-en nézik”, illetve az „egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal” fordulatokat, amelyet tehát aggályosak lehetnek.

A fenti mellett néhány más szempont is a vizsgálat tárgyát képezi, többek közt, hogy a weboldalon elérhető szállásajánlatok valóban térítésmentesen lemondhatók-e a legtöbb esetben, ahogy a szolgáltatás hirdetéseiben (pl. televíziós reklámokban, hírlevélben) szerepelt. A GVH azonban hozzáteszi,
a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette.
Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”
Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”
– tette hozzá.
Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”
Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.