Most is késtek a karácsonyi pakkok

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:22
Illusztráció/Shutterstock

Úgy tűnik, alábbhagyott a magyarokban a Black Friday-s vásárlási láz, a legutóbbi akciós napon legalábbis - saját bevallásuk szerint - kevesebben vásároltak, mint az azt megelőző évben. Míg ugyanis 2016-ban 2,1 millió internetező vásárolt a webáruházakban a fekete pénteki akció keretében, addig tavaly novemberben csupán 1,7 millió – közölte az eNET Internetkutató a decemberi felmérésére alapozva. A visszaesés elsőre meglepő lehet, hiszen előzetesen még kétszer ennyien állították, hogy kihasználják majd az akciókat. A vásárlók ugyanakkor nem mindig költenek annyit, amennyit terveznek, pláne, ha nem találkoznak igazán kedvező engedményekkel. A kutatás szerint éppen ez történt a 2017-es Black Friday-n: a vásárlók fele visszafogott, tizede elhanyagolható mértékű árengedményeket talált csupán a webáruházakban. Hét százalékuk azt is sérelmezte, hogy nem a termék utolsó árából, hanem egy korábbi listaárból adták a kedvezményt az e-kereskedők.

A megfontoltabb vásárlás hátterében ugyanakkor valószínűleg nem a tényleges árengedmények hiánya áll, hanem inkább az, hogy a webáruházak egyre kevésbé képesek az újdonság erejével ható akciókkal előállni, hiszen a legnagyobbak egész évben a „készletkisöprés”, „áfa-elengedés”, „árzuhanás” világában forognak. Ehhez képest a Black Friday-n már nem nagyon tudtak igazán nagyot engedni. Az eNEt becslése szerint a 2017-es fekete péntek forgalma el is maradt az előzetesen várt 120 milliárd forintos várakozásoktól, és csupán annak felét teljesíthette. Később azonban újra meglódult a vásárlási kedv: tavaly év végén mintegy ötmillió felnőtt vásárolt karácsonyi ajándékot, közülük 3,7 millióan webáruházakból is rendeltek. Mintegy 234 milliárd forintot költöttek ajándékokra, ennek 42 százalékát online boltokban.

Az ünnepi dömping most sem zajlott le problémamentesen. Az eNET egy másik, januári felmérése szerint – amelynek során 766 felnőttkorú internetezőt kérdeztek meg – az idén is késedelmesen kapta meg rendelését 800 ezer online vásárló (2016-ban 900 ezer). Átlagosan négy nap volt a csúszás (2016-ban 5 nap). Jelentős részükhöz - 13 százalékhoz – még január első hetében sem érkezett meg a csomag. Az eNET összegzése szerint ugyanakkor a 2016-os „tanuló pénz” árán az online vásárlók megtanulták, hogy a közvetlenül karácsony előtt rendelt termékek késve érkezhetnek meg, így a 2017-es késések már nem okoztak akkora felháborodást.

Szerző

Részvényt vegyenek!

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:21
KÁRTYÁZÁS Felhasználóként vagy tulajdonosként nem ugyanaz a kockázat - FOTÓ: ESB PROFESSIONAL
 Ismét csábító felhívást küldött szét célzottan egy magánszemély, holott emiatt a jegybank már tavaly feljelentette, büntette. 

A magasabb hozamígéret bűvöletében sokan gyakran megfeledkeznek a számukra beláthatatlan kockázatról. A napokban szerkesztőségünkbe is érkezett ilyen, részvényvásárlásra buzdító, csábosnak feltüntetett ajánlat. A levél írója több évtizedes kommunikációs tapasztalattal rendelkezik, a médiában műsorvezetőként is találkozhattunk vele, tehát sokak előtt hiteles. Ezúttal hírül adja, hogy résztulajdonosa lett egy olyan, idén ősszel nemzetközi piacra lépő, magyar alapítású startup cégnek, amely – üzleti terve szerint – már 2019-re több tíz- vagy akár százmillió felhasználót fog kiszolgálni a merchandising területen. (Polcszerviznek lehetne fordítani, amely azt jelenti, hogy egy tág értelemben vett terméket – beleértve rendezvényeket, a művészvilág szereplőit is – miképpen lehet a „legbeágyazottabban” elhelyezni a forgalmazásban, arculatátvitellel fokozni az ismertségét.) A kommunikációs szakember érvei alátámasztásául megemlítette, hogy a cég tulajdonosai között már 90 közismert személy is fellelhető. Hogy még vonzóbb legyen a lehetőség, olyan a semmiből világhírűvé lett cégeket sorol, mint a Facebook, az Instagram, a Snapchat vagy a Twitter.

