Az ÁSZ szerint nincs bűz

Publikálás dátuma
2018.01.19 06:20
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Másképp értékeli az adatokat összegző hatóság, és megint másképp a városlakó az egészségkárosító anyagok jelenlétét

Jelentős munícióul szolgálhat az Orbán-kabinet hazai légszennyezéssel kapcsolatos önelégültségéhez az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap napvilágra hozott e tárgyú jelentése. Az anyag tanúsága szerint az ellenőrszervezet alapvetően elégedett a hazai légszennyezettségi értékek alakulásával és a csökkentését célzó kormányintézkedésekkel. Igaz, a kép azért árnyalt, „teendők azért vannak” – hangzott el a megszokott óvatos bírálat a 2010 óta kormányközeliséggel vádolt kormányellenőrök tegnapi tájékoztatóján. Németh Erzsébet felügyeleti vezető a rendkívül káros hulladékégetést összefüggésbe hozta az adott térség életszínvonalával. Ennek kapcsán dicsérte a kormányzati „rezsicsökkentést”, mert az szerinte vonzóbbá tette a kevéssé szennyező gáztüzelést.

Az ÁSZ elégedett a légszennyezéssel kapcsolatos állami szervezetrendszer felépítésével és működésével is. Az e téren kijelölt célokat szakmailag megfelelőnek minősítik és azok elérése időarányosan jól halad. Megállapítják például: a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű, főleg fűtésből és közlekedésből származó, köhögést, nehézlégzést okozó anyagok (az úgynevezett pm10) mért mennyisége és az erre fordított kiadások is csökkentek, amit úgy értelmeznek, hogy nőtt a hatékonyság. Grafikonjaik tanúsága szerint 2011 és 2015 között csökkent a - főleg az energiaipar, a széntüzelés és a közlekedés okozta, elsősorban a tüdőt károsító - kén-dioxidok mennyisége. A nagyon káros, főleg hulladékégetésből származó „illékony szerves vegyületek” tekintetében 2014 jelentős visszaesést hozott, ám utána némi növekedés látszik. A közlekedésből és a fűtésből származó, a szervezet ellenállóképességét csökkentő nitrogén-oxidok tekintetében 2014-től ismét emelkedés látszik. A levegőben lévő - a mezőgazdaság és a hulladékégetés számlájára írható, a szemet és a légzőszerveket irritáló - ammónia mennyisége viszont 2010 óta folyamatosan nő, bár Görgényi Gábor ellenőrzésvezető szerint még ez sem sérti a kitűzött célokat. A határérték-túllépések száma viszont csökken – közölte Görgényi Gábor (bár jelentésük tanúsága szerint a nitrogén-dioxidok tekintetében a túllépések mértéke inkább beállni látszik). Dicsérték a kormányzati energiahatékonysági programokat is. Az illetékes földművelésügyi minisztertől, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálattól egy-egy eljárásügyi pontosítást kértek.

Környezetvédő szervezetek – például a Levegő Munkacsoport vagy a WWF – korábban erőteljesen bírálták úgy a hazai légszennyezettséget, mint az ennek csökkentésére tett hatósági intézkedéseket. Az évi tízezernyi idő előtti halált okozó légszennyezés miatt a támogatások mértékét és minőségét, illetve a hatósági erélyt is kifogásolták. Erre válaszul az illetékes földművelésügyi tárca szintén kevéssé pendített önkritikus húrokat, bár a bútorgyártók szabályait szigorították. A további lehetséges teendők iránti tudakozódásunkra tegnap Németh Erzsébet úgy fogalmazott: üdvözölnek minden mérhető és ellenőrizhető célt.

2018.01.19 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07