A Naffák, Orbánék és a "titkos" menekültek

Publikálás dátuma
2018.01.15 17:00
Menekültek a kerítés mögött Kelebiánál - Fotó AFP/OMAR MARQUES/ANADOLU AGENCY
A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását követeli a Jobbik, az LMP és az MSZP, miután Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár szíves közléséből (interjú a Times of Malta című lapban) kiderült: 1300 menekültet fogadott be Magyarország. Hogy ez miként történt, azt senki nem tudja, „mert biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést.”

„Elfogadhatatlan, hogy miközben a kormány szavakban ádáz küzdelmet folytat a menedékkérők európai szintű elosztásával szemben, addig titokban, a magyar embereket megkerülve telepítettek be menekülteket”, Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint a menedékügyi eljárások tisztességes lefolytatása alapvető követelmény – ahogy egy átláthatóan működő, egységes és hatékony európai menekültügyi rendszer is alapvető nemzeti érdek. „Azonban” – figyelmeztetett Molnár – „titkos kormányzati betelepítési programoknak épp úgy nincs helye, mint a fideszes haverokat gazdagító letelepedési kötvényprogramnak” – magyar embereknek joguk van tudni, kik és milyen jogon telepednek le hazánkba.

Koptok vagy nem koptok

A Népszava megpróbálta kideríteni, hogy a most említett 1300 befogadott nem azonos-e azokkal a kopt családokkal, amelyekről Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter állította, hogy „Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból – a nyilvánosság kizárásával, a magyar állampolgárság megadásával”. (Akkor erre a külügy is ráerősített.) Csakhogy az ezer kopt család – senki se látta őket Magyarországon – 2015-ben kapott menedéket, Altusz viszont 2017-es adatot említett. Az ellenzék mindezt úgy kommentálta: a kormány maga hajtja végre a Soros-tervet. Szijjártó Péter nem tagadott, legfeljebb azt bizonygatta, hogy szó sincs soros-tervről, ugyanis a kormány nem azokat a menekülteket fogadta be, akiket Brüsszel tukmált volna Magyarországra. „A genfi jogszabályok alapján menekültnek, oltalmazottnak minősülő személyeknek semmi közük az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája alapján idehozni szándékozott illegális bevándorlókhoz”, érvelt a külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor nem szólalt meg az 1300 menekült dolgában.

Zaid Naffa (Forrás: Jordán konzulátus)

Zaid Naffa (Forrás: Jordán konzulátus)

Ahogy a Naffa-ügyben is hallgat, egy szót sem mond arról, miképp lobbizhatott a külügy, illetve helyettese egy olyan család tagjainak állampolgársága érdekében, amelynek egyik tagja megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ugyanis maga Semjén Zsolt járt közben a Naffa-fivérek honosítása érdekében – miután a külügy őt kérte meg. Az ügyet felderítő Demeter Márta LMP-s képviselő a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy a honosítási kérelmet Áder János köztársasági elnöknek. felterjesztő Semjén „messzemenően” támogatta azt, hogy a Naffa-fivérek „méltányosságból, államérdekre való tekintettel” magyar állampolgárságot kapjanak.

Borították a rutint

Csakhogy egyikük, Zaid (a fivérekről lásd keretes írásunkat) Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja kétszer is elbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és nem kapott végül magyar állampolgárságot. Ráadásul Zaid átvilágítását a Terrorelhárítási Központ végezte. Hogy miért, arra nincs válasz, ugyanis a nemzetbiztonsági ellenőrzés az Alkotmányvédő Hivatal kompetenciája. Szakértőnk szerint viszonylag ritka, amikor a TEK „világít át” valakit – leginkább olyan esetekben alkalmazzák, amikor tisztázatlan szálakat kell ellenőrizni. A szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon ellen kiadott nemzetközi körözés viszont indokolhatta a rutintól való eltérést. Emlékeztetőül: Zaid Naffa szervezte meg Orbán Viktor és Pharaon közös, 2014-es vacsoráját. A szaúdi milliárdos halála után derült ki, hogy Pharaonnak szintén Zaid intézte a vízumot, mindketten ezután folyamodtak magyar állampolgárságért. Orbán a több mint harminc éve Budapesten élő Naffa lakásán találkozott végül Pharaonnal (megoldatlan rejtély, hogy a palesztin származású, jordániai keresztény üzletembernek miért kellett 2014-ig várnia az állampolgársági kérvénnyel).

Ghaith Pharaon - Fotó: Népszava

Ghaith Pharaon - Fotó: Népszava

Az viszont biztosnak látszik, hogy Naffáék jó kapcsolatot ápoltak a magyar vezetőkkel. A négy testvér (három fiú mellett egy lány is) a nyolcvanas években állami ösztöndíjjal érkezett Magyarországra. A család a rendszerváltás után kezdett üzletelni, a használt autótól az aranyon át a vendéglátás és az utazási iroda is a profiljukba tartozott. Zaid a „keleti nyitás” meghirdetése után lett Szijjártó Péter tanácsadója, a leendő miniszter gyakori vacsoravendég volt a konzulátusnak is helyet adó Béla király úti luxusvillában, Naffáék rezidenciáján. Amikor Orbán Viktor 2012 nyarán felavatta a Ferenciek terén a Buddha Bar Hotel luxusszállodát, Zaid és Oszama is jelen volt. Amikor pedig 2014 augusztusában Zaid Naffa díszvacsorát adott a Béla király úton, az arab országok nagykövetei mellett ott volt a vendégek sorában Navracsics Tibor (Szijjártó elődje) és Erdő Péter bíboros is. Az akabai tiszteletbeli konzulnak, Tariknak március 15-én Kövér László házelnök személyesen adta át a megbízólevelet. Akkor már a külügy Naffáéktól bérelte Ammanban (dollárért) a magyar nagykövetségnek otthont adó épületet.

