Előfizetés

Szél Bernadett: a Fidesz leszámol a valósággal

Publikálás dátuma
2018.01.20. 13:06
FOTÓ: Molnár Ádám
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint az Országgyűlés vezetőinek nem lenne szabad engedniük, hogy a Fidesz-KDNP ellehetetlenítse az egyik legfontosabb bizottság, a nemzetbiztonsági működését.

Az ellenzéki párt társelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormánypártok nevetséges és mondvacsinált okokból akarják kitiltani őt, illetve bojkottálni a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkáját.

Kiemelte, a személyét és pártját érő támadások azt bizonyítják, hogy a Fidesz megkezdte a leszámolást a valósággal. A kormánypártoknak még az ország nemzetbiztonsága sem drága, hogy odadobja koncként a kampány hevében - fogalmazott. Hozzátette, a Fidesz okkal tartja őt veszélyesnek, mivel az elmúlt években a valóság feltárásával sok kellemetlen órát okozott nekik a nemzetbiztonsági bizottságban.

Szél Bernadett kijelentette, kötelességének és jogának tartja, hogy részt vegyen a nemzetbiztonsági bizottság munkájában. Közölte továbbá, hogy amíg a bizottságban ül, addig mindig lesz egy képviselő, aki a testület ülése után elmondja a Fidesz-KDNP-t zavaró valóságot.

Az LMP kormányfőjelöltje úgy fogalmazott, hogy a Fidesz Magyarországon újra felépítette a kommunizmust: besúgórendszert, kormánypropagandát működtet, miközben embereket sároz be és gyaláz meg azért, mert "lopni akarnak, kormányozni viszont nem tudnak". A Fidesz nyolc év alatt felvirágoztathatta volna az országot, ha gyalázkodás helyett a bérekről, az oktatásról és az egészségügyről szólt volna a politikája, "egy kis Svájcot lehetett volna ebből az országból csinálni" - mondta.

Szél Bernadett szólt továbbá arról is, hogy az LMP kormányra kerülése esetén a lehető legdemokratikusabb és legmodernebb intézkedéseket valósítaná meg az oktatásban, az egészségügyben és az energetika területén.

Kérdésekre válaszolva tömény hazugságnak és államtitoksértőnek nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint nemzetbiztonságilag kockázatosnak minősítették egyik korábban felkért, Afganisztánban született, régebben a Migráns Szolidaritás (MigSzol) nevű szervezetnél dolgozó szakértőjét. Hozzátette: a bizottságban való részvételének semmi köze ahhoz, hogy milyen szakértőket hív meg. Arra a kérdésre, hogy az afgán szakértőt milyen szempontok alapján jelölte, az LMP miniszterelnök-jelöltje annyit válaszolt: országgyűlési képviselőként érvényes átvilágítással rendelkezik, ezért joga van ott lenni az üléseken.

Az ellenzéki politikus kijelentette, hogy az LMP semmilyen kapcsolatban nem áll a MigSzollal, továbbá semelyik szakértőjük nem végez olyan munkát, amilyenre ne lenne jogosult. Egyik válaszában azt mondta, az LMP frakciójában magyar állampolgárok dolgoznak, akiket nem különböztetnek meg származásuk alapján, pártja pedig a legkompetensebb emberekkel dolgozik együtt, ezért összes szakértőjükkel és kollégájukkal kapcsolatban vállalja a felelősséget.

Szél Bernadett egy másik kérdésre azt mondta, hogy soha nem találkozott Simicska Lajossal, illetve a fiával, az LMP pedig az "egyetlen oligarchamentes párt Magyarországon".

Nincs választási hangulat

Publikálás dátuma
2018.01.20. 10:52

Bár közel a választás, az elmúlt egy hónapban a pártok megnyilvánulásai szinte egyáltalán nem befolyásolták a politikai erőviszonyokat. A Fidesznek most nem változott a támogatottsága, a választókorú népesség 33 százaléka áll mögöttük. A Jobbik visszaesése megállt, egy kicsivel nőtt is a tábora: 9-ről 10 százalékra. Az MSZP támogatóinak aránya harmadik hónapja nem mozdul, ezúttal is 8 százalék. Továbbra is nagyjából azonos méretű a DK és az LMP tábora, előbbinek 5 százalékos volt s maradt a támogatottsága, utóbbinak – egy százalékpontot veszítve – 4 százalékos. A Momentum 2 százalékon áll, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja most is – akárcsak a múlt hónapban – 34 százalékos. 

A biztos pártválasztók közé a választópolgárok nagyjából négytizede tartozik. Az aktivitási szint tehát elég alacsony, ezért még mindig fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a biztos pártválasztói körben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Az aktív és elkötelezett választók között a Fidesz 50 százalékot ér el, a Jobbik 16 százalékos. A szocialista pártot az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 7 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet január első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Alacsony a választói aktivitás, a választópolgárok 45 százaléka jelezte, hogy elmenne voksolni. A részvételi hajlandóság korántsem egyenletes, a társadalom egyes csoportjaiban látványos eltéréseket tapasztalunk. A legaktívabbak a fővárosiak és a diplomások: 59 illetve 54 százalékuk állítja, hogy biztosan szavazni fog. Az átlagosnál nagyobb az elmeneteli szándék a férfiak és az 50 év felettiek körében, nagyjából fele részük akar voksolni. A passzivitás leginkább a fiatalok, a harminc év alattiak érzékelhető, 37 százalékuk tekinti magát biztos résztvevőnek. Az átlagosnál alacsonyabb a választások iránti érdeklődés az alapfokú végzettségűek, a falvakban élők és a nők körében is – nagyjából négytizedük említette, hogy mindenképpen aktív lesz a szavazás napján.

