"A várólista, nem szégyenlista"

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint 2012 előtt "senki (semelyik kormány) nem volt olyan bátor, hogy meg merte volna számolni, hány beteg van műtéti várólistán". A politikus egy budapesti szakmai konferencián reagált lapunk korábbi értesülésére is, amely szerint az endometriózis miatt szükséges bélműtétekre akár 3 és fél éves is lehet a várólista, noha a kormányzat ezt cáfolta.

Az államtitkár azt mondta az intézményeknek kötelessége várólistát nyitni, ha a beavatkozásra hatvan napot meghaladó a várakozási idő. A konkrét esetről szólva úgy fogalmazott: "két nap alatt hirtelen 140 beteg került fel az adott várólistára, ami korábban nem létezett". Azt is megjegyezte, a várólista nem szégyenfal, hanem egy eszköz arra, hogy a rendszer áttekinthetően működjön, és lehetőség arra, hogy az egészségbiztosító be tudjon avatkozni. Ha az intézmény nem nyitja meg a várólistát, akkor a betegeivel tesz rosszat - tette hozzá.

Az államtitkár szerint az elmúlt években számos eredmény született az egészségügyben, csökkentek a várólisták, több fiatal került be a szakképzésbe és megduplázódtak az egynapos sebészeti beavatkozások. Állítása szerint hét év alatt 28 százalékkal nőtt azok száma, akik szakképzésbe kerültek, és 1039 olyan szakvizsgát szerzett orvos van, aki ösztöndíjban részesül, valamint csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.

Az egynapos sebészeti beavatkozásokról szólva azt mondta, megduplázódott az ezen ellátásban végzett beavatkozások száma. Azokban az esetekben, ahol lehet egynapos sebészeti ellátást nyújtani, 2010-ben még csak az esetek 41,3 százalékát, addig tavaly 82,4 százalékát végezték el így.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér egyik fontos eleméről, az e-receptről Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, folyamatosan növekszik az orvosok által a felhőbe rögzített receptek száma. Mint mondta, előfordul, hogy hetente ötmillió e-receptet állítanak ki.

Az államtitkár a bérekre is kitért, szerinte az egészségügyi szakdolgozók havi átlagbére tavaly elérte bruttó 317 ezer forintot, míg az orvosoké a 754 ezer forintot. A finanszírozásról szólva közölte, a gyógyító-megelőző kassza is növekményt könyvelhetett el az elmúlt években, 2010 és 2017 között 32,2 százalékkal nőtt ez a kassza.

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) miniszteri biztosa előadásában többek között arról beszélt, hogy eddig több mint 188 milliárd forint sorsáról született döntés.

Elhangzott, hogy a dél-budai centrumkórházhoz számos közúti és közműfejlesztési beruházásnak is csatlakoznia kell. Az a cél, hogy a kórház tervezése és az egyéb beruházások "összeérjenek".