Meghalt Birkás István

Életének hetvenegyedik évében, január 21-én elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész.

Dunaújváros egyik legemblematikusabb képzőművészét, a dunaújvárosi Modern Művészetért Alapítvány, majd Közalapítvány első kuratóriumi elnökét, több generáció mesterét gyászolja az általa is megálmodott Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros (ICA-D) stábja és a közalapítvány kuratóriuma - közölte az MTI-vel hétfőn az ICA-D.

Birkás István 1947. február 1-jén született Kunmadarason, 1969-ben költözött Dunaújvárosba. Abban az évben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán - mesterei Kádár György és Szabó Iván voltak -, és már a következő évben egyéni kiállítását hirdették meg a Vasmű Klubban. Ezt követően 1977-ben és 1983-ban volt önálló tárlata a városban, emellett számtalan csoportos kiállításon mutatták be munkáit az ország határain túl is.
A dunaújvárosi Nemzetközi Amatőr Műhely művészeti vezetőjeként tevékenykedett 1972 és 1989 között. Egyik alapítója volt 1974-ben a dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek, és 1989-1996 között a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt mint az ICA-D egyik alapítója.
Munkásságát Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjjal (1972-1975), Krasner-Pollock-ösztöndíjjal (1997-1998) és Munkácsy Mihály-díjjal (2004) ismerték el.
Kisplasztikái és nagyméretű munkái a régi használati tárgyak részleteinek formagazdagságát hangsúlyozzák, és az általuk keltett asszociációkat tükrözik.
Mint az ICA-D közleménye emlékeztet, Birkás István művészete a kezdeti időszakban, alkatával összhangban, expresszív volt: érzelmekre és rögtönzésre épült, így ezt a korszakot izgalmas, színes vásznak jellemzik. Később egyre fontosabbá vált számára a kunmadarasi gyermekévekhez kapcsolódó identitáskeresés és az elmúlás problematikája, ezáltal megváltoztak képstruktúrái, anyag- és színhasználata. Az életmű utolsó évtizedeiben az így kialakult nyelvi elemek mellett újra megjelentek az expresszív jegyek.
Birkás István életmű-kiállítása 2017 januárjában nyílt meg Mostani Lélekfestészet - Birkás István 70 címmel Dunaújvárosban. A művész ekkor az MTI-nek elmondta, hogy munkássága során mintegy 2500 képet festett; a retrospektív tárlat az életműből 85 festményt, valamint több szobrot emelt ki.

Szerző
2018.01.22 17:17

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00