A Naffák, Orbánék és a "titkos" menekültek

Publikálás dátuma
2018.01.15 17:00
Menekültek a kerítés mögött Kelebiánál - Fotó AFP/OMAR MARQUES/ANADOLU AGENCY
Fotó: /
A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását követeli a Jobbik, az LMP és az MSZP, miután Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár szíves közléséből (interjú a Times of Malta című lapban) kiderült: 1300 menekültet fogadott be Magyarország. Hogy ez miként történt, azt senki nem tudja, „mert biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést.”

„Elfogadhatatlan, hogy miközben a kormány szavakban ádáz küzdelmet folytat a menedékkérők európai szintű elosztásával szemben, addig titokban, a magyar embereket megkerülve telepítettek be menekülteket”, Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint a menedékügyi eljárások tisztességes lefolytatása alapvető követelmény – ahogy egy átláthatóan működő, egységes és hatékony európai menekültügyi rendszer is alapvető nemzeti érdek. „Azonban” – figyelmeztetett Molnár – „titkos kormányzati betelepítési programoknak épp úgy nincs helye, mint a fideszes haverokat gazdagító letelepedési kötvényprogramnak” – magyar embereknek joguk van tudni, kik és milyen jogon telepednek le hazánkba.

Koptok vagy nem koptok

A Népszava megpróbálta kideríteni, hogy a most említett 1300 befogadott nem azonos-e azokkal a kopt családokkal, amelyekről Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter állította, hogy „Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból – a nyilvánosság kizárásával, a magyar állampolgárság megadásával”. (Akkor erre a külügy is ráerősített.) Csakhogy az ezer kopt család – senki se látta őket Magyarországon – 2015-ben kapott menedéket, Altusz viszont 2017-es adatot említett. Az ellenzék mindezt úgy kommentálta: a kormány maga hajtja végre a Soros-tervet. Szijjártó Péter nem tagadott, legfeljebb azt bizonygatta, hogy szó sincs soros-tervről, ugyanis a kormány nem azokat a menekülteket fogadta be, akiket Brüsszel tukmált volna Magyarországra. „A genfi jogszabályok alapján menekültnek, oltalmazottnak minősülő személyeknek semmi közük az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája alapján idehozni szándékozott illegális bevándorlókhoz”, érvelt a külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor nem szólalt meg az 1300 menekült dolgában.

Zaid Naffa (Forrás: Jordán konzulátus)

Zaid Naffa (Forrás: Jordán konzulátus)

Ahogy a Naffa-ügyben is hallgat, egy szót sem mond arról, miképp lobbizhatott a külügy, illetve helyettese egy olyan család tagjainak állampolgársága érdekében, amelynek egyik tagja megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ugyanis maga Semjén Zsolt járt közben a Naffa-fivérek honosítása érdekében – miután a külügy őt kérte meg. Az ügyet felderítő Demeter Márta LMP-s képviselő a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy a honosítási kérelmet Áder János köztársasági elnöknek. felterjesztő Semjén „messzemenően” támogatta azt, hogy a Naffa-fivérek „méltányosságból, államérdekre való tekintettel” magyar állampolgárságot kapjanak.

Borították a rutint

Csakhogy egyikük, Zaid (a fivérekről lásd keretes írásunkat) Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja kétszer is elbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és nem kapott végül magyar állampolgárságot. Ráadásul Zaid átvilágítását a Terrorelhárítási Központ végezte. Hogy miért, arra nincs válasz, ugyanis a nemzetbiztonsági ellenőrzés az Alkotmányvédő Hivatal kompetenciája. Szakértőnk szerint viszonylag ritka, amikor a TEK „világít át” valakit – leginkább olyan esetekben alkalmazzák, amikor tisztázatlan szálakat kell ellenőrizni. A szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon ellen kiadott nemzetközi körözés viszont indokolhatta a rutintól való eltérést. Emlékeztetőül: Zaid Naffa szervezte meg Orbán Viktor és Pharaon közös, 2014-es vacsoráját. A szaúdi milliárdos halála után derült ki, hogy Pharaonnak szintén Zaid intézte a vízumot, mindketten ezután folyamodtak magyar állampolgárságért. Orbán a több mint harminc éve Budapesten élő Naffa lakásán találkozott végül Pharaonnal (megoldatlan rejtély, hogy a palesztin származású, jordániai keresztény üzletembernek miért kellett 2014-ig várnia az állampolgársági kérvénnyel).

