Kósa édesanyja: kérdezze a fiamat!

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:08
Népszava fotó

Robotüzemmódra kapcsolt Kósa Lajos tárca nélküli miniszter, amikor arról érdeklődtünk: miért állította azt a Magyar Nemzetnek az édesanyja, hogy miniszter fia illetékes nyilatkozni az ő sertéstelepe ügyeiben, ha egyszer ő maga korábban kijelentette a sajtónak, „édesanyja nem strómanja senkinek". Kósa elmondta: szülei régóta gazdálkodnak, így édesanyja saját jogán társult be egy mezőgazdasági vállalkozásba, ahol – mint azt megírtuk – egy mátészalkai sertéstelep résztulajdonával is gazdagabb lett. Ráadásul a céget idősebb Kósáné érkezése után nem sokkal 123 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatással tömte ki az állam. „Nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban nem tudok és nem is lenne helyes nyilatkoznom” - ismételte meg a miniszter munkatársán keresztül lapunknak ugyanazt az egy mondatot, amit már többször is felmondott, ha szóba került a családtagjai fura gazdagodása.

Hozzá képest valamivel beszédesebb volt idősebb Kósa Lajosné a Magyar Nemzet munkatársának. Bár a miniszter sertéstelep-tulajdonos édesanyja előbb azzal viccelte el a kérdést, hogy neki nincs is semmiféle sertéstelepe. Majd: „tudja mit? Megvettem a fél megyét!” – ütötte el a gazdagodását firtató újságírói kérdés élét. Végül azonban azt is elmondta, hogy a sertéstelepes vállalkozásáról a fia tud beszélni.

Ennek ideje is lenne, mert Kósa Lajos miniszter máig nem tudott életszerű, részletes magyarázatot adni arra, hogy családtagjai miből vásárolnak cégeket.

Mint megírtuk, a politikus felesége mindössze 6 millió forintért kapott meg egy korábban 139 milliós eszközállományú céget. Kósa szerint a céget súlyos adósságállomány terhelte az eladáskor, azonban ennek a cégpapírokban még nincs nyoma, a miniszter pedig nem volt hajlandó bizonyítani az állítását. De Kósa Lajos ugyanígy hallgatag maradt olyan apróságokról, hogy idős édesanyja tulajdonszerzése után pontosan honnan került 47 millió forintnyi friss tőke a sertéstelepes cégbe. Hogy még kerekebb legyen a történet: Kósa felesége cégvásárlásánál az eladó, az édesanyjáénál pedig az ügyintéző ugyanaz a iskolaszövetkezeti vezető, Fiák István ügyvéd volt, akivel - mint azt a miniszter elmondta - közösen dolgoztak egy sor, szektort érintő törvénymódosításon. Amikor ennek az összeférhetetlenségéről kérdeztük a politikust, Kósa leszögezte: a két dolog között nincs összefüggés, az általa benyújtott, Fiák-vezette iskolaszövetkezeteket tömörítő szövetség által is támogatott törvények pedig a "közjót" szolgálták.

És mégis mozog a föld - Paks alatt

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:06
VESZÉLYZÓNA Ha a bővítést nem engedélyezik a földrengésveszély miatt, Paks 1 engedélye is megkérdőjeleződhet - Népszava fotó
Egy neves geológus szerint alábecsülték Paks 2 szeizmikus kockázatát. A szakértő új vizsgálatokat javasol egy nemzetközi kutatócsoport részvételével.

Hogy a tervezett paksi atomerőmű területe geológiai kockázatot rejt, azt elsőként Paks 1 tulajdonosa, az MVM ismerte el egy tavalyi közleményben: „A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva.” A veszélyt részletező tanulmányt 2017 nyarán hozta nyilvánosságra az Átlátszó.

A dokumentum nyomán Jávor Benedek, a párbeszéd EP-képviselője mutatta be, hogyan trükközik az Orbán-kormány a szeizmológiai előírásokkal. „A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai alapján aktív törésvonalra nem lehetne atomerőművet építeni, és csupán a magyar szabályozásba beépített trükkös kiskapu révén tudták mégiscsak rányomni a pecsétet az új blokkok telephelyengedélyére. A NAÜ ajánlás ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felszínre kifutó, vagy felszínközeli vetők fölé nem javasolja atomerőművek építését.

A magyar szabályozás ebből a „felszínközeli” kifejezést nagyvonalúan kihagyja, és így arra hivatkozik a hatóság, hogy tanulmány csupán felszínközeli elmozdulásokat azonosított, amit a magyar jog nem tekint kizáró körülménynek.” Ugyancsak Jávor hívta fel a figyelmet korábban, hogy az orosz szabályozás ebben a tekintetben nem a magyarhoz, hanem a NAÜ-előírásokhoz igazodik: „Nem megengedett nukleáris erőmű elhelyezése közvetlenül aktív vetőkön elhelyezkedő telephelyeken”. Az EP-képviselő akkor azt mondta: az adott helyszínen még az orosz szabályok szerint sem lehetne Paks 2-t megépíteni – kezdeményezte is a telephelyengedély visszavonását.

