Veszélyes a levegő minősége két településen

Publikálás dátuma
2018.01.24. 12:10
Illusztráció: Népszava/Tóth Gergő
Két településen veszélyesnek, három helyen egészségtelennek minősítette a levegő minőségét a magas szállópor-tartalom miatt az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) szerdán - írja az MTI.

Az OKK mérése szerint főként az ország keleti felében magas a légszennyezettség. A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt Szolnokon és Putnokon veszélyesnek minősítették a levegőt, de Kazincbarcikán, Sajószentpéteren és Nyíregyházán is eléri az egészségtelen szintet a légszennyezettség mértéke. 

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKK a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát.

Szerző

Gazdára leltek a kerékpárutak

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:16
A képre kattintva nagyíthat!
A kerékpáros szervezetek üdvözölték, hogy a Magyar Közút Zrt.-hez került a hazai külterületi kerékpárutak üzemeltetése. A november végi kormányrendelet alapján a cég az új feladathoz a tavalyi költségvetésből két-, az ideiből egymilliárd forintot kapott.

A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz szerint a 3,6 milliárd forintból tizenegy szakaszon új kerékpárutak épülhetnek országszerte. Az új üzemeltető a fenntartási költségekre kapott pénzből 531 milliót a feladatok ellátásához szükséges géppark bővítésére használhat fel. A döntést a szakemberek logikusnak nevezték, hiszen a külterületi kerékpárutak jelentős részben az országos közutak mellett futnak.

A hivatalos statisztika szerint rohamtempóban nőtt a hazai kerékpárút-hálózat hossza , 2010 és 15 között elvileg több mint ezer kilométernyi új kerékpárutat adtak át. Szakemberek szerint viszont sok esetben csak látszatintézkedések történtek, hiszen bevett gyakorlattá vált, hogy piktogramokkal láttak el közutakat, illetve, hogy a már régóta meglévő bicikliutakat látták el jelzésekkel, s vették így bele az országos hálózatba. Mindenesetre jelenleg hivatalosan 3076 kilométernyi a magyar kerékpárút-hálózat, a közútkezelőhöz ennek a cirka harmada, nagyjából 1100 kilométer került át.

- Egészen pontosan márciusra zárul le az átadás-átvétel az önkormányzatokkal – tájékoztatott Pécsi Norbert, a Magyar Közút Zrt. kommunikációs igazgatója. – Az új feladathoz természetesen másfajta gépek, eszközök kellenek, mint a közutak karbantartásához és javításához. Pécsi Norbert szerint első lépésként a balesetveszélyes hibákat szükséges kijavítani. Ilyenek bárhol előfordulhatnak az országban.

– Minden attól függ, az érintett szakaszok jelenlegi kezelői az átvétel időpontjáig kijavítják-e a hibákat – jegyezte meg a kommunikációs igazgató. Felvetésünkre, hogy a kerékpárosok körében talán legkedveltebb útvonal, a 42 települést érintő, 204 kilométer hosszú Balatoni Bringakörút északi parti részének több szakasza elképesztően leromlott, Pécsi Norbert kijelentette: a teljes bringakör felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. – Jelenleg a tervezés és engedélyeztetés folyik – állította –, s mivel a kivitelezési munkák várhatóan legkésőbb jövőre megkezdődnek, ezért nagyobb mértékű felújítási munkákat nem tervezünk az érintett szakaszokon.

A konkrét munkákról Pécsi Norbert azt mondta, hogy csak arra az időszakra tudnak tervezni, melyre van támogatási szerződésük. - Egyelőre csak annyi biztos – tette hozzá -, hogy hosszú távú közhasznúsági alapszerződéssel rendelkezünk, ez biztosítja, hogy valamennyi útszakaszon az Országos Közutak Kezelési Szabályzatának előírásai szerint elvégezzük a szükséges üzemeltetési és karbantartási feladatokat.- Minden attól függ, az érintett szakaszok jelenlegi kezelői az átvétel időpontjáig kijavítják-e a hibákat – jegyezte meg a kommunikációs igazgató. Felvetésünkre, hogy a kerékpárosok körében talán legkedveltebb útvonal, a 42 települést érintő, 204 kilométer hosszú Balatoni Bringakörút északi parti részének több szakasza elképesztően leromlott, Pécsi Norbert kijelentette: a teljes bringakör felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. - Jelenleg a tervezés és engedélyeztetés folyik – állította -, s mivel a kivitelezési munkák várhatóan legkésőbb jövőre megkezdődnek, ezért nagyobb mértékű felújítási munkákat nem tervezünk az érintett szakaszokon.

