A munkavállalók ezt a béren kívüli juttatást választanák

Publikálás dátuma
2018.01.22 09:46
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A következő napokban kell dönteniük a munkavállalóknak a munkáltatójuk által ajánlott idei cafeteria-csomagjukról. 

Az Union Biztosító 1300 fős, reprezentatív felmérése szerint a 25-55 év közötti korosztályból jelenleg a lakosság mindössze 12 százaléka kap a cafeteriában egészségbiztosítást, noha 46 százalékuk élne ezzel a lehetőséggel. Az Union MTI-hez eljuttatott felmérése szerint az embereknek csupán a 15 százaléka rendelkezik privát egészségbiztosítással, ugyanakkor egy általános szolgáltatási kört kínáló, havi 5-6 ezer forintos díjjal futó egészségbiztosítás iránt a megkérdezettek 28 százaléka érdeklődik. Cafeteriával finanszírozva már a megkérdezettek 46 százaléka mond igent egy ilyen szolgáltatásra, ha pedig cafeterián felül a munkáltató finanszírozná, akkor az érdeklődők aránya csaknem eléri a 60 százalékot.

"Tavaly a munkáltatók átlagosan havi bruttó 26 ezer forintos cafeteria-keretet bocsátottak a munkavállalóik rendelkezésére, ennek kevesebb mint ötödéből elérhetőek a színvonalas egészségbiztosítási szolgáltatások, például a várakozási idő nélküli járóbeteg-ellátás, diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások betegút-szervezéssel és nonstop tanácsadással" - fejti ki Zsolnai Gábor, a biztosítócég vállalati egészség- és személybiztosítási igazgatója a közleményben. Az egészségbiztosítás adózási szempontból is az egyik legkedvezőbb juttatási elem, mivel semmilyen adó-, illetve járulékvonzata nincs, vagyis ebben az esetben a bruttó összeg egyben a nettó is.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az egészségbiztosítások iránt leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező budapesti férfiak érdeklődnek. Teljesen egyöntetű és pozitív fogadtatása van ugyanakkor a biztosítások családi kiterjesztésének, ha egészségbiztosítást kötne a munkáltató a megkérdezett részére, a válaszadók 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez ne csak az ő számára, hanem a házastársának, illetve a gyermekeinek is nyújtson szolgáltatást.

Az Union felmérése szerint a 25-55 év közötti munkavállalók 65 százaléka kap a munkahelyén béren kívüli juttatást. Az 500 főnél nagyobb létszámú vállalatoknál a dolgozók 90 százaléka részesül cafeteriában, ám még a maximum 10 fős cégeknél dolgozók 37 százaléka is élhet ezzel a lehetőséggel - derül ki a biztosítócég felméréséből.

