Előfizetés

Bírók lázadása - Handó kritikusai is a bírói tanácsban

Publikálás dátuma
2018.01.16. 10:24
Fotó: Szalmás Péter
Kollégái tapssal fogadták a Handó Tünde ellen pert indító Vasvári Csabának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírójának programismertetőjét, amikor mintegy ötszáz fővárosi bíró küldötteket választott maga közül. A több mint két tucat jelölt közül egyedül Vasvári kapott hangos tetszésnyilvánítást – írtuk tavaly októberben. Alig pár napja pedig arról adtunk hírt, hogy Handó Tünde már a sokadik bírói vezetői pályázatot nyilvánította eredménytelennek, amikor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke január elején úgy döntött, hogy a Fővárosi Törvényszék január 5-től megüresedő elnöki posztjára kiírt pályázat is jusson erre a sorsra. 

Most a HVG informál arról, hogy Handó legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe. Forradalom, lázadás, taktikai KO az elnöknek  – így értékelték a lap forrásai az új Országos Bírói Tanács tagjainak (OBT) megválasztását. Az biztos, hogy alaposan feladták a bírók a leckét Handó Tünde számára: a hétfői, estébe nyúló választás nyomán és az előjelek alapján igencsak kritikus hangvételű OBT fogja felügyelni az OBH-elnök egyre erősebben vitatott tevékenységét.

A HVG információja szerint az új OBT tagja lett Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa. Ő volt az is, aki a közelmúltban azért fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert úgy véli, vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott OBT összetételét. És ugyancsak az új OBT tagja lett a bevezetőben idézett Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája, aki pedig azért perelte Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor.

Hazaszeretet

Célszerű tisztázni, hogy mi is a hazaszeretet, s az ellenzéki politikusainkat ennek mire kellene ösztönöznie. A hazaszeretet az, amikor valaki e nagyszerű érzéstől indíttatva az ország érdekeit messze a saját érdekei elé helyezi. Széchenyi István a maga korában erre már példát mutatott. És mi a helyzet ma? Minden, a „Fidesz-áfium” által el nem bódított magyar számára nyilvánvaló, hogy ha ezt a mai politikai rendszert a jövő évi országgyűlési választáson nem sikerül leváltani, úgy gyors ütemben leszakadunk Európától.

Ma a kormányváltásra váróknak jogos igénye, hogy a demokratikus ellenzéki pártok mindent tegyenek meg a következő országgyűlési választások megnyeréséért. Másképpen fogalmazva: ha ezek a politikusok valóban a haza hű polgárának tartják magukat, akkor most számukra mindennél - a saját és a pártjuk érdekénél is - fontosabb legyen az ország érdeke. Ha nem ez vezeti őket, ha a kormányváltás ügye ismét elbukik, úgy minden józanul gondolkodó magyar joggal vetheti majd a szemükre: e rendkívül kritikus időben cserbenhagyták a hazát.

Hazaszeretet

Célszerű tisztázni, hogy mi is a hazaszeretet, s az ellenzéki politikusainkat ennek mire kellene ösztönöznie. A hazaszeretet az, amikor valaki e nagyszerű érzéstől indíttatva az ország érdekeit messze a saját érdekei elé helyezi. Széchenyi István a maga korában erre már példát mutatott. És mi a helyzet ma? Minden, a „Fidesz-áfium” által el nem bódított magyar számára nyilvánvaló, hogy ha ezt a mai politikai rendszert a jövő évi országgyűlési választáson nem sikerül leváltani, úgy gyors ütemben leszakadunk Európától.

Ma a kormányváltásra váróknak jogos igénye, hogy a demokratikus ellenzéki pártok mindent tegyenek meg a következő országgyűlési választások megnyeréséért. Másképpen fogalmazva: ha ezek a politikusok valóban a haza hű polgárának tartják magukat, akkor most számukra mindennél - a saját és a pártjuk érdekénél is - fontosabb legyen az ország érdeke. Ha nem ez vezeti őket, ha a kormányváltás ügye ismét elbukik, úgy minden józanul gondolkodó magyar joggal vetheti majd a szemükre: e rendkívül kritikus időben cserbenhagyták a hazát.