Biztos megélhetést!

Az elmúlt négy (nyolc) év a dolgozó emberek többségét sok szempontból nem jobb, hanem rosszabb helyzetbe hozta. Született egy a munkavállalók számára hátrányos Munka Törvénykönyve (MT). A munkavállalói jogok gyengültek, a kiszolgáltatottság nőtt, a biztonság csökkent, a szegénység mélyült és szélesedett, a szakszervezeteket és az érdekegyeztetést megpróbálták sárba tiporni. Nincs valós érdekegyeztetés, a sztrájk lehetőségét adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítették, a munka- és egészségvédelem romlott, a munkahelyi balesetek száma több mint 30 százalékkal nőtt.

Nyolc év kormányzás alatt példátlan módon nem nőtt az illetményalap, a közszférában dolgozók tízezrével nem kaptak fizetésemelést a két Orbán-kormány időszakában, az elbocsátott közszolgákat gyakran a közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztatták tovább, éhbérért.

A bérek növekedése főleg az alacsonyabb jövedelmi sávokban nem fedezi az alapvető termékek (szolgáltatások) árának növekedését, ezáltal azok vásárlóértéke csökkent. Milliókat tartanak nyomorúságos bérszinten, miközben az alacsony bérek adó- és járulékterheit az egekbe emelték.

Akárhogy nézzük is, a Fidesz-kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedései sorra elbuknak, több mint 600 ezer fő hagyta el az aktívak közül Magyarországot az elmúlt nyolc év során. Ezt a folyamatot nem tudták megállítani, csak folyamatosan belehazudnak az éterbe, és csúsztatott statisztikákkal manipulálnak, torzítják a valóságot. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is likvidálták, ezzel sokakat „halálra ítéltek” a munka világában (a férfiak több mint 30 százaléka nem éli meg a nyugdíjas éveket). Fő tevékenységük az volt, hogy még több pénzt teremtsenek a haveroknak, a pereputtynak – a dolgozó emberek kárára.

Ezernyi dolgot lehetne még említeni a munka világán kívül is: például a magánnyugdíj-megtakarítások elkobzása a fenyegetettség terhe mellett, a trafikok „ellopása”, a földügyek, 100-1000 milliárd forintok elrablása, stadionokba öntött betonnal, egyszereplős túlárazott közbeszerzésekkel, személyre szabott törvénykezéssel. Már csak arra nem született törvény, hogyha a fideszes lop, az nem számít lopásnak…

De mindezeknél hitem szerint ma már fontosabb a „holnap” biztos megélhetésének megteremtése, az előzőekben említett torz döntések visszavonása, a jólét alapjait megteremtő igazságos kormányzás, ami az emberek döntő többségének érdekét szolgálja.

Nekünk, az MSZP-nek, ellenségünk a nyomor, a szegénység, a lopás, a korrupció, a méltatlan bánásmód, az igazságtalanság.

Ellenfelünk az a kormány és azok a pártok, amelyek sokakat elüldöztek, kifosztottak, és mindenkivel háborúznak. Mi, a demokratikus oldal, olyan kormányt fogunk működtetni, amelynek az első az ember, és amelyik tudja, hogy a „hatalom” dolga az emberek szolgálata.

Az apátiát, a vélt (valós) félelmet kell legyőzni, és akkor Orbán megbuktatható. Egyúttal megteremthető a biztonságos megélhetés a ma nélkülöző sokaknak is.

Csak néhány példát említek a kormányváltás utánra a munka világát érintően. Új szabályozás, új Munka Törvénykönyve: mindezt a szakszervezetekkel és a munkaadó szervezetekkel egyeztetve, ami a rugalmasságot és a biztonságot is egyaránt biztosítja.

Tisztességes munkáért tisztességes fizetést: ez azt jelenti, hogy nincs létminimum alatti fizetés (még a közmunkásoknak sem), a minimálbéren foglalkoztatott pedig megkeresi az átlagbér 60 százalékát, és ehhez nem kell a munkaadónak több terhet vállalnia. A kormánynak le kell mondania bizonyos adó- és járulékbevételekről, melyeket félelmetes módon megemeltek (a minimálbér esetében 120 százalékkal).

A jövedelmi különbségeket csökkenteni fogjuk. Mára ugyanis a Fidesz a jövedelmek alsó és felső 10 százaléka között ezt a kilencszeresére emelte, az 5 millió forintos havi keresetekkel és sok egyéb mással, miközben létezik Magyarországon 54 ezer forintos nettó bér is nyolcórás munkáért. A munkavégzés biztonságát megteremtjük, hogy csökkenjen a munkabalesetek száma (2002-2011 között 40 százalékkal csökkent, 2011-2017 között több mint 30 százalékkal nőtt). Biztosítani fogjuk a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, valamint a 65 év felett dolgozni tudó és akaró emberek érdekében eltöröljük a foglalkoztatást korlátozó, nehezítő feltételeket.

Sorolhatnám tovább, de inkább csak annyit mondok: az a legfontosabb, hogy számunkra az ember áll a középpontban, értük cselekszünk a 2018-as választást követően is. Ehhez kell megszereznünk a szavazók többségének a támogatását.

Szerző

Egyetlen hazugság

A kormány legújabb ámokfutása a "Stop Soros" - magyarul: Stop, Soros! - törvénytervezet átverése a parlamenten.