- Már a kezelői feladatok egy kézbe kerülése is sokat segíthet – jelentette ki Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub sajtóreferense. – Eddig a kerékpárutak kezelése ugyanis teljesen véletlenszerű volt, még Budapesten belül sem tisztázottak a felelősségi körök, nemhogy országosan. Nem véletlen, hogy iszonyatos az elmaradás, s a bicikliutak nagy része elképesztően rossz állapotban van. A kompetencia megvan a Magyar Közútnál, reméljük, ez érződik is majd a kerékpárutakon is. A Kerékpárosklub szívesen segít ebben, jó lenne ehhez rendszeres együttműködést indítani a céggel.

Bővülhet az úthálózat
Az idén 67,5 kilométer új kerékpárút épülhet az országban. Hajdú-Bihar megyében Debrecen-Látóképi-tó között, Komárom-Esztergomban az Esztergom és Esztergom-kertváros közötti szakaszon, valamint Tata-Baj között épül új kerékpárút. Hevesben Hatvan és Apc, valamint Eger és Egerszalók között, Szabolcs-Szatmár-Beregben Tiszatelek és Dombrád között létesül bringaút. Pest megyében az Eurovelo 6 hálózathoz csatlakozó szakasz épül meg Pomáz és Szentendre között, a Ráckeve-Szigetbecse-Makád vonalon az árvízvédelmi töltés koronáján lesz új út, míg a fóti és az ipolydamásdi szakaszok engedélyezés alatt állnak.
Egy kormányhatározat 300 millió forintot biztosít az engedélyezési szintű kerékpárút-tervek elkészítésére, mivel a költséghatékonyság miatt a tervezésnek két évvel meg kell előznie a kivitelezést.

Szerző

Dacol a kormány, Bécs lehet az új Brüsszel

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:08
Fotó: Molnár Ádám

Hiába indít pert Ausztria, az Orbán-kormány nem hagy fel a paksi atomerőmű bővítésével – közölte Csepreghy Nándor egy gazdasági konferencián tegnap. Ausztria azért perli be a paksi atomreaktor-bővítési projektet az Európai Bíróságnál, mert Bécs szerint az atomenergia nem helyes választás a klímaváltozás elleni harcban, és nem is szolgálja az európai közérdeket.

A Miniszterelnökség államtitkárának kijelentése azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor kormányfő január 30-án Bécsbe látogat. Csepreghy az atomerőmű bővítéséről úgy fogalmazott: "A paksi beruházás kapcsán volt számtalan vita, az osztrák bejelentés ebben a tekintetben nem új keletű, csak a magyar emberektől és a magyar kormánytól függ az, hogy milyen energiapolitikát működtetünk. A paksi beruházás a lehető legbiztonságosabb atomenergia-beruházás amely zajlik a világon, és a paksi atomerőmű jelen pillanatban is a legbiztonságosabb atomerőművek között van.” (A beszéd időpontjában is állt a 3-as számú blokk, egy külső üzemzavar miatt.)

A Gazdasági évnyitó nevű rendezvényt Csepreghy Nándor egyébként nyíltan arra használta fel, hogy meggyőzze a jelenlévő cégvezetőket, gazdasági szakembereket: érdemes a jelenlegi kormánynak további bizalmat szavazni. Annak ellenére is, hogy az államtitkár elismerte: uniós pénzek és külföldi befektetések nélkül nem állna meg a lábán a magyar gazdaság. Akkor lesz jó a magyar gazdaság, ha külső pénzek nélkül is képes lesz legalább 3 százalékos gazdasági növekedésre, egyelőre azonban még nem tartunk itt – tette hozzá. A konferencián Csepreghy arról is beszélt: március 15-ig lezárják a 2020-ig rendelkezésre álló valamennyi uniós támogatás lekötését.

Szerző