Szegény tatárantilopokkal nagyon kibabrált a sors

Publikálás dátuma
2018.01.18 14:21
De miért pont mi?? - Fotók: AFP
Fotó: /
A szokatlanul magas nedvességtartalom és a nagy meleg is elősegíthették a tatárantilopok három évvel ezelőtti hirtelen tömeges pusztulását okozó fertőzést - számolt be egy friss kutatásról a BBC hírportálja.

2015-ben több mint 200 ezer tatárantilop, más néven szaiga esett össze hirtelen és pusztult el Kazahsztánban. Halálukat baktériumfertőzés számlájára írták. Új kutatási adatok azonban azt mutatják, más tényezőknek is szerepe volt a tömeges pusztulásban. A kutatók úgy vélik, a környezeti tényezők változása előidézheti és gyorsíthatja a kórokozók terjedését, bár a folyamat pontos megismeréséhez további kutatásra volna szükség. A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az állatvész megismétlődik, mivel a térség klímája az előrejelzések szerint változóban van.

Richard Kock, a londoni Royal Veterinary College állatorvosa tagja volt a 2015-ös mentőcsapatnak. Elmondta, hogy amit tapasztaltak, meghaladta egy szokásos baktériumfertőzés okozta járvány méreteit. Később kiderült, hogy olyan baktérium okozta a halálos vérmérgezést, ami egyébként megtalálható az antilopok szervezetében. A több tudományág képviselőiből álló kutatócsoport statisztikai módszerekkel elemezte a pusztulás idejének környezeti viszonyait. Azt állapították meg, hogy a szokatlan meleg és nedvesség vezetett a vadpusztuláshoz. Ugyanilyen tömeges állatvész volt Közép-Ázsiában 1981-ben és 1988-ban. További kutatást igényel, milyen mechanizmus útján váltotta ki a szokatlan pára és meleg a járványt.

Kock a BBC-nek elmondta, korábban is sejtették, hogy a klímaváltozásnak köze volt az antilopvészhez, ám a friss kutatás nyújtotta az első konkrét bizonyítékot az összefüggésre. A Science Advances szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői rámutattak arra, hogy sürgősen csökkenteni kell a tatárantilopra leselkedő más veszélyeket, az orvvadászatot vagy az állatgazdaságokban jelentkező kórok terjedését. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot, melyre az orvvadászok is lesnek, mivel tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, de az élőhelyük zsugorodása és a bozóttüzek is fenyegetik őket. (MTI)

Szerző
2018.01.18 14:21

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29

Végre újra tojást raktak az andoki flamingók, de chileieket költenek ki

Publikálás dátuma
2018.08.18 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Tizenöt év után először raktak tojást az andoki flamingók egy délnyugat-angliai természetvédelmi területen.
A vadmadarak és a lápok megőrzéséért dolgozó alapítvány, a The Wildfowl & Wetlands Trust közölte: hat igen ritka egzotikus madár összesen kilenc tojást rakott. Azok azonban mind meddők voltak, ezért a szakemberek a Gloucestershire-ben lévő természetvédelmi területen élő madarak fészkébe közeli rokonuk, a chilei flamingó tojásait tették be kiköltésre -írta az Érdekes Világ.
„Az andoki flamingók igen gondoskodó hangulatban vannak, ezért kaptak chilei flamingócsirkéket felnevelésre. Ez nagy motiváció számukra és gazdagítja a madarakat”
– mondta a rezervátum menedzsere, Mark Roberts.
Az andoki flamingók a rezervátum legöregebb állatai, az 1960-as évek elején érkeztek a térségbe. Igen hosszú életűek, akár ötven évig is élnek fogságban, és idős korukban is szaporodnak. A Chilében, Északnyugat-Argentínában, Nyugat-Bolíviában és Dél-Peruban őshonos veszélyeztetett fajként számon tartott madár általában csak egy tojást rak, és nagyjából harminc napon át kotlik rajta.
Témák
flamingók
2018.08.18 10:10
Frissítve: 2018.08.18 10:10