Vona: a Jobbik felkészült a kormányzásra

Publikálás dátuma
2018.01.13. 16:48
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Jobbik felkészült az ország kormányzására, és arra, hogy tisztességes, biztonságos, élhetőbb Magyarországot teremtsen - jelentette ki Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke szombati budapesti jelöltbemutató sajtótájékoztatóján.

A politikus azt mondta: míg a baloldali pártok lényegében egymást akarják leváltani, addig a Jobbik a kormányt, és vállalják politikai képviseletét mindenkinek, aki ezt akarja ma.

Értékelése szerint a társadalom többségének egybehangzó véleménye szerint az ország rossz irányba halad, az emberek többet érdemelnének, ezért nem lehet 2022-ig vagy tovább várni az elszámoltatással, a demokrácia helyreállításával és a gazdaság fejlődő pályára állításával.

A pártelnök jelezte azt is, hogy a Jobbik az elmúlt 5 évben végigment - a párt testületeiben ellenszavazat nélkül elfogadott - néppártosodási folyamaton, mint fogalmazott, ennek gyümölcseit most elkezdték leszedni.

Vona Gábor testi-lelki-szellemi megújulást tart szükségesnek, jelezve: ehhez egy pedagógusvezetőt, egy orvos-vezetőt és egy sportvezetőt indítanak egyéni jelöltként a fővárosban: Bardócz-Tódor András fizikatanárt a 2., Gyenes Gézát, a párt egészségpolitikusát a 12., és Kovács Tamás volt kardvívót és szövetségi kapitányt a 4. választókerületben.

Bardócz-Tódor András arról beszélt: szerinte az iskolák ma látszólag működnek, de sem a tanítás, sem a nevelés nem hatékony, egyre nehezebb a tanárok dolga, a gyerekek pedig túlterheltek. Céljaként jelölte meg, hogy ezek ellen tegyen.
Gyenes Géza - aki 2010-től egy cikluson át már volt a párt országgyűlési képviselője - az egészségügy egész szerkezetének megváltoztatását, benne a társadalombiztosítási rendszer helyreállítását és az ellátó apparátus problémáinak megoldását sürgette.

Kovács Tamás úgy értékelt: a Fidesz letért a keresztény útról. Céljai között a János kórház fejlesztését, a zöldterületek megőrzését nevezte meg, és azt is jelezte: vissza kell hozni a szakmaiságot a sportba, nem lehet tűrni, hogy "dilettáns politikusok" vezessenek szakágakat.

Vona Gábor kérdésre válaszolva megerősítette: a Jobbik egyedül szeretne választást nyerni, és ha a parlamenti matematika megkívánja az együttműködést, akkor mozgástere az új pártokig - az LMP-ig és a Momentumig - terjed ki.

Egy másik kérdésre azt is elmondta: elenyésző számban voltak csak olyanok, akik a néppártosodás miatt hagyták el a pártot, ezért sikerként értékeli a folyamatot.

A Jobbik elnöke az 1300 menekült befogadására vonatkozó kérdésre azt közölte: az ügyben a parlament rendkívüli ülésének összehívását javasolják. Azt kérik, hogy a kormányfő napirend előtt számoljon be erről az ügyről - tette hozzá.

Faggatták az Állami Számvevőszék által kiszabott bírságról is. Azt válaszolta: az esetleges halasztásról egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést, de önként nem fognak fizetni, mert törvénytelennek tartják az egész folyamatot. A gyűjtésből eddig befolyt pénz sorsát kedden vitatja meg a párt országos elnöksége - ismertette a pártelnök.

Szerző

Hol marad a rezsicsökkentés?

Publikálás dátuma
2018.01.13. 14:39
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajda József

Továbbra is lenne lehetősége a kormányzatnak rezsicsökkentésre, ha az valóban szándékában állna. A jelenlegi energiabeszerzési árak ugyanis lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését – tudta meg szakértőktől a Magyar Nemzet.

Pletser Tamás, az Erste Bank energiaipari elemzője elmondta: a földgázárak most akár 10-20 százalékkal lefaraghatók lennének. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon 26 euró volt, mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. 

Hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás. A szakértő megjegyezte: a gáz esetében a teljes díjnak hozzávetőleg a felét, az áram esetében pedig mintegy 70 százalékát a hálózat és az ellátás fenntartásához kapcsolódó kiadások, illetve az adók teszik ki, magának az energiának költsége csak a fennmaradó hányad.

Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat.

A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért.

Szerző

Folytatódik az államfőválasztás Csehországban

Publikálás dátuma
2018.01.13. 11:22
Zeman elnök már pénteken leadta szavazatát. FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Folytatódik az államfőválasztás Csehországban. Szombaton, a már hagyományosan kétnapos voksolás második napján, a választási helyiségek reggel nyolctól délután kettőig tartanak nyitva.

Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez. Milos Zeman jelenlegi elnökön kívül a többi jelölt döntően a vállalkozói, részben a tudományos és kulturális szférában volt eddig tevékeny.

Becslések szerint az első napon, pénteken, a választási részvétel átlagban 40-45 százalékos volt. Várható, hogy mindkét napon 60 százalék körül alakul, ami megfelelne a 2013-ban lezajlott első közvetlen államfőválasztás első körében való 61 százalékos részvételnek.

Az első napi voksolást egy incidens zavarta meg, amikor az ukrán Femen nőjogi mozgalom egyik tagja a választási helyiségben megpróbálta megtámadni Milos Zeman államfőt.

Amikor az államfő felesége kíséretében belépett a választási helyiségbe, a fiatal nő levetette az ingét, és kiabálva Zemanra akarta vetni magát. A testőrök ezt megakadályozták, és az aktivistát a földre teperték. A hölgy mezítelen felsőtestére "Zeman, Putin's slut" - Zeman Putyin szajhája - szavak voltak festve. Az aktivista ezt a jelmondatot kiabálta akkor is, amikor Zemanra akart támadni. A cseh államfőnek nem történt semmi baja. Később feleségével együtt visszatért a terembe, és mindketten leadták szavazatukat.

A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani, amelybe az első körben két legsikeresebb jelölt jut. Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét várják a második körbe.

Öt éve az első körből Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutottak tovább a leadott szavazatok 24,2, illetve 23,4 százalékának a megszerzésével.

Szerző