MSZP - A Fidesz hét főbűne

Az MSZP szerint a Fidesz ezen a héten hét olyan főbűnt követett el, amelyek egyben lenyomatai is az elmúlt években folytatott kormányzásuknak.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elsőként említette, hogy a kormány kettős beszédet folytat a bevándorlásban, ugyanis miközben "milliárdokat szórt el" nemzeti konzultációra, érvénytelen népszavazásra és a gyűlöletkampány fokozására, addig titokban 1300 embert telepített az országba.

Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek a nemzetbiztonsági bizottság előtt kell magyarázatot adnia arra, hogy milyen eljárás alapján történt mindez. Molnár Zsolt jelezte, az MSZP, még ha lenne, sem támogatná a felülről nyitott betelepítési kvótát, ahogy a kerítést sem kívánják lebontani.

A szocialista képviselő a második bűnként említve abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy hogy a Fidesz ki akarja tiltani az LMP-s Szél Bernadettet a nemzetbiztonsági bizottság üléséről. Hangsúlyozta, amíg ő vezet a testületet, addig nem hagyja, hogy egy megválasztott és átvilágított képviselőt távol tartsanak a bizottságtól.

Molnár Zsolt felsorolása harmadik elemeként szánalmas kommunikációs abszurditásnak nevezte a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját, ami szerinte a Rákosi-korszakot idézi meg.

Szólt arról is, az Elios-ügyen ugyanolyan vizsgálóbizottságot állítanának fel, mint a 4-es metró esetében, a bírósági hivatal vezetőit pedig arra kérte, hogy ne próbáljanak politikai nyomást gyakorolni a bírókra.

Az MSZP politikusa gyanút ébresztőnek minősítette a Kósa-családhoz köthető százmillió forintos agrártámogatások ügyét, végül pedig elfogadhatatlannak minősítette, hogy Kerényi Imre gyermekenként negyedmillió forintból szervezne tábort az elitnek, miközben a szegények többsége az Erzsébet-táborokba sem jut el.

Molnár Zsolt szerint április 8-án, a parlamenti választás napján véget ér a Fidesz kormányzása, és egy normális ország kialakításába kezdhetnek. "A húsvét egyben meg fogja hozni a karácsonyt is" - fogalmazott a Párbeszéddel közös miniszterelnök-jelöltjükre, Karácsony Gergelyre utalva.

A szocialista képviselő az LMP-s Szél Bernadett sajtóhírek szerint nemzetbiztonságilag kockázatosnak ítélt szakértőjelöltjére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, valakinek a születési helye, bőrszíne, világnézete, vagy vallása nem jelenthet önmagában nemzetbiztonsági kockázatot, és semmilyen gyűlöletkampánynak sem lehet része.

Az igazi problémát az okozhatja, ha az átvilágítást végző hatóságok valakinél személyében, illetve kapcsolatrendszerében tárnak fel veszélyeket - mondta, majd hozzátette, a nemzetbiztonsági bizottságban a nemzeti szuverenitás védelme és a titoktartás a két leginkább elvárt ismérv.

Szerző

Martin Schulz véget vetne a megszorításoknak

Véget kell vetni a megszorításokon alapuló politikának és a neoliberális szellemiségnek Európában, és ezt elérheti a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), ha ismét kormányra lép a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével - jelentette ki Martin Schulz, az SPD elnöke vasárnap Bonnban a párt rendkívüli kongresszusán, amelyen eldöntik, hogy elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást a CDU/CSU-val.

A közös kormányzásról folytatott előzetes egyeztetés eredményeit összefoglaló megállapodás szakítás az eddigi német Európa-politikával, és kiállás az európai szolidaritás, a vállalatok méltányos adóztatása, a beruházások és a munkavállalói jogok erősítése mellett - emelte ki Martin Schulz.

Az SPD kormányra lépve elérheti, hogy a "közömbösség politikáját" felváltsa a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, és elérhet egy európai "szociális paktumot" is, amely a többi között tartalmazza az "európai minimálbérek" bevezetését és azt, hogy ugyanazért a munkáért egyenlő bér jár mindenkinek.

Az SPD a kormányzás felelősségét vállalva elérheti azt is, hogy a beruházások ösztönzésére kialakítsák a külön euróövezeti költségvetést, és felépítsék az európai valutaalapot, amely "a gyakorlatban valósítja meg a szolidaritást, és nem megszorításokról prédikál".

Mindez "paradigmaváltást" jelent az Európa-politikában, amelyet azonban csak az SPD kormányra lépésével lehet megvalósítani - mondta a pártelnök, aki a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett érvelt beszédében.

Kiemelte, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló, előzetes egyeztetésen kötött megállapodásról azt írta, hogy az a Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter nevével azonosított német Európa-politika végét jelenti. Ez azt jelzi, hogy "jó munkát végeztünk" az egyeztetésen - mondta az SPD elnöke.

