Előfizetés

Új forgalmazójuk van a Pepsi-termékeknek

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:27

A Karlovarské minerální vody (KMV) és Balogh Levente (a Szentkirályi korábbi tulajdonosa, képünkön) lesz három országban a PepsiCo üdítők és élelmiszertermékek kizárólagos forgalmazója, illetve a franchise jogok birtokosa, és megvásárolják az amerikai PepsiCo magyarországi érdekeltségeit. Ezzel párhuzamosan a KMV megveszi a cég cseh és szlovák érdekeltségeit is. A felvásárlással a KMV és Balogh Levente közös vállalata válik a magyar ásványvíz- és alkoholmentes üdítőital-piac legnagyobb szereplőjévé. A tranzakciót még jóvá kell hagyniuk az az illetékes versenyjogi hatóságoknak is. 

E-szignó helyett nyomtatványcunami

 Több mint 4 millió jövedelemigazoló nyomtatványt kell aláírnia a cégvezetőknek január 31-ig. Az M30-as számot viselő nyomtatványt akár egy tableten is alá lehetne írni, a cégek mégis inkább kinyomtatnak több millió oldalnyi papírt.

A legtöbb vállalatnál papíron zajlik a folyamat, pedig akár digitálisan is lehetne szignózni - hívta fel a figyelmet Füzesi Csaba az elektronikus aláírással és hitelesítéssel foglalkozó NETLOCK termékfejlesztési vezetője. Becslései szerint a céges dokumentumállomány digitalizálása éves szinten 10 millió forintos megtakarítást jelenthet egy közepes méretű vállalat számára, országosan pedig akár 100 milliárd forinttal több maradhatna a vállalati szféránál.

Az elektronikusan aláírt dokumentumok ugyanolyan jogi bizonyító erővel bírnak, mintha papíron, tollal írtunk volna alá. A NAV és más hivatalok is elfogadják, és az Európai Unió minden országában érvényesek. A digitális okmánykezelés ráadásul nem csupán olcsóbbá és gyorsabbá teszi a folyamatokat, de a májustól hatályba lépő új uniós adatvédelmi törvénynek (GDPR) való megfelelésben is segít. Az ugyanis előírja, hogy a cég alkalmazottai csak a számukra szükséges adatokhoz férjenek hozzá, ennek kontrollálása pedig digitális környezetben könnyebben megoldható – például a hozzáférési jogosultságok szabályozásával vagy a dokumentumok jelszavas levédésével.

Az e-aláírás napi szintű használata ennek ellenére még kevésbé elterjedt. Füzesi Csaba szerint ennek kényelmi okai is voltak. Az e-aláírás létrehozásához egy chipkártyára és egy számítógéphez csatlakoztatott kártyaolvasóra volt szükség korábban, ami némiképp körülményessé tette a folyamatot. Azonban az e-aláírásosok legújabb generációja az interneten keresztül egy webes keretrendszerbe belépve ad lehetőséget az elektronikus szignóra. Ez a technológia havi néhány ezer forintos előfizetési díjért elérhető.

Füzesi Csaba hangsúlyozta: egy papíron aláírt, majd beszkennelt dokumentumon minimális informatikai ismeretekkel bárki képes hamis aláírást létrehozni egy rajzolóprogram segítségével. Ezzel szemben az elektronikus aláírás lényegében egy titkosított digitális pecsét, amely bekerül a digitális dokumentum kódsorába, és meggátolja, hogy a fájlban bármilyen módosítás történjen. Amennyiben valaki mégis módosítja a fájlt, az elektronikus aláírás azonnal érvénytelenné válik.

E-szignó helyett nyomtatványcunami

 Több mint 4 millió jövedelemigazoló nyomtatványt kell aláírnia a cégvezetőknek január 31-ig. Az M30-as számot viselő nyomtatványt akár egy tableten is alá lehetne írni, a cégek mégis inkább kinyomtatnak több millió oldalnyi papírt.

A legtöbb vállalatnál papíron zajlik a folyamat, pedig akár digitálisan is lehetne szignózni - hívta fel a figyelmet Füzesi Csaba az elektronikus aláírással és hitelesítéssel foglalkozó NETLOCK termékfejlesztési vezetője. Becslései szerint a céges dokumentumállomány digitalizálása éves szinten 10 millió forintos megtakarítást jelenthet egy közepes méretű vállalat számára, országosan pedig akár 100 milliárd forinttal több maradhatna a vállalati szféránál.

Az elektronikusan aláírt dokumentumok ugyanolyan jogi bizonyító erővel bírnak, mintha papíron, tollal írtunk volna alá. A NAV és más hivatalok is elfogadják, és az Európai Unió minden országában érvényesek. A digitális okmánykezelés ráadásul nem csupán olcsóbbá és gyorsabbá teszi a folyamatokat, de a májustól hatályba lépő új uniós adatvédelmi törvénynek (GDPR) való megfelelésben is segít. Az ugyanis előírja, hogy a cég alkalmazottai csak a számukra szükséges adatokhoz férjenek hozzá, ennek kontrollálása pedig digitális környezetben könnyebben megoldható – például a hozzáférési jogosultságok szabályozásával vagy a dokumentumok jelszavas levédésével.

Az e-aláírás napi szintű használata ennek ellenére még kevésbé elterjedt. Füzesi Csaba szerint ennek kényelmi okai is voltak. Az e-aláírás létrehozásához egy chipkártyára és egy számítógéphez csatlakoztatott kártyaolvasóra volt szükség korábban, ami némiképp körülményessé tette a folyamatot. Azonban az e-aláírásosok legújabb generációja az interneten keresztül egy webes keretrendszerbe belépve ad lehetőséget az elektronikus szignóra. Ez a technológia havi néhány ezer forintos előfizetési díjért elérhető.

Füzesi Csaba hangsúlyozta: egy papíron aláírt, majd beszkennelt dokumentumon minimális informatikai ismeretekkel bárki képes hamis aláírást létrehozni egy rajzolóprogram segítségével. Ezzel szemben az elektronikus aláírás lényegében egy titkosított digitális pecsét, amely bekerül a digitális dokumentum kódsorába, és meggátolja, hogy a fájlban bármilyen módosítás történjen. Amennyiben valaki mégis módosítja a fájlt, az elektronikus aláírás azonnal érvénytelenné válik.