S a csavar csak ezután következik: a jövő hónap végi cégbemutatóra invitálják levelük címzettjét, ahol találkozni lehet a cég alapítójával, J. Lászlóval, a fejlesztő partnerünkkel, az amerikai ügyvédjükkel. Aki ezen a bemutatón legalább 78 ezer forintnyi részvény elővásárlásáról dönt, az részt vehet az egyelőre még titokban tartott helyszínű tulajdonosi találkozón. A különböző besorolású (és árú) részvények árfolyamánál legalább ötszörös, nyolcszoros, sőt tízszeres növekedést helyeznek kilátásba.

A kezdeményezés jogszerűségéről megkérdeztük Binder Istvánt. Az MNB felügyeleti szóvivője válaszából kiderül, nem ismeretlen ellőttük a történet. Egy tavalyi döntésükre hívta fel a figyelmet, amelyben akkor a jegybank ötmillió forint bírsággal sújtotta J. Lászlót „visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése”, vagyis az amerikai Benefit Barcode Inc. „részvény-értékesítése” miatt. Az MNB hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során – a többi között – azt vizsgálta, hogy J. László a  honlapján keresztül végez-e jegybanki engedélyhez kötött tevékenységet.

Egyébként az MNB a feltárt bizonyítékok alapján már az eljárás közben megtiltotta, hogy J. László bármilyen, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank a Benefit Barcode Inc. cég részvényeiről figyelmeztetést is elhelyezett a honlapján, emellett büntetőeljárás megindítását is kezdeményezték. A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy a vizsgált időszakban a honlapot üzemeltető J. László átlagosan 8-10 ezer amerikai dollárért kínálta a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság dematerializált (nem papíralapú) „részvényeit”, és kötelezettséget vállaltak azoknak a három éven belüli visszavásárlására. Ebből a célból szervezetten visszafizetendő pénzt gyűjtöttek a magyar ügyfeleiktől – engedély nélkül.

Az eltiltásoknak és büntetéseknek azonban, mint látjuk, nem volt foganatja, ezért az MNB idén januárban erről a tényről tájékoztatta a nyomozó hatóságokat. Szükség esetén újabb piacfelügyeleti vizsgálat lehet azoknál a szolgáltatóknál, magánszemélyeknél, amelyek a tiltó határozat ellenére tovább folytatják jogosulatlan tevékenységüket – tette hozzá Binder István. A „pénzgyűjtésben” érdemben közreműködő természetes személyek maguk is súlyos piacfelügyeleti bírságot kockáztatnak. J. László a bíróságon megtámadta a jegybank felügyeleti határozatát, mondván, saját részvényeinek értékesítésével nem követett el jogsértést. Mindemellett az úgynevezett kedvezménykártyák eléggé homályosan tálalt nemzetközi rendszerének indulását 2018 őszére tervezik.

A jegybank szerint rendkívül súlyos kockázatot vállalnak azok a befektetők, akik egy az MNB intézkedésével sújtott jogosulatlan szolgáltató vagy magánszemély szolgáltatásait veszik igénybe. Jól hangzó ígéret, hogy e társaságok visszafizetési kötelezettséget vállalnak, de a tapasztalatok szerint ezt jellemzően nem teljesítik.

Az MNB az elmúlt időszakban a CreditLure Kft., Different Choice FBC. Inc., illetve J. László esetében azonosította, hogy az érintett, korábban eltiltó intézkedéssel sújtott társaságok és az egyetlen magánszemély vélhetően tovább folytatják jogosulatlan tevékenységüket – emlékeztetett Binder István.

A tőkebevonáshoz idő kell!
A startupok szokásos finanszírozása alapvetően eltér a J. László által követettől. Első körben a család, barátok és közeli ismerősök szoktak segíteni. (Nagy ritkán balekok is.) Az ötletből még sok minden lehet, ezért a szükséges pár millió forintot intézményesen nem lehet gyűjteni. A pénzért meg kell küzdeni! Vannak az "angyali befektetők" is, akiknek működő vállalkozásuk van, s annak profitjából kockáztatnak, többnyire nem nagy hozamelvárással. (A sturtupok induláskor még esélytelenül pályáznak.)
A már működő startupok körülnézhetnek a kockázati tőketársaságoknál. Ezek megfelelő termék (szolgáltatás) ajánlata esetén nemcsak tőkét, de tudást is adnak. ("Okos tőke.") Kisebbségi tulajdonosként is beszállnak, viszont a profitelvárásaik az iparági nyereség átlagát meghaladják. A J. László-féle nyilvános részvényjegyzés csak ezt követően lehet realitás.




Szerző

308,41 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.01.19. 09:23
Shutterstock illusztráció.
Vegyesen mozgott a forint árfolyama péntek kora reggel a nemzetközi devizakereskedelemben csütörtök estéhez képest.

Az euró jegyzése 307,75 forintról 308,41 forintra emelkedett, a frank árfolyama pedig 262,31 forintról 262,76 forintra nőtt.

A dollár eközben a csütörtök esti 251,69 forintról 251,43 forintra gyengült.

Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben, árfolyama csütörtök este 1,2230 dollár, péntek kora reggel 1,2261 dollár volt.

Szerző