A munkavállalók ezt a béren kívüli juttatást választanák

Publikálás dátuma
2018.01.22 09:46
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A következő napokban kell dönteniük a munkavállalóknak a munkáltatójuk által ajánlott idei cafeteria-csomagjukról. 

Az Union Biztosító 1300 fős, reprezentatív felmérése szerint a 25-55 év közötti korosztályból jelenleg a lakosság mindössze 12 százaléka kap a cafeteriában egészségbiztosítást, noha 46 százalékuk élne ezzel a lehetőséggel. Az Union MTI-hez eljuttatott felmérése szerint az embereknek csupán a 15 százaléka rendelkezik privát egészségbiztosítással, ugyanakkor egy általános szolgáltatási kört kínáló, havi 5-6 ezer forintos díjjal futó egészségbiztosítás iránt a megkérdezettek 28 százaléka érdeklődik. Cafeteriával finanszírozva már a megkérdezettek 46 százaléka mond igent egy ilyen szolgáltatásra, ha pedig cafeterián felül a munkáltató finanszírozná, akkor az érdeklődők aránya csaknem eléri a 60 százalékot.

"Tavaly a munkáltatók átlagosan havi bruttó 26 ezer forintos cafeteria-keretet bocsátottak a munkavállalóik rendelkezésére, ennek kevesebb mint ötödéből elérhetőek a színvonalas egészségbiztosítási szolgáltatások, például a várakozási idő nélküli járóbeteg-ellátás, diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások betegút-szervezéssel és nonstop tanácsadással" - fejti ki Zsolnai Gábor, a biztosítócég vállalati egészség- és személybiztosítási igazgatója a közleményben. Az egészségbiztosítás adózási szempontból is az egyik legkedvezőbb juttatási elem, mivel semmilyen adó-, illetve járulékvonzata nincs, vagyis ebben az esetben a bruttó összeg egyben a nettó is.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az egészségbiztosítások iránt leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező budapesti férfiak érdeklődnek. Teljesen egyöntetű és pozitív fogadtatása van ugyanakkor a biztosítások családi kiterjesztésének, ha egészségbiztosítást kötne a munkáltató a megkérdezett részére, a válaszadók 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez ne csak az ő számára, hanem a házastársának, illetve a gyermekeinek is nyújtson szolgáltatást.

Az Union felmérése szerint a 25-55 év közötti munkavállalók 65 százaléka kap a munkahelyén béren kívüli juttatást. Az 500 főnél nagyobb létszámú vállalatoknál a dolgozók 90 százaléka részesül cafeteriában, ám még a maximum 10 fős cégeknél dolgozók 37 százaléka is élhet ezzel a lehetőséggel - derül ki a biztosítócég felméréséből.

Szerző
2018.01.22 09:46

Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:00

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző
2018.09.24 10:00
Frissítve: 2018.09.24 10:00

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15