Azzal indokolják, hogy a hatóságoknak listájuk van azokról a civil szervezetekről, amelyek az illegális bevándorlást propagálják és jogi segítséget nyújtanak hozzá. Amelyek arra szerveződtek, hogy valóra váltsák a Soros-tervet. Ha Soros György pénzügyi tevékenysége veszélyt jelent, akkor azoké is, akik az ő pénzét erre a célra szétosztják és használják.

De a gépezet erősen csikorog. Eddig senki sem tudta bizonyítani, hogy létezik Soros-terv, mert ilyen nincs is. Mint ahogyan nincs egyetlen civil szervezet sem, amely támogatná, szervezné az illegális bevándorlást.

Orbán Viktor szerint „a kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat”. De: ilyen szabályok nincsenek. Az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberi határozata szerint Magyarországnak – az olasz és a görög helyzet enyhítésére – 1294 menekült kérelmét kellett volna elbírálnia Magyarországon, saját hatáskörben, a magyar szabályok szerint. Enek nem tett eleget, mint ahogyan az Európai Bíróság verdiktjének sem.

Megtette ugyanezt titokban. Altusz Kristóf, a külügy helyettes államtitkára a Times of Malta című lapban kifecsegte, a kormányfő pedig múlt pénteken elismerte: a nemzetközi egyezményeknek eleget téve tavaly menekültügyi oltalom alá vettek 1300 embert. Az ilyen emberek abban különböznek az "országhatárt letaroló" illegális migránsoktól, hogy először "bekopogtattak az ajtón", és közölték, védelemre szorulnak - tette hozzá. Hogy kik ők, hol, kinél kopogtattak, ki engedte be őket, milyen támogatást kapnak, meddig maradnak vagy maradtak, hová mentek tovább - nem tudni.

Csak annyit tudhatunk, hogy a Fidesz április 8-ig, a választás napjáig fújja a Soros- és civilellenes parazsat, szítja a gyűlöletet, rásütve az illegális migránsok szervezésének bélyegét mindenkire, akiről akár csak feltételezi is, hogy veszélyeztetheti a hatalmát.

A kormány politikája, mint ahogyan a propagandája is egyetlen emésztő hazugság.

Szerző

A kisebbik rossz

Meglehetősen találó főcímmel értékelte a német szociáldemokraták rendkívüli kongresszusát hétfői kiadásában a Die Tageszeitung című lap: „Merkel marad az SPD vezetője”. Vasárnap ugyanis az SPD küldöttjei, ha kis többséggel is, de zöld utat adtak a nagykoalíciós tárgyalások megkezdésének.

A berlini újság ezzel rámutatott a szociáldemokraták legnagyobb gondjára: a nagykoalíciós együttműködés során képtelenek voltak kilépni Merkelék árnyékából. Martin Schulz a vasárnapi kongresszuson vehemensen érvelt az uniópártokkal való együttműködés folytatása mellett. Azt mondta, a következő négy évben keményen kiállnak érdekeikért, nem fenyeget majd az a veszély, hogy lesöpörjék az asztalról az SPD javaslatait, két év után felül is bírálják az együttműködést és a nagykoalíciós tárgyalások során még javítanak azon az előzetes megállapodáson. Andrea Nahles frakcióvezető ezt azzal egészítette ki, hogy követtek el hibákat az elmúlt években, nem tették világossá a választók számára, mennyi eredményt értek el a közös kormányzás során, de most majd minden másképp lesz.

Ígéretek elhangzottak bőséggel, de olyan érv nemigen, amely azt támasztaná alá, hogy az elkövetkező kormányzás során az SPD valóban teljesen új arcát mutatja majd. A küldöttek látható kétkedéssel hallgatták a pártelnök szavait. Martin Schulzot egy éve még szinte közfelkiáltással választották meg a párt élére, mostanra azonban elvesztette hitelét, hiszen nem lehet megmagyarázni: miért érvelt a választás környékén kitartóan az ellenzéki szerepvállalás mellett, s miért tett 180 fokos fordulatot. A párttársak szemében úgy tűnhet, mindent elkövet azért, hogy pártja a kényelmes kormányzati pozícióban maradjon.

Amolyan rocksztárként ünnepelték viszont az ifjú szociáldemokraták vezetőjét, Kevin Kühnertet, aki szerint nagy hiba lenne a nagykoalíció folytatása, s ez új kezdetet jelenthet az SPD számára. Érveket azonban tőle sem lehetett hallani. Az ifjú politikus nem tudta elmagyarázni, miért gondolja, hogy az ellenzéki szerepvállalás révén hirtelenjében növekedne az SPD népszerűségi mutatója. A tapasztalat éppen az, hogy a kormányon kívüliség fel is gyorsíthatja az erodálódást.

Az SPD kormányra kerülése még mindig a kisebbik rossz a szociáldemokraták szempontjából. Az előrehozott választás ugyanis öngyilkossággal érne fel számukra. Így azonban van négy évük, amikor rendezhetik a soraikat. Legalábbis rendezhetnék. A megújulás azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, ráadásul nem körvonalazódik olyan tehetséges politikuspalántákból álló gárda, amely felválthatná a mostani vezetést. Kühnert és társai sem bizonyították, hogy képesek lennének felelős politizálásra.

Bár az SPD történetének talán legsúlyosabb válságát éli át, Schulzék abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb elhalkul a vita, és mindenki elfogadja a nagykoalíciós szerepvállalást. Abban bízhatnak, hogy Európa nagyon sokat nyer a német nagykoalícióval, és pár év múlva már senki sem emlékezik arra, mennyi belső konfliktus árán vállalták az újabb négy évig tartó kormányzást.

Szerző