Önmagát feszítené kommunikációs keresztre az Orbán-kabinet

Publikálás dátuma
2018.01.16 17:45
Képünk illusztráció (Fotó Shutterstock)
Fotó: /
A hatalom-közeli médiumok bírósági ítéletek ellenére sem hozzák le a helyreigazításokat; a kormányzati oldalak meghitt kapcsolatot ápolnak orosz szerverekkel; a közösségi térben fiktív profilok terjesztenek hamis politikai üzeneteket – a kormány hatalmas álhírgyárat működtet, miközben arról beszél, hogy megtanítja a gyerekeket, milyen károsak a fake news-ok.

A hamis hírek (fake news) elleni küzdelem fontos része a kormányzati gyermekvédelmi stratégiának (a Digitális Jóléti Program kebelén belül) – így az iskolákban okítaná a kabinet, miképp lehet beazonosítani és súlyán kezelni egy álhírt. Hivatalos verzióban mindez úgy hangzik, a cél: „a gyerekek tudatos, értékteremtő és biztonságos internethasználatának oktatása”. A törekvés dicséretes, de jelenleg bizarr – a rezsim ugyanis komplett fakenews-birodalmat hozott létre Magyarországon. 

A hatalom mozgékonyan használja a hírhamisítás nemzetközileg kimunkált sztenderdjeit (leginkább az orosz rutin hatékony). A kamuhírekkel történő lejáratás mindennapos gyakorlat a Ripost, a TV2, az Origo vagy a 888.hu és a Pestisrácok esetében: a fake news kiválóan alkalmas a politikai ellenfelek levadászására, ellehetetlenítésére.

A közösségi média (a Facebook, a Twitter, és így tovább) konfliktusokra érzékeny felületei pörgetik a hamis hírek terjedését, miközben a hagyományos jog eszközei korlátozottak. És nem is mindig működnek. Amikor a bíróság jogerősen helyreigazításra kötelezte a kormányzati bulvárban utazó Ripostot, a lap ezt a pénzbírság ellenére is minden különösebb következmény nélkül szabotálta. Ez a Fidesz-közeli médiában bevett gyakorlattá vált.

Yandex-kaland

Az adathamisításra épülő manipuláció előszobájába tekinthettünk be, amikor a migránsellenes nemzeti konzultáció kormányzati oldala orosz szerverekre továbbította személyes adatainkat. A Yandex látogatói statisztikákkal kapcsolatos információkat gyűjtött, és ez azért volt aggályos, mert a név és az e-mail-cím alapján már viszonylag jól lehet azonosítani az illető közösségi profilját. Ez alapján fel lehet mérni például valaki családi és anyagi helyzetét, érdeklődési körét, így szenzitív – például választási – időszakokban célzott üzeneteket lehet a felhasználóknak küldeni – természetesen kamu profilokról. Amikor a botrány kitört, keveseket zavart, hogy az orosz cég adatokat osztott meg évekkel ezelőtt a KGB utódszervezetével (FSZB). Ha a kormány gyermekvédelmi stratégiájának annyira fontos része a „tudatos és értékteremtő internethasználat”, akkor a Yandex-kaland mi volt?

Fotó AFP/MONIKA SKOLIMOWSKA

Fotó AFP/MONIKA SKOLIMOWSKA

És mennyire szolgálta a 2000 után született Z-generáció érdekeit az, hogy a vizes vébé wifi-hálózata mögé egy azeri adatgyűjtő szoftveres céget sikerült szegődtetni? Meg bizonyára a keleti nyitás jegyében szintén oroszokat az autókba szerelt navigációs szoftverekhez. Miközben az amerikaiak Donald Trump megválasztása után az orosz fake news „nehézbombázók” beavatkozásától prüszköltek, itthon hamar elcsitult a vihar. És előállhatott a kormány azzal – a napi.hu  írt róla –, hogy beépíti a Nemzeti Alaptantervbe „a tudatos megtévesztés és a szándékos manipuláció felismerésének tanítását”.

Startup pályázat

A kamuhírek elleni legjobb megoldás nem a Rogán Antal vagy Deutsch Tamás által felügyelhető Nemzeti Fake News Elleni Küzdelem Koordinációs Központjának felállítása (a név kitalált – a szerk.), hanem az, hogyha nem használjuk a Ferenc pápa által is bűnnek minősített álhíreket és kattintásvadász cikkeket. A Népszavát kiadó XXI. Század Média és a Branditorial reklámügynökséget is működtető AGL Group médiainnovációs startup konzorciumban 250.000 euró (78 millió forint) támogatást nyert a Google Innovációs Alap pályázatán. A „Source Code Leak” projekt tényfeltáró újságírók számára készített automatikus információgyűjtő eszköz és szolgáltatás fejlesztésére irányul. Az automatizált adatgyűjtő-szolgáltatás várhatóan 2018 második felében válik hozzáférhetővé az oknyomozó újságírók számára. A Google több ilyen kezdeményezést támogatott már Magyarországon, köztük volt az Átlátszó üvegzseb figyelője, a Független Médiaközpont nem etikus cikkváltozásokat követő rendszere vagy a CEU ötlete a médiatulajdonosi viszonyok monitorozására.

Mindezek ismeretében marad a kérdés: hogyan tudja majd a közhangulatot a nagyüzemben gyártott fake news-ok segítségével formázó Fidesz a felnövekvő generációt megtanítani a fake news felismerésére? Az álhírekkel folytatott küzdelem során a hazai sajtóviszonyokat lenullázó Orbán kormánynak először önmaga ellen kellene megindítania a háborút.

Hírőrök a kamu kiszűrésére
Az álhírek nem csak nálunk mérgezik a társadalmi párbeszédet. Emmanuel Macron még az idén álhírellenes törvényt szeretne Franciaországban, az Európai Unió pedig három éven át évente egy-egymillió eurót fordít az orosz fake news elleni küzdelmekre.
A Facebook nevében Mark Zuckerberg azt ígérte, hírőröket állítanak be a kamu kiszűrésére. Amivel csak az a gond, hogy a Facebook azzal győzte le a kiadókat, hogy lehetővé tette a szenzációhajhász tartalmak garantált terjedését. A brit, az amerikai és a német kormány azt tervezi, hogy szankcionálja a valóságtorzító tartalmakat.
Ettől a tény még tény marad: ma az amerikaiak (és a magyarok) fele a Facebook-ról tudja meg, hogy milyen a világ. Zuckerbergék pedig 2018-ban úgy építenek gátat az álhírek elé, hogy élesen elválasztják a magánközléseket a médiatartalmaktól. De most még senki nem tudja megjósolni, hogy ez mivel jár.

Szerző
2018.01.16 17:45

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04