Hangsúlyozta, hogy a bécsi, a prágai, a varsói és a budapesti kormány tevékenysége is jelzi, hogy "jobboldali hullám" indult Európában, amellyel dacolnia kell az SPD-nek, mert a párt a "bástya a jobboldal ellen". Ezért Németországnak össze kell fognia Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió megerősítéséért, különben a hullám Párizst is elérheti, és megszerezheti a hatalmat a Nemzeti Front - figyelmeztetett Martin Schulz.

A bonni egynapos kongresszuson a 600 küldött szavazással dönt arról, hogy az előző héten kötött megállapodás alapján elkezdjék-e az újabb nagykoalíciós kormány megalakítására irányuló hivatalos koalíciós tárgyalást. Az SPD több tartományi szervezete, számos befolyásos politikusa és országos ifjúsági szervezete ellenzi a kormányzás folytatását, legfőbb érvük szerint a szociáldemokratáknak ellenzékbe kell vonulniuk, hogy a párt megújuljon és megerősödjék. A szavazás így várhatóan szoros eredményre vezet.

Martin Schulz hangsúlyozta, hogy a megújulás és a kormányzás nem zárja ki egymást, az SPD a kormányzati felelősség vállalása mellett is elérheti, hogy ismét "a modern társadalom motorja" legyen, és ellenzékben is kudarcot vallhat a megújulásban. Hozzátette: a párt a kormányzás folytatásával fordulatot hajtana végre a politizálás stílusában, így a többi között csak olyan kormány alakításába egyezne bele, amelyben a miniszterek fele nő.

A ciklus félidejében, a második év végén az SPD mérleget vonna, és a koalíciós megállapodás felülvizsgálatával ismét döntést hozna arról, hogy érdemes-e együtt dolgozni a CDU-CSU-val - emelte ki.

Aláhúzta, hogy az SPD a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - amelyen a párt 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el - ellenzékbe akart vonulni, de megváltozott a politikai helyzet, mert elbukott a CDU/CSU, a liberálisok (FDP) és a Zöldek közös kormányának terve. Az SPD ezután sem akart feltétlenül ismét kormányra lépni a CDU/CSU-val, hajlandó lett volna egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt támogatni, vagy a kormányzati együttműködést néhány területre korlátozó úgynevezett együttműködési koalícióra lépni, de az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU csak a nagykoalícióról hajlandó tárgyalni. Így az SPD-nek csak két választása maradt: a hivatalos koalíciós tárgyalás, vagy az előrehozott választás, amely azonban "nem jó út" a szociáldemokratáknak - mondta a pártelnök.

Mint mondta, az előzetes egyeztetésen kötött megállapodásban ugyan nincsen kiemelt ügy, "zászlóshajó projekt", amelyre az SPD felépíthetné a kormányzást, de gondoskodni tud arról, hogy a kisgyermekektől az idősekig minden segítségre szoruló embernek minden nap egy kicsit könnyebb, jobb legyen az élete.

A megállapodás egyebek között tartalmazza, hogy nagyszabású programot indítanak a 2,5 millió gyermeket sújtó gyermekszegénység felszámolására, az óvodától az egyetemig ingyenessé teszik a gyermekellátást és az oktatást, mintegy kétmilliárd euró (620 milliárd forint) plusz forrás révén kiterjesztik a szociálislakás-építési programot és stabilizálják a nyugdíjakat - sorolta.

Az egyeztetés legnehezebb témája a migráció volt, a megállapodás mégis egyértelmű kiállás a menedékjog, az alaptörvényben rögzített alapjogok és a genfi menekültügyi egyezmény mellett, és ha az SPD vállalja a kormányzati felelősséget, akkor Németország "visszatérhet a humanitárius nemzetközi jogon alapuló, emberséges menekültpolitikához" - mondta a pártelnök.

A megállapodásról "legendák" kezdtek terjedni, amelyekkel szemben az igazság az, hogy "a szociáldemokrata párttal semmi esetre sincs felső határ a menekültek számára" - emelte ki Martin Schulz.

Szerző

Martin Schulz véget vetne a megszorításoknak

Véget kell vetni a megszorításokon alapuló politikának és a neoliberális szellemiségnek Európában, és ezt elérheti a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), ha ismét kormányra lép a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével - jelentette ki Martin Schulz, az SPD elnöke vasárnap Bonnban a párt rendkívüli kongresszusán, amelyen eldöntik, hogy elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást a CDU/CSU-val.

A közös kormányzásról folytatott előzetes egyeztetés eredményeit összefoglaló megállapodás szakítás az eddigi német Európa-politikával, és kiállás az európai szolidaritás, a vállalatok méltányos adóztatása, a beruházások és a munkavállalói jogok erősítése mellett - emelte ki Martin Schulz.

Az SPD kormányra lépve elérheti, hogy a "közömbösség politikáját" felváltsa a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, és elérhet egy európai "szociális paktumot" is, amely a többi között tartalmazza az "európai minimálbérek" bevezetését és azt, hogy ugyanazért a munkáért egyenlő bér jár mindenkinek.

