A hamis hírek (fake news) elleni küzdelem fontos része a kormányzati gyermekvédelmi stratégiának (a Digitális Jóléti Program kebelén belül) – így az iskolákban okítaná a kabinet, miképp lehet beazonosítani és súlyán kezelni egy álhírt. Hivatalos verzióban mindez úgy hangzik, a cél: „a gyerekek tudatos, értékteremtő és biztonságos internethasználatának oktatása”. A törekvés dicséretes, de jelenleg bizarr – a rezsim ugyanis komplett fakenews-birodalmat hozott létre Magyarországon.
A hatalom mozgékonyan használja a hírhamisítás nemzetközileg kimunkált sztenderdjeit (leginkább az orosz rutin hatékony). A kamuhírekkel történő lejáratás mindennapos gyakorlat a Ripost, a TV2, az Origo vagy a 888.hu és a Pestisrácok esetében: a fake news kiválóan alkalmas a politikai ellenfelek levadászására, ellehetetlenítésére.
A közösségi média (a Facebook, a Twitter, és így tovább) konfliktusokra érzékeny felületei pörgetik a hamis hírek terjedését, miközben a hagyományos jog eszközei korlátozottak. És nem is mindig működnek. Amikor a bíróság jogerősen helyreigazításra kötelezte a kormányzati bulvárban utazó Ripostot, a lap ezt a pénzbírság ellenére is minden különösebb következmény nélkül szabotálta. Ez a Fidesz-közeli médiában bevett gyakorlattá vált.
Yandex-kaland
Az adathamisításra épülő manipuláció előszobájába tekinthettünk be, amikor a migránsellenes nemzeti konzultáció kormányzati oldala orosz szerverekre továbbította személyes adatainkat. A Yandex látogatói statisztikákkal kapcsolatos információkat gyűjtött, és ez azért volt aggályos, mert a név és az e-mail-cím alapján már viszonylag jól lehet azonosítani az illető közösségi profilját. Ez alapján fel lehet mérni például valaki családi és anyagi helyzetét, érdeklődési körét, így szenzitív – például választási – időszakokban célzott üzeneteket lehet a felhasználóknak küldeni – természetesen kamu profilokról. Amikor a botrány kitört, keveseket zavart, hogy az orosz cég adatokat osztott meg évekkel ezelőtt a KGB utódszervezetével (FSZB). Ha a kormány gyermekvédelmi stratégiájának annyira fontos része a „tudatos és értékteremtő internethasználat”, akkor a Yandex-kaland mi volt?
Fotó AFP/MONIKA SKOLIMOWSKA
És mennyire szolgálta a 2000 után született Z-generáció érdekeit az, hogy a vizes vébé wifi-hálózata mögé egy azeri adatgyűjtő szoftveres céget sikerült szegődtetni? Meg bizonyára a keleti nyitás jegyében szintén oroszokat az autókba szerelt navigációs szoftverekhez. Miközben az amerikaiak Donald Trump megválasztása után az orosz fake news „nehézbombázók” beavatkozásától prüszköltek, itthon hamar elcsitult a vihar. És előállhatott a kormány azzal – a napi.hu írt róla –, hogy beépíti a Nemzeti Alaptantervbe „a tudatos megtévesztés és a szándékos manipuláció felismerésének tanítását”.
Startup pályázat
A kamuhírek elleni legjobb megoldás nem a Rogán Antal vagy Deutsch Tamás által felügyelhető Nemzeti Fake News Elleni Küzdelem Koordinációs Központjának felállítása (a név kitalált – a szerk.), hanem az, hogyha nem használjuk a Ferenc pápa által is bűnnek minősített álhíreket és kattintásvadász cikkeket. A Népszavát kiadó XXI. Század Média és a Branditorial reklámügynökséget is működtető AGL Group médiainnovációs startup konzorciumban 250.000 euró (78 millió forint) támogatást nyert a Google Innovációs Alap pályázatán. A „Source Code Leak” projekt tényfeltáró újságírók számára készített automatikus információgyűjtő eszköz és szolgáltatás fejlesztésére irányul. Az automatizált adatgyűjtő-szolgáltatás várhatóan 2018 második felében válik hozzáférhetővé az oknyomozó újságírók számára. A Google több ilyen kezdeményezést támogatott már Magyarországon, köztük volt az Átlátszó üvegzseb figyelője, a Független Médiaközpont nem etikus cikkváltozásokat követő rendszere vagy a CEU ötlete a médiatulajdonosi viszonyok monitorozására.
Mindezek ismeretében marad a kérdés: hogyan tudja majd a közhangulatot a nagyüzemben gyártott fake news-ok segítségével formázó Fidesz a felnövekvő generációt megtanítani a fake news felismerésére? Az álhírekkel folytatott küzdelem során a hazai sajtóviszonyokat lenullázó Orbán kormánynak először önmaga ellen kellene megindítania a háborút.