Tágra tárt ország

– A biztonsági kockázatot jelentő Naffák és Orbánék egyetlen csettintésére a magyar állami intézményrendszer tágra nyitja az ország kapuit bármilyen sötét múltú szereplő előtt – nyilatkozta az iratbetekintésre berendezkedett Demeter Márta, aki úgy vélte, „nemcsak aggasztó, de mérhetetlen arcátlanság” nemzetpolitikával indokolni azt, hogy Semjén Zsolt még az államigazgatási eljárásba is beavatkozott az állampolgárságért. A képviselő szerint Orbán Viktor és kormánya a nemzetközi szervezett bűnözés partnerévé vált, ám áprilisban az emberek a szavazatukkal el tudják érni: ne menekülhessenek meg a jogos büntetés elől az Orbán-rezsim szereplői.

Rohangált a minisztériumba
Miközben Zaidtól megtagadták a magyar állampolgárságot, két testvére, Tarik és Oszama simán megkapta. Annak ellenére, hogy Tarik, aki Magyarország tiszteletbeli konzulja Jordániában, az ammani Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatójaként közbenjárt a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi milliárdos magyarországi tartózkodási engedélyével kapcsolatban. (Pharaon tavaly januárban hunyt el.)
A harmadik testvér, Oszama jelenleg az Egyesült Arab Emírségek magyar nagykövete Abu-Dzabiban. A Naffa-fivér kinevezése „nehézségekbe ütközött”. Az arab országok Magyarországra akkreditált nagykövetei szokatlan egységben léptek fel a döntés ellen, azt kérték a magyar kormánytól, hogy fontolja meg Naffa nagyköveti kinevezését. Ez elég egyértelmű elutasítást jelentett. „Rohangált be a minisztériumba heteken át, hogy mi lesz” – mesélte az Indexnek egy külügyi forrás. Naffa meghallgatása komikus volt, a jelöltet alig lehetett érteni. „Meg is említettük, hogy esetleg szükség lenne tolmácsra, mire Naffa védelmében a jelen lévő államtitkár azt mondta, ennél jobban tud magyarul, csak most nagyon izgul” – idézte fel az esetet Mesterházy Attila, a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagja.
Oszama Naffa nagykövetként diplomáciai mentességet élvez, hozzányúlni, az ügyeibe belelátni úgyszólván lehetetlen, azt is megteheti (mint az többször megtörtént), hogy a nemzetbiztonsági bizottság kérdéseire nem válaszol. A bizottság egy tagja arról számolt be, hogy több emailt küldött már neki, a füle botját se mozdítja. (Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár azt mondta, a jelölt sikeresen átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon. A kinevezést a bizottság fideszes tagjai támogatták, az ellenzéki oldalról Mesterházy ellenezte.)

Szerző

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK listáját az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:21

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Összegyűjtötték a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, a korábban nyilvántartásba vett Jobbikhoz, Fidesz-KDNP-hez, Momentumhoz és a Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan.
Nyilvántartásba vette az MSZP-Párbeszéd Magyarországért, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Demokratikus Koalíció (DK) listáját a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra pénteken a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást.
  • Az MSZP-Párbeszéd 48 nevet tartalmazó listáját Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője vezeti.
  • Az LMP 28 névből álló listájának élén Vágó Gábor korábbi országgyűlési képviselő szerepel.
  • A DK 36 nevet felsoroló listáját Dobrev Klára, a párt alapító tagja vezeti.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját.
A választáson indulni szándékozó pártoknak április 23-án 16 óráig kell leadniuk az összegyűjtött 20 ezer érvényes ajánlást és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel. A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és nem lehet róla levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, helyére a listán soron következő lép. A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.

Nem sokon múlt, hogy fedélzetén 50 kiló kokainnal vágjon a tengernek a montenegrói haditengerészet kiképzőhajója

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:06

Valaki megsúgta a katonai rendészeknek, hol keressék a milliárd forintnyi drogot.
50 kilogramm kokaint foglalt le a montenegrói katonai rendészet az ország haditengerészetének Jadran nevű, kiképzésre használt vitorlásán, írja a Reuters. Az elképesztő mennyiségű, akár több milliárd forintot is érő kábítószert mindössze néhány órával azelőtt foglalták le, hogy a Jadran tanulókkal a fedélzetén kihajózott volna.
A hatóságok közleménye szerint egy tipp nyomán találtak a kokainra, az eset kapcsán pedig még senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben folyik a nyomozás.
Frissítve: 2019.04.19 20:14