Nyolc világörökségi vagy természeti örökségi helyszín több mint nyolcvanezer ingatlanjára a “világörökségi védelem jegyében” elővásárlási jogot jegyeztet be a magyar állam – írta meg az Átlátszó.hu. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek. Hiába, van még nagyvonalúság a kormányban. Látszólag.
Minden mindennel összefügg, különösen egy folyamatos zsákmányszerzésre alapuló rendszerben. Az ipar, a pénzügyi ágazat, az agrárium után az Orbán-slepp fölfedezte magának az idegenfogalomban rejlő lehetőséget az újabb milliárdok besöprésére. Kastélyok, majd a fél Balaton lenyúlását követően az agytröszt nyilvánvalóan eltervezte a legzsírosabb falatok bekebelezését is.
Ezek pedig a világörökségi területeken található ingatlanok, egyéb értékek. Elég csak a budai Várra vagy a budapesti Belváros Duna-parti világörökségi területeire gondolni, de vidéken is akad bőven ilyen értékes épület és telek.
A szándék az elmúlt „nyócév” ismeretében meglehetősen átlátszó, hogy stílszerű legyek. Előbb állami tulajdonba venni a kinézett értékes vagyontárgyakat, azután álpályázatokkal - vagy anélkül - átjátszani a slepp valamelyik tagjának, strómanoknak. Az eleve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal nem lesz sok gond: főleg a fideszes önkormányzatok értenek majd a szóból, az állami tulajdonnál pedig még szólni sem kell.
A magántulajdon papíron védve marad, de emlékezzünk, kerültek itt már bankok is állami tulajdonba, majd hipp-hopp haveri kézbe. Jelentős magánvagyonok, mint például a Spéder-birodalom, is átvándoroltak hűséges vazallusokhoz. Ez a rezsim nem fog habozni, ha megérzi a pénz szagát.
Márpedig ellentétben Vespasianus római császár intelmével, a pénznek igenis van szaga. Sőt, valami nagyon bűzlik a világörökség körül.