Fogy a lakosság bizalma

Elsősorban a szolgáltatói szektor optimizmusa miatt kissé emelkedett januárban a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerő-hiányt tekintik. Az emberek saját pénzügyi helyzetüket legutóbb 2006 áprilisában látták a mostaninál kedvezőbbnek, megtakarítási valamint nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására való hajlandóságuk viszont kissé romlott.

Szerző

Energiamegtakarítást vár az EU

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:24

A tagállamoknak 2030-ig 35 százalékkal kell növelniük az energiahatékonyságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. az Európai Parlament múlt heti döntésére. Ez kevesebb a parlament két szakbizottságának 40 százalékos javaslatánál, ám több az Európai Bizottság és Tanács korábbi 30 százalékos indítványánál. Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatáról az intézet tudósítása szerint februárban folytatódnak a tárgyalások a parlament, a bizottság és a tanács között.

Megjegyzendő: már a 30 százalék is a jelenleg érvényben lévő cél 3 százalékos emelését jelentené, ami ellen az Orbán-kormány korábban határozottan tiltakozott. Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium májusi közleménye szerint a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése is jelentős terhet róna a tagállamokra, ezért Magyarország azt nem támogatja. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a jelenlegi célérték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel a korai módosítás be nem tervezett többletköltségeire. Másutt a célérték emelését megengedhetetlen nemzeti hatáskörelvonásként értékelte. A mostani, még erőteljesebb csökkentési döntés kapcsán a szaktárca még nem nyilvánított véleményt.

Minden plusz egy százalék energia-megtakarítás révén az uniós gázbehozatal 4, az üvegházhatású gázkibocsátás pedig 0,7 százalékkal csökkenthető, a foglalkoztatás viszont 336 ezerrel emelkedhet – érvel a MEHI. Az elfogadott jelentés megszünteti azt a kiskaput, amely eddig megengedte, hogy a tagállamok eltekintsenek a közlekedési energiafelhasználás beszámításától – teszik hozzá.

Szanyi Tibor szocialista politikus üdvözölte az uniós vállalásokat. Szerinte ugyanakkor kerülni kell a költséges, magas szennyezéssel járó beruházásokat, míg kiszámítható feltételeket kell biztosítani a fosszilis – és véleménye szerint a nukleáris – energiáktól mentes fejlesztésekhez.

A Bruxinfo tudósítása szerint a tagállamok nagykövetei áldásukat adták a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentésére is. A megállapodás uniós szinten ekkora kibocsátás-csökkentést irányoz elő a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés terén (kivéve a légi közlekedést és a nemzetközi tengeri áruszállítást). Ugyanakkor a GDP arányában a tagállamokra más-más kvótákat szabtak. Így Magyarországra 7 százalék vonatkozik. Ez – a lengyelekkel és a horvátokkal együtt - a negyedik legalacsonyabb érték Lettország 6, Románia 2 és Bulgária 0 százaléka után. A tervezet igyekszik rendet vágni a szén-dioxid-kvóták kereskedelmében is. A portál szerint ez a dokumentum már csak az Európai Bizottság végső pecsétjére vár.

Szerző

Energiamegtakarítást vár az EU

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:24

A tagállamoknak 2030-ig 35 százalékkal kell növelniük az energiahatékonyságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. az Európai Parlament múlt heti döntésére. Ez kevesebb a parlament két szakbizottságának 40 százalékos javaslatánál, ám több az Európai Bizottság és Tanács korábbi 30 százalékos indítványánál. Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatáról az intézet tudósítása szerint februárban folytatódnak a tárgyalások a parlament, a bizottság és a tanács között.

Megjegyzendő: már a 30 százalék is a jelenleg érvényben lévő cél 3 százalékos emelését jelentené, ami ellen az Orbán-kormány korábban határozottan tiltakozott. Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium májusi közleménye szerint a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése is jelentős terhet róna a tagállamokra, ezért Magyarország azt nem támogatja. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a jelenlegi célérték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel a korai módosítás be nem tervezett többletköltségeire. Másutt a célérték emelését megengedhetetlen nemzeti hatáskörelvonásként értékelte. A mostani, még erőteljesebb csökkentési döntés kapcsán a szaktárca még nem nyilvánított véleményt.

Minden plusz egy százalék energia-megtakarítás révén az uniós gázbehozatal 4, az üvegházhatású gázkibocsátás pedig 0,7 százalékkal csökkenthető, a foglalkoztatás viszont 336 ezerrel emelkedhet – érvel a MEHI. Az elfogadott jelentés megszünteti azt a kiskaput, amely eddig megengedte, hogy a tagállamok eltekintsenek a közlekedési energiafelhasználás beszámításától – teszik hozzá.

Szanyi Tibor szocialista politikus üdvözölte az uniós vállalásokat. Szerinte ugyanakkor kerülni kell a költséges, magas szennyezéssel járó beruházásokat, míg kiszámítható feltételeket kell biztosítani a fosszilis – és véleménye szerint a nukleáris – energiáktól mentes fejlesztésekhez.

A Bruxinfo tudósítása szerint a tagállamok nagykövetei áldásukat adták a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentésére is. A megállapodás uniós szinten ekkora kibocsátás-csökkentést irányoz elő a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés terén (kivéve a légi közlekedést és a nemzetközi tengeri áruszállítást). Ugyanakkor a GDP arányában a tagállamokra más-más kvótákat szabtak. Így Magyarországra 7 százalék vonatkozik. Ez – a lengyelekkel és a horvátokkal együtt - a negyedik legalacsonyabb érték Lettország 6, Románia 2 és Bulgária 0 százaléka után. A tervezet igyekszik rendet vágni a szén-dioxid-kvóták kereskedelmében is. A portál szerint ez a dokumentum már csak az Európai Bizottság végső pecsétjére vár.

Szerző