Ellenfele akadhat Gulyás Gergelynek

Meglehet, kemény csatára kell készülnie Gulyás Gergelynek a Fidesz frakcióvezetőjének a XII. kerületben: akadhat ugyanis olyan, a választókerületben ismert, elismert jelölt, aki mögé besorolnak a demokratikus ellenzék meghatározó pártjai. Komáromi Zoltán, egészségügyi szakpolitikus, húsz éve háziorvos a budai kerületben – és épp szombaton lépett ki az Együttből. Hogy egy összbaloldali támogatás mellett hajlandó lenne-e képviselő-jelöltséget vállalni itt, Komáromi úgy reagált: az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb vesztese a XII. kerület – hiszen a János kórház lerobbant, a Sportkórház elköltözött –, ám ez a folyamat 2018-ban még megállítható, és hogy így is legyen, hajlandó rengeteget dolgozni Azaz a válasz: igen, vállalnál a jelöltséget.

Az, hogy Komáromi jelenleg az Együtt listáján szerepel, nem akadály, ugyanis hamarosan írásban kéri, töröljék a lajstrom kilencedik helyéről. Kilépése pillanatában ezt azért nem tette meg, mert egyszerűen elfelejtette. Hogy miért lépett ki az Együttből, arról annyit mondott: a párt vezetői hivatalosan 4-5 hónap óta szövetségi politikát akarnak építeni, de javaslataik az összes többi formáció számára elfogadhatatlanok, ők viszont minden ajánlatot elutasítanak. Közben már csak 80 nap van már csak hátra a választásokig, vagyis nincs tovább, a pártnak őszinte diagnózist kell felállítania magáról. Az Együtt ezt nem tette meg, így Komáromi számára egyértelművé vált, hogy Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt és Juhász Péter pártelnök nem akarja korrigálni politikáját.

Szerző

Gázszámla van, migráns nincs

Publikálás dátuma
2018.01.15. 06:03
Fotó: Vajda József
A demokratikus ellenzékben két érdemi, frakcióval rendelkező, párt van: az LMP és az MSZP – mondja Ungár Péter, az Lehet Más a Politika elnökségi tagja.

- Az LMP meglepetést okoz, és legalább tízfős frakciója lesz – ezt jósolta ősz végén. Áll még a mondás?

- Szerintem már most meglepetést okoztunk. Két éve senki nem gondolta volna, hogy az ellenzéki oldalon az LMP lesz a stabilitás bástyája, az a párt, amelyik minden nehézség nélkül képes miniszterelnök-jelöltet állítani, és a közvélemény-kutatások szerint lépésről lépésre növekszik.

- Az stabilitásként értékelhető, hogy a párt népszerűsége a teljes lakosság körében nyolc éve stabilan öt százalék?

- Nézze, temettek minket, amikor kiszakadt belőlünk a bajnaista-csapat…

- … a jelenlegi Párbeszédre gondol?

- Igen. És temettek minket akkor is, amikor visszavonult a párt éléről Schiffer András. Túléltünk két olyan helyzetet, amiben odaveszhetett volna a párt, és megtartottuk, újraépítettük a bázisunkat is. Ráadásul már 5 százalék fölött mérnek minket. Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az LMP simán benn lesz a parlamentben. Ez 2014-ben, ennyi idővel a választás előtt nem volt így. Szóval igen: ez a stabilitás.

- Mi lehet az oka, hogy Szél Bernadett 44 százalékos személyes népszerűsége nem csorog le a párthoz?

- A legfontosabb ok az, hogy nem telt még el elég idő, ahhoz, hogy megmutassuk, milyen az új LMP.

- És milyen?

- Megpróbálunk kitörni abból az értelmiségi nyünyögésből, ami sokáig jellemezte és beszorította a pártot. Illetve arra törekszünk, hogy az LMP-s politikusok a médiában és egyáltalán bármilyen rendezvényen ne arról beszéljenek, hogy X vagy Y párttal szövetségben hány mandátumot lehet szerezni.

- 2006-ban azt tanácsolta az MSZP-nek Ron Werber, aki most azt LMP kampányát segíti, hogy: „Touch the Mari néni!”, azaz „Érintsd meg Mari nénit!”. Mi váltja fel az értelmiségi nyünyögést, hogyan szólítják meg a jellemzően vidéken élő Mari nénit?

- Az, hogy a kormányváltás nyitja az, ha a választók elhiszik: az ellenzék tényleg törődik velük, és az életük valóban jobb lesz – anyagilag is – az Orbán-rezsim bukása után.

- 2010-ben és 2014-ben még a Fidesz is a gazdasági populizmusra játszott, most azonban a kormány a zsigeri félelemre és gyűlöletre is koncentrál, miközben elkezdett osztogatni. Az LMP jóléti üzenetei felülírhatják ezt a kommunikációt?

