43,7 millió eurót fizethetünk Orbán veje miatt

Publikálás dátuma
2018.01.22. 13:32
Tiborcz István és Orbán Viktor. Forrás: Facebook/Orbán Viktor
A Tiborcz-üzletek miatt 13 milliárd forint elvonással büntetné az országot az Európai Unió csalás elleni hivatala, tudta meg a 24.hu. Már a főügyészség is nyomoz.

24.hu értesülései szerint összesen 43,7 millió eurót, azaz 13 milliárd forintot fizethetünk Orbán veje miatt. A támogatás-megvonás összege a következőképp áll össze: a 2009-ben megvalósult három projektért félmillió eurót, a 2012-es 17 projektért 29 millió eurót és a 2014-es 15 projektért 14,2 millió eurót fizettetne vissza Brüsszel.

Az OLAF a 2009 és 2014 közti időszak harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektjét vizsgálta, melyekben Tiborcz akkori cége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. vagy fővállalkozóként vagy konzorciumi tagként szerepelt. Mint azt korábban megírtuk, az Elios 2015-ig, tehát az OLAF által vizsgált időszak egészében Tiborcz István tulajdonában volt. A céggel kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt a magyar rendőrség is nyomozni kezdett 2015-ben, ám egy évvel később lezárták a nyomozást.

A 2009-es projektek kapcsán még „csak” olyan szabálytalanságokat találtak, mint a pályázati felhívás komoly módosítása az összes pályázó értesítése nélkül. A 2012-es csomag kapcsán az OLAF már egyenesen „csalási sémáról” beszélt: tudatosan túlbecsült költségeket kiválasztott kivitelezőre szabott pályázati kiírások is szerepelnek a szabálytalanságok között. Feltárták hamis dokumentációk benyújtását és alkalmatlan ajánlatok befogadását is. Ezen túl, piaci ár helyett fix áron 15 évre megkötött szerződések, diszkriminatív előírások és irányított eljárások nyomai is előkerültek.

Nyomozást rendelt el az ügyészség
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóirodát bízta meg hétfőn a főügyészség a Tiborcz egykori cége elleni nyomozással. A Pest Megyei Főügyészség az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásait követi a nyomozás elrendelésével, közölte az MTI.
A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három - 2009 és 2014 között kibocsátott - KEOP-pályázat vizsgálatáról szól.

A kormány még nem nyilatkozott a Tiborcz-Elios ügyben, annak ellenére, hogy a 24.hu forrásai szerint a 2009-14-es időszakot vizsgáló OLAF-jelentés tartalmáról is értesült már karácsony előtt a Miniszterelnökség. Egyedül Kovács Zoltán kormányszóvivő szólalt meg az ügyben: ő azt hangsúlyozta, Orbán vejének korrupt cége, az Elios ügyei még Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt kezdődtek. 

Az OLAF a 2011 és 2015 közötti időszak Elios által nyert tendereit is vizsgálta, mely vizsgálat eredményeit szintén kínosan igyekszik elhallgatni a kormány. Lázár János szerint az ügy részleteinek nyilvánosságra hozásával addig kell várni, amíg az Európai Bizottság le nem zárja azt. Erre a hallgatásra persze nem kötelezi semmi Magyarországot. Mint a Népszava megírta, Jávor Benedek Európa parlamenti képviselő közérdekű adatigénylést is benyújtott a dokumentumok megszerzése érdekében. Az MSZP pedig mind a negyven OLAF által vizsgált ügy nyilvánossá tételéért írásbeli kérdéssel fordult az OLAF magyar koordinációs irodáját is felügyelő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.

Szerző

Meghalt Hencze Tamás

Publikálás dátuma
2018.01.22. 12:15
Shuttestock illusztráció.
Életének 80. évében elhunyt Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész - tájékoztatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfőn az MTI-t.

A közlés szerint az alkotót vasárnap hajnalban érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Hencze Tamás Szekszárdon született 1938. március 6-án. 1958 és 1960 között kirakatrendezői iskolában tanult Budapesten, évekig dekoratőrként és grafikusként dolgozott. 1960-tól a Zuglói Kör tagja, 1966-ban ismerte meg Korniss Dezsőt, akit mesterének tekintett. 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennále díját, 1989-ben érdemes művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Abban az évben választották be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé.

Számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, egyebek mellett az Ernst Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pécsett, Újvidéken, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Külföldön Berlin, München, Stockholm, Bázel, Bécs, London, Amszterdam, Róma, Szöul, Tokió, Mexikó adott teret kiállításokon való szerepléseihez. 1980-ban részt vett a velencei biennále magyar pavilonjának tervezésében. Egyéni tárlattal 2004-ben szerepelt a Kogart Házban.

Munkáit őrzi a bécsi Albertina, valamint a Ludwig Alapítvány, gyűjtemények Essenben, a szöuli National Museum of Contemporary Art, hazánkban pedig a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a Szombathelyi Képtár, Budapesten a Kassák Lajos Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Szerző

Meghalt Hencze Tamás

Publikálás dátuma
2018.01.22. 12:15
Shuttestock illusztráció.
Életének 80. évében elhunyt Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész - tájékoztatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfőn az MTI-t.

A közlés szerint az alkotót vasárnap hajnalban érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Hencze Tamás Szekszárdon született 1938. március 6-án. 1958 és 1960 között kirakatrendezői iskolában tanult Budapesten, évekig dekoratőrként és grafikusként dolgozott. 1960-tól a Zuglói Kör tagja, 1966-ban ismerte meg Korniss Dezsőt, akit mesterének tekintett. 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennále díját, 1989-ben érdemes művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Abban az évben választották be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé.

Számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, egyebek mellett az Ernst Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pécsett, Újvidéken, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Külföldön Berlin, München, Stockholm, Bázel, Bécs, London, Amszterdam, Róma, Szöul, Tokió, Mexikó adott teret kiállításokon való szerepléseihez. 1980-ban részt vett a velencei biennále magyar pavilonjának tervezésében. Egyéni tárlattal 2004-ben szerepelt a Kogart Házban.

Munkáit őrzi a bécsi Albertina, valamint a Ludwig Alapítvány, gyűjtemények Essenben, a szöuli National Museum of Contemporary Art, hazánkban pedig a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a Szombathelyi Képtár, Budapesten a Kassák Lajos Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

Szerző