Ghaith Pharaon - Fotó: Népszava

Ghaith Pharaon - Fotó: Népszava

Az viszont biztosnak látszik, hogy Naffáék jó kapcsolatot ápoltak a magyar vezetőkkel. A négy testvér (három fiú mellett egy lány is) a nyolcvanas években állami ösztöndíjjal érkezett Magyarországra. A család a rendszerváltás után kezdett üzletelni, a használt autótól az aranyon át a vendéglátás és az utazási iroda is a profiljukba tartozott. Zaid a „keleti nyitás” meghirdetése után lett Szijjártó Péter tanácsadója, a leendő miniszter gyakori vacsoravendég volt a konzulátusnak is helyet adó Béla király úti luxusvillában, Naffáék rezidenciáján. Amikor Orbán Viktor 2012 nyarán felavatta a Ferenciek terén a Buddha Bar Hotel luxusszállodát, Zaid és Oszama is jelen volt. Amikor pedig 2014 augusztusában Zaid Naffa díszvacsorát adott a Béla király úton, az arab országok nagykövetei mellett ott volt a vendégek sorában Navracsics Tibor (Szijjártó elődje) és Erdő Péter bíboros is. Az akabai tiszteletbeli konzulnak, Tariknak március 15-én Kövér László házelnök személyesen adta át a megbízólevelet. Akkor már a külügy Naffáéktól bérelte Ammanban (dollárért) a magyar nagykövetségnek otthont adó épületet.

Tágra tárt ország

– A biztonsági kockázatot jelentő Naffák és Orbánék egyetlen csettintésére a magyar állami intézményrendszer tágra nyitja az ország kapuit bármilyen sötét múltú szereplő előtt – nyilatkozta az iratbetekintésre berendezkedett Demeter Márta, aki úgy vélte, „nemcsak aggasztó, de mérhetetlen arcátlanság” nemzetpolitikával indokolni azt, hogy Semjén Zsolt még az államigazgatási eljárásba is beavatkozott az állampolgárságért. A képviselő szerint Orbán Viktor és kormánya a nemzetközi szervezett bűnözés partnerévé vált, ám áprilisban az emberek a szavazatukkal el tudják érni: ne menekülhessenek meg a jogos büntetés elől az Orbán-rezsim szereplői.

Rohangált a minisztériumba
Miközben Zaidtól megtagadták a magyar állampolgárságot, két testvére, Tarik és Oszama simán megkapta. Annak ellenére, hogy Tarik, aki Magyarország tiszteletbeli konzulja Jordániában, az ammani Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatójaként közbenjárt a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi milliárdos magyarországi tartózkodási engedélyével kapcsolatban. (Pharaon tavaly januárban hunyt el.)
A harmadik testvér, Oszama jelenleg az Egyesült Arab Emírségek magyar nagykövete Abu-Dzabiban. A Naffa-fivér kinevezése „nehézségekbe ütközött”. Az arab országok Magyarországra akkreditált nagykövetei szokatlan egységben léptek fel a döntés ellen, azt kérték a magyar kormánytól, hogy fontolja meg Naffa nagyköveti kinevezését. Ez elég egyértelmű elutasítást jelentett. „Rohangált be a minisztériumba heteken át, hogy mi lesz” – mesélte az Indexnek egy külügyi forrás. Naffa meghallgatása komikus volt, a jelöltet alig lehetett érteni. „Meg is említettük, hogy esetleg szükség lenne tolmácsra, mire Naffa védelmében a jelen lévő államtitkár azt mondta, ennél jobban tud magyarul, csak most nagyon izgul” – idézte fel az esetet Mesterházy Attila, a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagja.
Oszama Naffa nagykövetként diplomáciai mentességet élvez, hozzányúlni, az ügyeibe belelátni úgyszólván lehetetlen, azt is megteheti (mint az többször megtörtént), hogy a nemzetbiztonsági bizottság kérdéseire nem válaszol. A bizottság egy tagja arról számolt be, hogy több emailt küldött már neki, a füle botját se mozdítja. (Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár azt mondta, a jelölt sikeresen átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon. A kinevezést a bizottság fideszes tagjai támogatták, az ellenzéki oldalról Mesterházy ellenezte.)

Szerző
2018.01.15 17:00

Le kell bontani a kétfarkúak buszmegállóját Felcsúton

Publikálás dátuma
2018.08.19 21:10

Fotó: /
Bejelentés érkezett – indokolt a Magyar Közút, amely rájött, hogy tőle nem kértek engedélyt a hiánypótló kampánybuszmegállóhoz.
Három napon belül el kell bontania a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak (MKKP) azt a buszmegállót, amelyet Felcsúton, a Fő utcán építettek az időközi polgármester-választás kampányában. Illetve buszmegálló korábban is volt, csak semmi nem védte a buszra várókat az időjárástól  ezt orvosolta Mészáros László polgármesterjelölt és csapata egy fából készült bódéval.  A Magyar Közút Nonprofit Zrt-nek azonban sem humorérzéke nincs, sem a felcsútiakra nem gondol. Egy, Kovács Gergő pártelnöknek címzett levélben azt írják: bejelentés érkezett hozzájuk az építményről, ők pedig megállapították, hogy tőlük annak elhelyezésére nem kértek, így nem is kaphattak engedélyt. Valahonnan azt is tudják, hogy az MKKP „helyezte el” az építményt a söröző előtt, ezért fordultak hozzájuk a felszólítással.  A kutyapárt azt közölte a Facebook-oldalán: „Először azért még megkérdezzük a felcsútiakat, hogy kell-e nekik. Aztán ha nem, akkor lehet pályázni: Melyik városnak kell buszmegálló?”
2018.08.19 21:10

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32