Az SPD a kormányzás felelősségét vállalva elérheti azt is, hogy a beruházások ösztönzésére kialakítsák a külön euróövezeti költségvetést, és felépítsék az európai valutaalapot, amely "a gyakorlatban valósítja meg a szolidaritást, és nem megszorításokról prédikál".

Mindez "paradigmaváltást" jelent az Európa-politikában, amelyet azonban csak az SPD kormányra lépésével lehet megvalósítani - mondta a pártelnök, aki a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett érvelt beszédében.

Kiemelte, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló, előzetes egyeztetésen kötött megállapodásról azt írta, hogy az a Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter nevével azonosított német Európa-politika végét jelenti. Ez azt jelzi, hogy "jó munkát végeztünk" az egyeztetésen - mondta az SPD elnöke.

Hangsúlyozta, hogy a bécsi, a prágai, a varsói és a budapesti kormány tevékenysége is jelzi, hogy "jobboldali hullám" indult Európában, amellyel dacolnia kell az SPD-nek, mert a párt a "bástya a jobboldal ellen". Ezért Németországnak össze kell fognia Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió megerősítéséért, különben a hullám Párizst is elérheti, és megszerezheti a hatalmat a Nemzeti Front - figyelmeztetett Martin Schulz.

A bonni egynapos kongresszuson a 600 küldött szavazással dönt arról, hogy az előző héten kötött megállapodás alapján elkezdjék-e az újabb nagykoalíciós kormány megalakítására irányuló hivatalos koalíciós tárgyalást. Az SPD több tartományi szervezete, számos befolyásos politikusa és országos ifjúsági szervezete ellenzi a kormányzás folytatását, legfőbb érvük szerint a szociáldemokratáknak ellenzékbe kell vonulniuk, hogy a párt megújuljon és megerősödjék. A szavazás így várhatóan szoros eredményre vezet.

Martin Schulz hangsúlyozta, hogy a megújulás és a kormányzás nem zárja ki egymást, az SPD a kormányzati felelősség vállalása mellett is elérheti, hogy ismét "a modern társadalom motorja" legyen, és ellenzékben is kudarcot vallhat a megújulásban. Hozzátette: a párt a kormányzás folytatásával fordulatot hajtana végre a politizálás stílusában, így a többi között csak olyan kormány alakításába egyezne bele, amelyben a miniszterek fele nő.

A ciklus félidejében, a második év végén az SPD mérleget vonna, és a koalíciós megállapodás felülvizsgálatával ismét döntést hozna arról, hogy érdemes-e együtt dolgozni a CDU-CSU-val - emelte ki.

Aláhúzta, hogy az SPD a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - amelyen a párt 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el - ellenzékbe akart vonulni, de megváltozott a politikai helyzet, mert elbukott a CDU/CSU, a liberálisok (FDP) és a Zöldek közös kormányának terve. Az SPD ezután sem akart feltétlenül ismét kormányra lépni a CDU/CSU-val, hajlandó lett volna egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt támogatni, vagy a kormányzati együttműködést néhány területre korlátozó úgynevezett együttműködési koalícióra lépni, de az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU csak a nagykoalícióról hajlandó tárgyalni. Így az SPD-nek csak két választása maradt: a hivatalos koalíciós tárgyalás, vagy az előrehozott választás, amely azonban "nem jó út" a szociáldemokratáknak - mondta a pártelnök.

Mint mondta, az előzetes egyeztetésen kötött megállapodásban ugyan nincsen kiemelt ügy, "zászlóshajó projekt", amelyre az SPD felépíthetné a kormányzást, de gondoskodni tud arról, hogy a kisgyermekektől az idősekig minden segítségre szoruló embernek minden nap egy kicsit könnyebb, jobb legyen az élete.

A megállapodás egyebek között tartalmazza, hogy nagyszabású programot indítanak a 2,5 millió gyermeket sújtó gyermekszegénység felszámolására, az óvodától az egyetemig ingyenessé teszik a gyermekellátást és az oktatást, mintegy kétmilliárd euró (620 milliárd forint) plusz forrás révén kiterjesztik a szociálislakás-építési programot és stabilizálják a nyugdíjakat - sorolta.

Az egyeztetés legnehezebb témája a migráció volt, a megállapodás mégis egyértelmű kiállás a menedékjog, az alaptörvényben rögzített alapjogok és a genfi menekültügyi egyezmény mellett, és ha az SPD vállalja a kormányzati felelősséget, akkor Németország "visszatérhet a humanitárius nemzetközi jogon alapuló, emberséges menekültpolitikához" - mondta a pártelnök.

A megállapodásról "legendák" kezdtek terjedni, amelyekkel szemben az igazság az, hogy "a szociáldemokrata párttal semmi esetre sincs felső határ a menekültek számára" - emelte ki Martin Schulz.

Szerző