- A mi üzenetünk teljesen más. Azért küzdünk, hogy az emberek napi nyolc órai munkából tisztességgel meg tudjanak élni, fel tudják nevelni a gyerekeiket. Ez a legfontosabb célunk. Viszont a nem létező migránsok ellen uszítani és harcolni erkölcsileg is helytelen. Hogy egyértelmű legyek: a gázszámlát minden hónap végén megkapják az emberek, mert ez a magyar valóság, menekültekkel nem találkoznak, mert nincsenek az országban.

- Azt mondja, az LMP kínosan ügyel rá, hogy ne beszéljen az ellenzékről, de nem bánnám, ha most kivételt tenne. Az MSZP február 10-én kongresszust tart. Jelen állás szerint a szocialisták a közös lista - közös miniszterelnök-jelölt konstrukciót tartják a leghatékonyabbnak kormányváltás szempontjából.

- Azt még nem tudjuk, hogy kivel közös!

- Ha Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt valamilyen együttműködési ajánlatot tesz önöknek, miképp reagálnának rá?

- A legkevésbé sem vagyok szocialistafób, az MSZP-nél sok tisztességes és jó politikus dolgozik Magyarországért. De azt gondolom, hatékonyabban tudunk hozzájárulni a kormányváltáshoz külön indulással, mint együtt.

- Az, hogy az LMP és az MSZP milyen erőként jelenik meg 2018 tavasza után az országgyűlésben, gyakorlatilag a listás, illetve a töredékszavazatokon múlik. Nem mond ellent a hatékonyságnak, hogy különutasság esetén ezek a voksok szétforgácsolódnak?

- Igaz, hogy megfogadtam, hogy nem kritizálom az ellenzéket, de hát az a folytatásos szappanopera-dráma, ami a például a csepeli körzet kapcsán folyik, egész egyszerűen nem kedvez az ellenzéknek, sőt árt a kormányváltásnak.

- Az olvasók kedvéért: Csepelen 2014-ben az Együtt jelöltje, Szabó Szabolcs nyert erős szocialista támogatással, most viszont az MSZP elindította a saját politikusát, Bangóné Borbély Ildikót – emiatt az Együtt és a DK nekiment a szocialistáknak.

- Szerintem egyetlen párt sem engedheti meg magának – akármekkora is –, hogy előírja egy másik pártnak, kit jelöljön. Ezt akkor sem szeretem, ha az LMP-nek próbál valaki diktálni, de az sem tetszik, ha az MSZP-vel csinálják. A választópolgárok maguktól is fogják tudni, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt.

- Azt mondja, választói szinten egyesíthető az ellenzék?

- Az emberek pontosan tudják, hogy két szavazatuk van. Az egyéni képviselőjelöltre leadottal kifejezhetik, kit szeretnek a legjobban (remélem, hogy a II. és III. kerület azon részén, ahol az én választókerületem fekszik, engem tartanak a legszimpatikusabbnak), a listás szavazatukkal pedig megmutathatják, melyik párt a legrokonszenvesebb nekik. És hogy a kérdésre is válaszoljak: nem feltétlenül az a legjobb a kormányváltás szempontjából, ha egy választókerületben csak egy jelölt indul.

- Miért lenne célravezető a szavazatok aprózódása?

- A választók nem birkák. 2010-ben a szocialisták sok helyen visszaléptek az LMP javára, csak a szavazók nem követték a pártakaratot. Azaz korántsem biztos, hogy a demokratikus ellenzék pártjainak támogatottsága egy jelölt esetében automatikusan összeadódik. Sok olyan ember van, aki egyéniben igenis az LMP jelöltjére szavaz, de soha nem voksolna a Demokratikus Koalíció favoritjára – inkább levágja a kezét, semmint, hogy Gyurcsány Ferencet támogassa. Ha nincs más lehetősége, mert csak DK-s jelölt indul a választókörzetben, akkor inkább otthon marad – és passzivitása a Fidesznek kedvez.

- A demokratikus ellenzéki pártok közül mintha több a politikai súlyánál nagyobb szerepet kapna a sajtóban. Ott van például a Párbeszéd, az Együtt, a Momentum vagy a MoMa. Ha ön szerkesztene…

- Évek óta várok erre a kérdésre!

- Szóval ön hánnyal számolna érdemben?

- Három ellenzéki párt van valójában. A Jobbik, az MSZP és az abból kiszakadó formációk, illetve az LMP és az abból távozó pártok. Alapvetően a Jobbikon kívüli világban két párt létezik: a régi az MSZP, és az új az LMP.

- És a DK?

- Már mondtam.