Szerző
2018.01.22 09:46

Légszennyezés: sokba kerülnek Magyarországnak a dízelek

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Rengeteg, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó fut a hazai utakon.
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered – írja egy friss jelentés alapján a Portfolio. A portál összefoglalója szerint a vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó.
A CE Delft kutató és tanácsadó által készített jelentés a közutakon futó, elsősorban dízelüzemű járművek okozta szennyezés társadalmi költségeit, illetve kivezetése várható társadalmi hasznát igyekszik számba venni az Európai Unióban kilenc tagállam – Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Észtország, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország – esetében. Az Európai Unióban a közlekedéshez köthető légszennyezés teljes kárköltsége mintegy 66,7 milliárd euró volt 2016-ban, és ennek 83 százaléka a dízelüzemű járművekhez fűződik. A dízelek okozta szennyezés költségeinek zöme, 65 százaléka a nitrogén-oxidoktól ered, míg a kisméretű részecskeszennyezés (PM2,5) a kapcsolódó költségek 32 százalékáért felelős. Ezeket a számokat az unió COPERT nevű járműemisszió-kalkulátora alapján kapták a jelentés összeállítói, de ennél is magasabb szám jött ki, amikor a nagyrészt a dízelbotrány kirobbanását követően életre hívott úgynevezett TRUE kezdeményezés (The Real Urban Emissions Initiative) alapján kalkulálták ki a költségeket. Ezek kevesebb becslés és több valós adat alapján azt mutatják, hogy
a közúti légszennyezés teljes valódi költségei körülbelül 79,8 milliárd euróra rúgtak az EU28-ban 2016-ban, amelynek 75 százalékáért a dízelek felelősek.
Magyarországon a szállítás-közlekedési ágazatból eredő két legjelentősebb légszennyező anyag, a PM2,5 és a nitrogén-oxidok által okozott károk költségei elmaradnak ugyan az EU28, Németország és Ausztria átlagától, a vizsgált kelet-európai országokhoz képest azonban magasabbak a költségek a COPERT alapján végzett becslés szerint. Ezek szerint egy kilogramm, nagyvárosi forgalom révén a légkörbe kerülő PM2,5 Magyarországon 317 euró kárköltséget von maga után, amelynek 90-100 százaléka egészségügyi költségekkel kapcsolatos. Az okozott károk tekintetében sem mindegy, hogy a légszennyezés milyen népsűrűségű környéken valósul meg. Ugyancsak egy kilogramm, de kisebb magyarországi városban kibocsátott részecske kárköltsége átlagosan már csak 102, míg a ritkán lakott vidéki területeken mindössze 59 euró. A nitrogén-oxidok esetében városokban 26,8, vidéken 15,8 euró a kárköltség Magyarországon. Összességében a benzines járművek által Magyarországon okozott légszennyezés kárköltsége a COPERT alapján 138 millió euró volt 2016-ban, ami a többi vizsgált országhoz képest nem tűnik magasnak. A dízelek esetében rosszabb a helyzet, a 847 millió eurós magyar kárköltséget csak az osztrák (1853 millió euró), a német (10 437 millió euró), valamint a szlovén (317 millió euró) érték haladja meg, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk.
Jóval magasabb kárköltségek jöttek ki viszont, amikor a számításokat a valós emissziós faktorokat jobban figyelembe vevő TRUE alapján végezték. Míg az EU esetében így mintegy 20 százalékkal kapunk nagyobb számot, addig
Magyarország esetében sokkal nagyobb, az előzőeket több mint 60 százalékkal meghaladó szám, összesen 1591 millió eurós – vagyis átszámítva mintegy 500 milliárd forint kárköltség jön ki egyetlen évre (2016).
Ebből a benzinüzemű járművek 519, míg a dízelek 1072 millió euró légszennyezéssel kapcsolatos kárköltségért felelősek. Az egyes, vizsgált országok közül a magyar eredmény mutatja a legnagyobb eltérést a két számítási mód között. A TRUE alapján a közúti légszennyezéssel összefüggő egészségügyi költségek a teljes kárköltségnek mintegy 91 százalékára rúgnak az EU-ban, a magyarországi arány pedig 92 százalék. Jóval alacsonyabb viszont az a szám, ami a kormány, illetve az egészségbiztosítás által állt kapcsolódó egészségügyi kiadások arányát mutatja Magyarországon (66 százalék, 971 millió euró), mint az EU átlagában (73 százalék), sőt, a felmérésben szereplő országok között nálunk a legalacsonyabb ez az arány a COPERT és a TRUE alapján egyaránt.
A jelentés szerint a vizsgált országok közül – a 2 százalékos uniós átlagot messze meghaladva – Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó. Ezek alapján a teljes hazai dízeles autópark 9 százalékát teszik ki az olyan modellek, amelyek még az 1992 júliusában bevezetett Euro 1-es kibocsátási normának sem felelnek meg. A benzines autók esetében viszont jelenleg nem lóg ki lefelé a sorból Magyarország, az előrejelzés szerint pedig a jövőben inkább felfelé lóghat ki: 2030-ra már nálunk lehet a legmagasabb, 97 százalékos Euro 6-1 besorolású kocsik aránya, míg az uniós átlag várhatóan csak 89 százalék lesz.
2019.01.20 14:23

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08