A pártok táborai nem igazán jöttek még lendületbe, nagyjából hattizedük ígéri biztosra részvételét. Az LMP-sek 65, a DK-sok 63 százaléka aktív, a Jobbik és az MSZP híveinek 59 százaléka, míg a Fidesz támogatóinak 57 százaléka. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a pártoknak jelentős belső tartalékuk van, a meglévő, de részvételükben hezitáló szimpatizánsok sikeres mozgósítása több százezer vokssal növelheti egy-egy párt választási eredményét.

A választás végeredményét befolyásolhatják az aktív bizonytalanok is. Elszántak a részvételükben, de keresik a támogatásra érdemes pártot. Arányuk 7 százalék, azaz több mint félmillióan vannak. Minden rétegben megtalálhatók, az átlaghoz hasonló mértékben.

Továbbra is nagyjából azonos a kormányváltást szorgalmazók és a kormány maradását kívánók aránya: 40 illetve 38 százalék. A két csoportnak különbözik az aktivitási szintje, a kormányváltók 48 százaléka mutat aktivitást, a kormányt pártolóknak 54 százaléka. Jelenleg 900 ezer olyan választópolgár van, aki kormányváltást szeretne, de eddig nem talált magának pártot. Az ő részvételi szándékuk rendkívül alacsony, mindössze 19 százalékuk menne el szavazni.

Nincs választási hangulat

Publikálás dátuma
2018.01.20. 10:52

Bár közel a választás, az elmúlt egy hónapban a pártok megnyilvánulásai szinte egyáltalán nem befolyásolták a politikai erőviszonyokat. A Fidesznek most nem változott a támogatottsága, a választókorú népesség 33 százaléka áll mögöttük. A Jobbik visszaesése megállt, egy kicsivel nőtt is a tábora: 9-ről 10 százalékra. Az MSZP támogatóinak aránya harmadik hónapja nem mozdul, ezúttal is 8 százalék. Továbbra is nagyjából azonos méretű a DK és az LMP tábora, előbbinek 5 százalékos volt s maradt a támogatottsága, utóbbinak – egy százalékpontot veszítve – 4 százalékos. A Momentum 2 százalékon áll, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja most is – akárcsak a múlt hónapban – 34 százalékos. 

A biztos pártválasztók közé a választópolgárok nagyjából négytizede tartozik. Az aktivitási szint tehát elég alacsony, ezért még mindig fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a biztos pártválasztói körben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Az aktív és elkötelezett választók között a Fidesz 50 százalékot ér el, a Jobbik 16 százalékos. A szocialista pártot az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 7 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet január első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Alacsony a választói aktivitás, a választópolgárok 45 százaléka jelezte, hogy elmenne voksolni. A részvételi hajlandóság korántsem egyenletes, a társadalom egyes csoportjaiban látványos eltéréseket tapasztalunk. A legaktívabbak a fővárosiak és a diplomások: 59 illetve 54 százalékuk állítja, hogy biztosan szavazni fog. Az átlagosnál nagyobb az elmeneteli szándék a férfiak és az 50 év felettiek körében, nagyjából fele részük akar voksolni. A passzivitás leginkább a fiatalok, a harminc év alattiak érzékelhető, 37 százalékuk tekinti magát biztos résztvevőnek. Az átlagosnál alacsonyabb a választások iránti érdeklődés az alapfokú végzettségűek, a falvakban élők és a nők körében is – nagyjából négytizedük említette, hogy mindenképpen aktív lesz a szavazás napján.

A pártok táborai nem igazán jöttek még lendületbe, nagyjából hattizedük ígéri biztosra részvételét. Az LMP-sek 65, a DK-sok 63 százaléka aktív, a Jobbik és az MSZP híveinek 59 százaléka, míg a Fidesz támogatóinak 57 százaléka. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a pártoknak jelentős belső tartalékuk van, a meglévő, de részvételükben hezitáló szimpatizánsok sikeres mozgósítása több százezer vokssal növelheti egy-egy párt választási eredményét.

A választás végeredményét befolyásolhatják az aktív bizonytalanok is. Elszántak a részvételükben, de keresik a támogatásra érdemes pártot. Arányuk 7 százalék, azaz több mint félmillióan vannak. Minden rétegben megtalálhatók, az átlaghoz hasonló mértékben.

Továbbra is nagyjából azonos a kormányváltást szorgalmazók és a kormány maradását kívánók aránya: 40 illetve 38 százalék. A két csoportnak különbözik az aktivitási szintje, a kormányváltók 48 százaléka mutat aktivitást, a kormányt pártolóknak 54 százaléka. Jelenleg 900 ezer olyan választópolgár van, aki kormányváltást szeretne, de eddig nem talált magának pártot. Az ő részvételi szándékuk rendkívül alacsony, mindössze 19 százalékuk menne el szavazni.