Nem akarjuk a bővítést
A magyar lakosság 61 százaléka ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést – derül ki a Závecz Research-nek a Greenpeace megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A tavaly ősszel felvett és mostanra feldolgozott adatok szerint a beruházás elutasítottsága még sosem volt ilyen magas: nincs egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne az atomerőmű-építésnek. Ugyanez a helyzet az egyes pártok szavazótáborában is: még a Fidesz-szavazóknak is csupán az egyharmada szeretne új atomerőművet. Országosan mindössze 19 százaléknyi népesség tekinthető a beruházás hívének, elsősorban a kistelepülések lakói és az alacsony iskolai végzettségűek közül (két éve a támogatók aránya még 31 százalékos volt). Az elutasítás fő oka a nukleáris energiatermeléstől és a sugárzó hulladékoktól való félelem, a válaszadók a harmadik helyen az Oroszországtól való függést említették.

Gerner Péter geológus (aki korábban az ELTE geofizikai tanszékén a Pannon-medence lemezmozgásaival foglalkozott) elvégezte az eddig készült kutatások elemzését, és az eredményt az Átlátszón péntek este nyilvánosságra is hozta. A szakember úgy látja, nem kellő alapossággal vizsgálták, hogy vannak-e a felszínig jutó törések az erőmű közelében. Szerinte az idejétmúlt tektonikai modellek hibái miatt nem lehet tudni, hogy mekkora elmozdulásokra kell számítani a majdani atomerőmű alatti rétegekben.

A veszély mértékét a vízszintes irányú talajgyorsulás maximális értékével szokták megadni, és az erőmű építményeit ehhez méretezik, ami nagyban befolyásolja a költségeket. Gerner elemzése rámutat: a tervezésnél úgy számoltak, hogy az alapkőzetben várható gyorsulási értékek a felszínhez közeledve csökkenni fognak – és ehhez a kisebb gyorsuláshoz méretezik a terveket (0,49 g helyett 0,34 g) –, miközben az adott típusú üledékes talajban a talajgyorsulás a felszín felé haladva inkább növekedni szokott. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Paks 2 nem bírja majd ki azokat a földmozgásokat, amelyekre a telephelyen reálisan számítani kell. A szakértő konklúziója, hogy a a számításokat a helyes modell alapján újra el kell végezni, méghozzá egy (a magyar kormánytól) független nemzetközi kutatócsoport részvételével. Az új eredmények alapján akár az erőmű terveinek újbóli elkészítésére is szükség lehet.

„Európai érdek”
A paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek – ez derül ki abból az elemzésből, amelyet Jávor Benedek hozott nyilvánosságra a Paks 2 állami támogatásával kapcsolatos európai bizottsági határozatról. Az elemzés főbb megállapításai:
A Bizottságnak az Orbán-kormány által elfogadott álláspontja szerint a beruházás teljes összege állami támogatás. A beruházás tőkeköltsége kb. 1%-kal meghaladja a várható hozamot, ami a 10 éves építési és 60 éves üzemelési időtartam alatt összességében ezer milliárd forintos nagyságrendű állami támogatással kell kompenzálni. A nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt piaci megoldással nem épülne atomerőmű az Európai Unióban.
A kormány nem vizsgálta meg, mekkora lesz Magyarország tényleges várható áramigénye, és azt sem, hogy hogy ezt az igényt Paks 2 a kalkulálható termelői áramárral piaci alapon ki tudná-e elégíteni.
A Bizottság a fentiek ellenére azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert az Euratom Szerződést egyoldalúan értelmezve európai célnak minősítette, hogy egy EU-tagállamban orosz pénzből, orosz technológiával, orosz üzemanyagot használva atomerőmű épüljön.



Szerző
Témák
Paks földmozgás

És mégis mozog a föld - Paks alatt

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:06
VESZÉLYZÓNA Ha a bővítést nem engedélyezik a földrengésveszély miatt, Paks 1 engedélye is megkérdőjeleződhet - Népszava fotó
Egy neves geológus szerint alábecsülték Paks 2 szeizmikus kockázatát. A szakértő új vizsgálatokat javasol egy nemzetközi kutatócsoport részvételével.

Hogy a tervezett paksi atomerőmű területe geológiai kockázatot rejt, azt elsőként Paks 1 tulajdonosa, az MVM ismerte el egy tavalyi közleményben: „A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva.” A veszélyt részletező tanulmányt 2017 nyarán hozta nyilvánosságra az Átlátszó.

