Steve Bannon, aki egy ideig az elnök közeli munkatársaként a Fehér Ház alkalmazásában állt, kedden nem volt hajlandó válaszolni a képviselőház hírszerzési bizottságának tagjai által neki feltett kérdésekre. A bizottság azoknak az állításoknak az igazságtartalmát akarja tisztázni, miszerint Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba.
Eredetileg csak megkérték Bannont, hogy fáradjon be a Kongresszusba, és ott válaszoljon a kérdésekre. Miután megjelent ugyan a bizottság előtt, de megtagadta a válaszadást, Devin Nunes, a bizottság republikánus elnöke bírság terhe melletti idézést írt alá, amelynek értelmében Bannon már köteles lett volna válaszolni. A korábbi stratéga jogásza azonban ekkor konzultált a Fehér Házzal, majd azt követően Bannon továbbra sem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre.
Adam Schiff, a bizottság rangidős demokrata tagja ezt úgy értelmezte, hogy a Fehér Ház szájkosarat tett Bannon szájára. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház sajtótitkára ezzel szemben azt állította, senki nem ösztönözte Bannont arra, hogy „ne teljesítse az átláthatóság igényét”. Hozzátette azonban: „a Fehér Házzal kapcsolatos kongresszusi vizsgálatoknak évtizedek óta kialakult eljárásrendjéhez tartozik, hogy a kongresszusnak bizalmas anyagok beszerzése előtt konzultálnia kell a Fehér Házzal”. Mindemellett egy névtelenül nyilatkozó fehér házi tisztségviselő azt mondta, Trump elnök „hivatalosan nem élt hivatali előjogával”, amelynek alapján megtilthatná Bannonnak a nyilatkozattételt.
Eközben azonban ugyanennek az ügynek egy másik szálán fontos fejlemény történt: Robert Mueller különleges ügyész hivatala - szintén bírság terhe mellett - megjelenésre kötelezte Bannont a vádemelésre is jogosult nagyesküdtszék előtt. Mueller az FBI volt igazgatója, aki az igazságügyi miniszterhelyettestől kapott különleges ügyészi megbízatás – vagyis lényegében a Trump által felügyelt kormányzati felhatalmazás - birtokában hivatalos nyomozást folytat nem pusztán a feltételezett orosz beavatkozás ügyében, hanem konkrétan annak kiderítése érdekében is, hogy Trump elnökjelölti kampánycsapata összejátszott-e valamilyen módon az oroszokkal. Ezen felül jogában áll kiterjeszteni a vizsgálatot bármi olyan egyéb bűncselekményre, ami a hivatalos tevékenysége során jut tudomására.
A The New York Times felhívja a figyelmet arra: ez az első eset, hogy Mueller nem csupán „beszélgetést kezdeményez”, hanem hivatalos idézést küld ki egy olyan személynek, aki az elnök legszűkebb környezetéhez tartozott. A különleges ügyész hivatala azonban már több olyan ember ellen vádat emelt, akik Trump többé-kevésbé közeli munkatársai voltak vagy a kampányidőszakban, vagy az elnöki beiktatás után a Fehér Házban is.
Bannon, a szélsőjobboldali, idegengyűlölő Breitbart News hírportál létrehozója alapozta meg az „America First” – vagyis: „Mindenekelőtt Amerika” – jelmondatban összesűríthető trumpi politikát. A Fehér Házban azonban olyan sokan tiltakoztak szélsőséges nézetei ellen, hogy az elnök tavaly augusztusban eltávolította őt.
A minap megjelent Michael Wolff újságíró könyve a fehér házi belviszonyokról, és abban a szerző azt idézi Bannontól, miszerint hazafiatlan, árulással felérő cselekedet volt az ifjú Don Trumptól, hogy 2016 júniusában Jared Kushner, az elnök veje és mások társaságában találkozott titkosszolgálati hátterű orosz személyekkel. Pár nappal később Bannon azt állította ugyan, hogy ezt a minősítést nem az elnök fiára, hanem az ominózus találkozón szintén jelen volt Paul Manafort kampányfőnökre tette a Wolffal folytatott beszélgetése során, de ez már nem segített rajta: még a Breitbart News-tól is kirúgták.
