Karácsony Gergely: van remény, van szövetség (fotók)

Publikálás dátuma
2018.01.13 13:32
Az MSZP és a Párbeszéd budapesti évadnyitója. MTI FOTÓ:: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
Jobban működik a kémia az MSZP és a Párbeszéd között, mint ahogy azt Karácsony Gergely remélni merte volna korábban. Úgyhogy szerinte pirosak és zöldek ugyanúgy képesek itthon is együtt dolgozni és együtt kormányozni, ahogy Európa számos országában. A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem csak azt mutatta meg az MSZP választmányi ülésén, hogy miért működik rablóbandaként a kormány, de érdemi jövőt is villantott. És a szavazatvesztő kispártoknak is odaszólt. A fő képre kattintva galéria nyílik. Fotók: Tóth Gergő

– Nemcsak azok támogatják a Fidesz-KDNP-t az április 8-ai választáson, akik rájuk szavaznak, hanem az otthon maradók, és azok is, akik olyan ellenzéki párta voksolnak, amely nem érti az idők szavát – jelentette ki Karácsony Gergely az MSZP budapesti választmányi ülésén. A Párbeszéd és a szocialisták közös miniszterelnök-jelöltje szerint ezek a pártok nem értik milyen Magyarországon a választási rendszer, és azt sem miként kell egyensúlyozni az ország és saját érdekeik között. – Bízunk benne, hogy az elkövetkező hónapokban meggyőzik magukat, mi továbbra is várjuk őket az MSZP-Párbeszéd szövetségben – szögezte le Zugló polgármestere.

Piros-zöld együttműködés

Karácsony Gergely szerint Magyarországon is létrejött a piros-zöld szövetség, amely Európában megszokott, hiszen rendszeresen együtt kormányoznak a szociáldemokraták és a zöldek. – Mi nem a narancssárgát akarjuk másik színre cserélni, hanem Magyarország sokszínűségét képviseljük a hatalom embereivel szemben – jelentette ki a két párt miniszterelnök-jelöltje, hozzátéve: a szövetség erős, képes hitet adni az embereknek.
Választási győzelem esetén Karácsony Gergely szociális demokráciát célzó programot valósítana meg, amely a mostani „áldemokrácia” legnagyobb ellensége. Hiszen az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktorék rablóbandaként működnek és a rezsimben az emberek csak az utolsóak a sorban, míg a szociális demokráciában ez pont fordítva van. A két párt miniszterelnök-jelöltje elismerte, hogy az MSZP és a Párbeszéd különböző helyről érkezett, de tudják mi a helyes út Magyarország számára. – Több közös rendezvényünk volt már, jobban működik a kémia, mint ahogy korábban gondoltuk – fogalmazott Karácsony, hangsúlyozva, hogy a választásokig hátralévő 86 napban rengeteg munka vár rájuk. – Van remény, van szövetség – zárta a miniszterelnök-jelölt.

A hálózat és a jelölt összeér

Molnár Gyula, az MSZP elnöke Karácsony szavait azzal egészítette ki, hogy a Párbeszéd és a szocialisták szövetsége az innováció és a tradíció ötvözete. – A legnépszerűbb ellenzéki politikus, a legnagyobb hálózattal rendelkező demokratikus ellenzéki párttal házasságot kötött. Hogy milyen típusút, azt egyelőre nem minősítik – mondta Molnár. A szocialista pártelnök megerősítette, hogy a szociális demokrácia programjával fordulnak a választókhoz, amelyet Karácsony Gergely hirdet meg. Az MSZP és a Párbeszéd közös kampányba kezd, egységes kommunikációval.
– Győzni akarunk, nem magunk miatt, hanem az országért. Nem mehetünk tovább azon az úton, amelyen Orbánék járnak – hangsúlyozta Molnár Gyula, hozzátéve: a mostani választás kérdése az, hogy mennek vagy maradnak? A pártelnök ígérete szerint felszántják az országot, az emberek valódi problémáiról fognak beszélni. – Két nagy ellenfél van, az apátia és a félelem. A szavazófülkékben viszont egyedül vagyunk egy tollal és egy papírral. Ha valaki nem hiszi el a nemzeti konzultáció hazugságait, nem hiszi el, hogy egy 87 éves amerikai ember hazánk legnagyobb ellensége, hanem például az egészségügy tragikus állapota, akkor egyszerű mozdulattal véget lehet venni ámokfutásnak – jelezte az ellenzéki politikus.


Szolidaritás a sztrájkolókkal

AZ MSZP választmányi elnöke, Hiller István reményét fejezte ki, hogy a párt február 10-én tartott kongresszusán hivatalosan is Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelölt. Hiller két politikai ügyben kérte és kapta meg a választmány egységes állásfoglalását. A szocialisták választmánya és országos elnöksége követeli, hogy az erdélyi magyar kisebbség, illetve a teljes magyarságot sértő megjegyzését vonja vissza a román miniszterelnök és kérjen bocsánatot.
Az MSZP továbbá egyetért és szolidáris a közigazgatásban dolgozók sztrájkjával. – Jogosan, korábbi céljaiknak megfelelően hirdették meg a sztrájkot, így minden demokratának ki kell mellettük állni – hangsúlyozta Hiller.

2018.01.13 13:32
Frissítve: 2018.01.13 16:17

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42