- A jobb- és baloldali volt miniszterekből álló választási mozgalom, a V18 legismertebb arca, Balázs Péter azt találta mondani, hogy Karácsony Gergelyt és Szél Bernadettet egyaránt lehetséges miniszterelnök-jelöltnek tartja. A mondat elhangzása előtt beszélgetett egymással az LMP és a V18?

- Nem hiszem. Én Balázs Péterrel utoljára az ATV stúdiójában találkoztam. De a V18-at hasznos kezdeményezésnek tartom, ami a lehető legtöbb ellenzéki szavazót szeretné mozgósítani a választásra, és ez a kormányváltás kulcsa. Az pedig külön pozitívum, hogy végre nem egy újabb baloldali klub alakult, hanem hiteles, konzervatív arcok is megjelentek.

- Lehet úgy hatékonyan részvételre buzdítani, hogy nem mondom meg, kire voksoljanak?

- Nehéz! Az ellenzéki pozícióharcok miatt sokan elvesztették a reményt, és lehet, hogy a szavazási kedvüket is. Ha ez a kezdeményezés vissza tudná hozni, az nagyon jó lenne.

Szerző

Kétlépcsős földmutyik - Előbb bérbe, aztán tulajdonba

Publikálás dátuma
2018.01.15. 06:01
HAVEROK- Jól jártak, akik már az állami földbérleti szerződések idején is közel voltak a tűzhöz FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Beteljesedett Ángyán József néhány évvel ezelőtti jóslata: az igazságtalan, és jó néhány esetben szubjektív pontozással bérbe adott állami földek esetében a haszonbérleti szerződés pusztán adminisztratív ugródeszkaként szolgált ahhoz, hogy a kormányhoz közeli "csókosok" végül olcsón meg is szerezzék a területet. A magántulajdon "szentsége" érvénybe lép, s pár év múlva néhány megszállott kutatón kívül már senki nem fogja firtatni, milyen előzmények is vezettek a több száz hektáros magánbirodalmak kialakulásához. 

A volt parlamenti államtitkár visszás borsodi földliciteket feltáró jelentésének lényegi összegzését szombati lapszámunkban már közöltük. Most azt nézzük meg, miként kovácsolt előnyt néhány család azzal, hogy évekkel korábban – olykor vitatott körülmények közepette – földbérleti szerződést köthetett az állami területekre.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015-ben és 2016-ban elárverezett 11 ezer 291 hektár állami földterület 11 százaléka, vagyis mindössze 1207 hektár nem volt az árverezés időszakában bérbe adva – állapította meg Ángyán, aki szerint épp emiatt "hamis" az indoklás, miszerint a földvagyont azért kellett eladni, mert az állam rossz gazda lett volna. Az észak-magyarországi megyében elárverezett területek egyharmada – 3888 hektár – esetében a nyertes árverezők saját bérleményükre licitáltak. Ezek a földbérletek zömében 2012 és 2015 között köttettek, és sokszor indoklás nélkül hoztak helyzetbe egy-egy családot.

Miközben a bírálók lepontoztak más, hasonló pályázatot benyújtókat. Ángyán szerint előkészítették a bérlők tulajdonszerzését: Borsodban több, mint száz licitáló részben vagy egészben ilyen, saját bérleményű területeket vásárolt meg, a birtoktestek többsége pedig kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutott hozzájuk.

A Karmopol-Agro Kft. államtól bérelt, meghirdetett területeit, 385 hektárt, például a Budai Gyula volt parlamenti államtitkár, kormánymegbízott rokoni köréhez tartozó cégtulajdonosok, Gerzsánszki Lajos, valamint felesége és veje vette meg, zömében kikiáltási áron. Ők a korábbi Borsod megyei föld-haszonbérleti nyertesek dobogójára is felkerültek. Hasonló történt a Puszta Agro 2010 Kft. meghirdetett, bérelt területeivel is: a felkínált 223 hektárt a céget alapító társtulajdonos, s felesége révén Tállai András rokonságához is köthető Hagyacki József szerezte meg, aki nem mellékesen a NAV elnök kedvenc csapatának, a Mezőkövesdi Zsóry Futball Clubnak is ügyvezetője.

Az összegzés szerint szembetűnő és általános jelenség, hogy a nagy birtoktesteket bérlő családi vállalkozások esetében jellemzően azokat a területeket bocsátották egyáltalán árverésre, amelyet végül jelentős részét maguk a cégvezetők vagy tulajdonosok fel is vásároltak.

Itt érdemes felidézni, hogy miként vélekedett Ángyán József a Népszabadságban 2016. januárjában – tehát még jócskán a földárverések idején – megjelent interjúban. Már akkor arról beszélt, hogy a tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott. Nem kell például állatokat tartani. "Milyen érdekes, ugye? Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét vennék a nevükre. Ezek a csókos bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a közösből is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni."

Szerző