Magasabb fizetéssel tartaná meg a munkaerőt az egyik kereskedelmi lánc

Megállapodott a 2018-as bérekről a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete.

A Spar és a KASZ közös közleményt küldtek az MTI-nek, amelyben ismertették, hogy a vállalat valamennyi munkavállalója magasabb fizetést kap az idén. A Spar garantált bérminimum, illetve minimálbér jogszabályban rögzített emelésén túl is biztosít bérfejlesztést a dolgozóknak, a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a kezdő bér minimum havi bruttó 200 ezer forint lesz. A béremelés mellett bevezetik a Spar hűségprogramot, amellyel béren kívüli juttatásokat is kapnak a munkavállalók, a Sparnál eltöltött évek függvényében. Emellett megmarad a dolgozók 13. havi juttatása, valamint továbbra is él a 10 százalékos dolgozói vásárlási kedvezmény.

A közleményben Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a vállalat tavaly 10 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtott végre, idén ez eléri a 9 milliárd forintot, amelyet a járulékcsökkentés közel 1 milliárd forint értékben fedez. Ez két év alatt a bérek 40 százalékos növekedését jelenti a Spar-nál. A közlemény szerint a Spar Magyarország beruházási kerete idén meghaladja a 23 milliárd forintot, amelyet az osztrák családi tulajdonban lévő vállalat Magyarországon fektet be. Ennek keretében közel 20 áruházat újíthatnak fel és több új áruházat is átadhatnak. Maczelka Márk megjegyezte: a tervek szerint a beruházásoknak köszönhetően a dolgozók létszáma idén tovább bővülhet. A cég fluktuációs rátája egy év alatt közel 7 százalékponttal csökkent, ami a bérfelzárkóztatási stratégia helyességét támasztja alá.

Korábbi közlés szerint a Spar Magyarország árbevétele 2016-ban meghaladta az 516 milliárd forintot, 5,2 százalékkal volt több az előző évinél. A cég 26 éve van jelen Magyarországon, hálózatához 508 üzlet tartozik, ebből 133-at üzemeltetnek franchise partnerek. A társaság 13 ezer munkavállalójával évek óta Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója.

Szerző

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Körberöhögték, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.