A 24.hu értesülései szerint összesen 43,7 millió eurót, azaz 13 milliárd forintot fizethetünk Orbán veje miatt. A támogatás-megvonás összege a következőképp áll össze: a 2009-ben megvalósult három projektért félmillió eurót, a 2012-es 17 projektért 29 millió eurót és a 2014-es 15 projektért 14,2 millió eurót fizettetne vissza Brüsszel.
Az OLAF a 2009 és 2014 közti időszak harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektjét vizsgálta, melyekben Tiborcz akkori cége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. vagy fővállalkozóként vagy konzorciumi tagként szerepelt. Mint azt korábban megírtuk, az Elios 2015-ig, tehát az OLAF által vizsgált időszak egészében Tiborcz István tulajdonában volt. A céggel kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt a magyar rendőrség is nyomozni kezdett 2015-ben, ám egy évvel később lezárták a nyomozást.
A 2009-es projektek kapcsán még „csak” olyan szabálytalanságokat találtak, mint a pályázati felhívás komoly módosítása az összes pályázó értesítése nélkül. A 2012-es csomag kapcsán az OLAF már egyenesen „csalási sémáról” beszélt: tudatosan túlbecsült költségeket kiválasztott kivitelezőre szabott pályázati kiírások is szerepelnek a szabálytalanságok között. Feltárták hamis dokumentációk benyújtását és alkalmatlan ajánlatok befogadását is. Ezen túl, piaci ár helyett fix áron 15 évre megkötött szerződések, diszkriminatív előírások és irányított eljárások nyomai is előkerültek.
A kormány még nem nyilatkozott a Tiborcz-Elios ügyben, annak ellenére, hogy a 24.hu forrásai szerint a 2009-14-es időszakot vizsgáló OLAF-jelentés tartalmáról is értesült már karácsony előtt a Miniszterelnökség. Egyedül Kovács Zoltán kormányszóvivő szólalt meg az ügyben: ő azt hangsúlyozta, Orbán vejének korrupt cége, az Elios ügyei még Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt kezdődtek.
Az OLAF a 2011 és 2015 közötti időszak Elios által nyert tendereit is vizsgálta, mely vizsgálat eredményeit szintén kínosan igyekszik elhallgatni a kormány. Lázár János szerint az ügy részleteinek nyilvánosságra hozásával addig kell várni, amíg az Európai Bizottság le nem zárja azt. Erre a hallgatásra persze nem kötelezi semmi Magyarországot. Mint a Népszava megírta, Jávor Benedek Európa parlamenti képviselő közérdekű adatigénylést is benyújtott a dokumentumok megszerzése érdekében. Az MSZP pedig mind a negyven OLAF által vizsgált ügy nyilvánossá tételéért írásbeli kérdéssel fordult az OLAF magyar koordinációs irodáját is felügyelő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.
