Már most föl kellene készülni a 2020–2027. utáni uniós agrártámogatási rendszer esetleges változásaira – figyelmeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a szervezet évadnyitó sajtótájékoztatóján. Várakozásai szerint a következő hétéves pénzügyi ciklusban még nem módosul érdemben például a közvetlen földalapú támogatás. A magyar mezőgazdaság szereplőinek legalább a háromnegyede veszteséges lenne az uniós támogatások nélkül – ismerte el Győrffy Balázs. A kamara elnöke szorgalmazta a gazdák önkéntes szövetkezését is, mert szerinte esetenként akár az integrációknál is eredményesebbek lehetnek.
A magyar agrárium nagyon elaprózott birtokszerkezettel küzd, ami rontja a versenyképességet. Előreláthatóan folytatódik a birtokkoncentráció, amit az is segít, hogy egyre több idős gazdálkodó hagy fel a mezőgazdasági tevékenységgel és az utódok gyakran nem folytatják a gazdálkodást.
A NAK elnöke egyebek mellett sikerként értékelte, hogy a szervezet javaslatára az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összege 2018-tól 8255 forintra emelkedett, és ez a későbbiekben a minimálbér növekedésével arányosan emelkedik. Ugyancsak fontos eredménynek minősítette Győrffy Balázs, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvényt is módosították. Így öntözési célú vízhasználat esetén nem kell a vízhasználónak vízkészlet-járulékot fizetnie az évi 400 000 köbmétert vagy a hektáronként az évi 4000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.
A tavaly novemberi agrárkamarai választásról szólva Győrffy elmondta, majd 50 ezer kamarai tag élt szavazati jogával, mintegy négyszer annyian, mint 2013-ban. Az elnök szerint a 13,2 százalékos részvételi arány Európában kimagasló eredménynek számít. A kamarai választásokon országosan az érvényes szavazatok több mint 88 százalékát kapta az
„Összefogás listája”, a Magosz és 17 támogató szervezet. A NAK elnöke ezt a legitimitás megerősítésének is nevezte. A Népszava kérdésére válaszolva kifejtette, hogy az alacsony részvételi arány csak látszólagos, mert például azokban a nagy megyékben, ahol nem volt másik lista, mint Békés, vagy Bács-Kiskun megyében, ott egyértelműen alacsony volt a részvétel.
Ha minden megyében versenyhelyzet lett volna, akkor nemcsak szavazás, hanem választás is lett volna – tette hozzá. Szerinte csökkentette a részvételi hajlandóságot az is, hogy országosan összesen 248 helyen lehetett szavazni és sokan nem vállalták a 25-30 kilométeres utazást. Ráadásul életvitelszerűen, főállásban mezőgazdasági tevékenységgel kevesebb mint 100 ezren foglalkoznak, s ehhez képest a majdnem 50 ezres részvételi szám jónak mondható – vélte a NAK elnöke.
Önmagában nem gond, ha műkörmösök és egyéb más foglalkozásúak földet vásárolnak, mert sok olyan családi gazdaság van, amelynek tagjai nem kizárólag mezőgazdaságból élnek és üdvözlendő, ha a főállásuk mellett mezőgazdasággal is foglalkoznak – válaszolta Győrffy Balázs lapunk felvetésére, miután Ángyán József Fejér megye után Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több furcsa állami földeladási ügyletre bukkant.
Az agrárkamara költségvetése a múlt évihez képest 3 milliárd forinttal nőtt, és így idén már csaknem 17 milliárd forintból gazdálkodhat, amelynek zömét a tagdíj- és egyéb bevételek, valamint a költségvetési támogatás adja. Az Unió 3,9 milliárd forint forrást nyújt.
A kiadások között a falugazdászi hálózat fenntartására, valamint a tájékoztatási feladatokra csaknem 8 milliárdot fordít a kamara, a másik nagy tétel az országos jégkármérsékelő-rendszer kivitelezése és üzemeltetése.
