A Londontól 60 kilométernyire található elit katonai akadémia, Sandhurst volt a helyszíne csütörtökön Theresa May és Emmanuel Macron, valamint népes tárgyalódelegációik megbeszéléseinek. A csúcstalálkozót felfokozott várakozás előzte meg. A brit kormányfő azt kívánta bizonyítani, hogy a Brexitről hozott döntés ellenére a szigetország „nem készül elhagyni Európát”. Az eszmecsere pedig bizonyította, hogy mind az Egyesült Királyság, mind Franciaország és Európa továbbra is fontosnak tekinti a két ország közötti szoros kapcsolatokat. Emmanuel Macron elnökké választása óta először tett hivatalos látogatást Nagy-Britanniában. Az pedig külön jelentőssé tette Európa jelenleg legerősebb politikai vezetőjének tárgyalásait, hogy nem egészen egy héttel követte Donald Trump amerikai elnök egy éve tervezett londoni vizitjének lemondását.
Ahogy azt már Macron elnök hét eleji calais-i tartózkodása is sejtette, a határ biztonsága, az illegális bevándorlók távoltartása kiemelt témája volt a brit-francia megbeszéléseknek. Theresa May kormányfő 45 millió fontot (15,7 milliárd forint) ajánlott fel, hogy a La Manche-csatornához közeli településekről távolabbra lehessen áttelepíteni a törvénytelen bevándorlókat. Ettől egyben azt is remélik hogy megakadályozható lesz a 2016-ban megszüntetett ún. Dzsungel helyett újabb menekülttáborok kialakulása. A jelentős extra támogatásból komoly védelmi intézkedéseket, köztük újabb biztonsági kamerákat és felderítő technológiákat vezetnek be. Folytatni lehet a 2003-ban aláírt Le Touquet-i megállapodást is, melynek értelmében a brit határvizsgálatra francia földön kerül sor.
A határ védelmének erősítésén kívül megegyezés jött létre a két ország katonai együttműködés kiterjesztéséről is. Az Egyesült Királyság három Chinook helikopterrel segíti a franciák antiterrorista tevékenységét a Szahara déli részén található Száhel-övezetben, anélkül, hogy brit katonák a harci tevékenységből is kivennék a részüket. Míg London 50 millió fontos segélyt nyújt a régió fejlesztésére és az emberkereskedelem megfékezésére, Párizs katonai egységeket bocsát a Nagy-Britannia által vezetett észtországi NATO-csapattelepítés rendelkezésére. Az Atlanti Szövetség ezzel az akcióval igyekszik enyhíteni az Oroszország részéről a balti nemzetekre gyakorolt fokozódó biztonsági nyomást.
Semmi nem ragadta meg azonban jobban a közvélemény fantáziáját, mint az a már a csúcstalálkozó előtt kiszivárogtatott hír, hogy 2020 után egy egyelőre nem meghatározott brit intézményben kiállítják az ikonikus bayeux-i falikárpitot, amely színes, hímzett képekben ábrázolja Anglia 1066-os elfoglalását. A csaknem 70 méter hosszúságú és 50 cm magasságú faliszőnyeg lebilincselő képet ad Hódító Vilmos hadjáratáról, és noha a legvalószínűbb feltételezés szerint Canterbury-ben készült el Odo, Bayeux püspökének rendelésére, az impozáns műkincs 950 éves történetében először lenne látható Angliában. A normandiai Bayeux-t is csak egyszer hagyta el azóta, hogy Napóleon 1803-ban kiállította Párizsban. 1945-ben, miután visszaszerezték a náciktól, rövid ideig a Louvre-ban várta a látogatókat. Ha a XI. századi „képregényen” elvégzett vizsgálatok alapján a szállítás veszélyes lenne, a Bayeaux Múzeum igazgatója még keresztbe tehet a politikusoknak. Egyelőre nem tudni, ha egyáltalán, hol tekintheti meg a nagyközönség a hímzést, bár az első számú és legnyilvánvalóbb jelölt a British Museum.