A dokumentum nyomán Jávor Benedek, a párbeszéd EP-képviselője mutatta be, hogyan trükközik az Orbán-kormány a szeizmológiai előírásokkal. „A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai alapján aktív törésvonalra nem lehetne atomerőművet építeni, és csupán a magyar szabályozásba beépített trükkös kiskapu révén tudták mégiscsak rányomni a pecsétet az új blokkok telephelyengedélyére. A NAÜ ajánlás ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felszínre kifutó, vagy felszínközeli vetők fölé nem javasolja atomerőművek építését.

A magyar szabályozás ebből a „felszínközeli” kifejezést nagyvonalúan kihagyja, és így arra hivatkozik a hatóság, hogy tanulmány csupán felszínközeli elmozdulásokat azonosított, amit a magyar jog nem tekint kizáró körülménynek.” Ugyancsak Jávor hívta fel a figyelmet korábban, hogy az orosz szabályozás ebben a tekintetben nem a magyarhoz, hanem a NAÜ-előírásokhoz igazodik: „Nem megengedett nukleáris erőmű elhelyezése közvetlenül aktív vetőkön elhelyezkedő telephelyeken”. Az EP-képviselő akkor azt mondta: az adott helyszínen még az orosz szabályok szerint sem lehetne Paks 2-t megépíteni – kezdeményezte is a telephelyengedély visszavonását.

Nem akarjuk a bővítést
A magyar lakosság 61 százaléka ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést – derül ki a Závecz Research-nek a Greenpeace megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A tavaly ősszel felvett és mostanra feldolgozott adatok szerint a beruházás elutasítottsága még sosem volt ilyen magas: nincs egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne az atomerőmű-építésnek. Ugyanez a helyzet az egyes pártok szavazótáborában is: még a Fidesz-szavazóknak is csupán az egyharmada szeretne új atomerőművet. Országosan mindössze 19 százaléknyi népesség tekinthető a beruházás hívének, elsősorban a kistelepülések lakói és az alacsony iskolai végzettségűek közül (két éve a támogatók aránya még 31 százalékos volt). Az elutasítás fő oka a nukleáris energiatermeléstől és a sugárzó hulladékoktól való félelem, a válaszadók a harmadik helyen az Oroszországtól való függést említették.

Gerner Péter geológus (aki korábban az ELTE geofizikai tanszékén a Pannon-medence lemezmozgásaival foglalkozott) elvégezte az eddig készült kutatások elemzését, és az eredményt az Átlátszón péntek este nyilvánosságra is hozta. A szakember úgy látja, nem kellő alapossággal vizsgálták, hogy vannak-e a felszínig jutó törések az erőmű közelében. Szerinte az idejétmúlt tektonikai modellek hibái miatt nem lehet tudni, hogy mekkora elmozdulásokra kell számítani a majdani atomerőmű alatti rétegekben.

A veszély mértékét a vízszintes irányú talajgyorsulás maximális értékével szokták megadni, és az erőmű építményeit ehhez méretezik, ami nagyban befolyásolja a költségeket. Gerner elemzése rámutat: a tervezésnél úgy számoltak, hogy az alapkőzetben várható gyorsulási értékek a felszínhez közeledve csökkenni fognak – és ehhez a kisebb gyorsuláshoz méretezik a terveket (0,49 g helyett 0,34 g) –, miközben az adott típusú üledékes talajban a talajgyorsulás a felszín felé haladva inkább növekedni szokott. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Paks 2 nem bírja majd ki azokat a földmozgásokat, amelyekre a telephelyen reálisan számítani kell. A szakértő konklúziója, hogy a a számításokat a helyes modell alapján újra el kell végezni, méghozzá egy (a magyar kormánytól) független nemzetközi kutatócsoport részvételével. Az új eredmények alapján akár az erőmű terveinek újbóli elkészítésére is szükség lehet.

„Európai érdek”
A paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek – ez derül ki abból az elemzésből, amelyet Jávor Benedek hozott nyilvánosságra a Paks 2 állami támogatásával kapcsolatos európai bizottsági határozatról. Az elemzés főbb megállapításai:
A Bizottságnak az Orbán-kormány által elfogadott álláspontja szerint a beruházás teljes összege állami támogatás. A beruházás tőkeköltsége kb. 1%-kal meghaladja a várható hozamot, ami a 10 éves építési és 60 éves üzemelési időtartam alatt összességében ezer milliárd forintos nagyságrendű állami támogatással kell kompenzálni. A nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt piaci megoldással nem épülne atomerőmű az Európai Unióban.
A kormány nem vizsgálta meg, mekkora lesz Magyarország tényleges várható áramigénye, és azt sem, hogy hogy ezt az igényt Paks 2 a kalkulálható termelői áramárral piaci alapon ki tudná-e elégíteni.
A Bizottság a fentiek ellenére azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert az Euratom Szerződést egyoldalúan értelmezve európai célnak minősítette, hogy egy EU-tagállamban orosz pénzből, orosz technológiával, orosz üzemanyagot használva atomerőmű épüljön.



Szerző
Témák
Paks földmozgás