Pici, de izgalmas - Holdkőzet a Zselici Csillagparkban

Publikálás dátuma
2018.01.24. 17:13
Fotó: MTI/Varga György
Különleges kinccsel: Közép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintájával gazdagodott a Kaposvár közelében lévő Zselici Csillagpark - írja a Travelo.

A lelet annak ellenére Magyarország legnagyobb holdkőzete, hogy alig öt centiméter hosszú és csupán huszonöt gramm súlyú. A minta sajátossága, hogy nem űrmissziók hozták magukkal, hanem Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik. Valószínűleg egy kisbolygó vagy üstökös egykor a Hold felszínének ütközött és a becsapódás ereje kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle, amelyek egy része meteorit formájában a Földre hullott. Elsősorban az Antarktiszon, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika sivatagaiban találtak a kutatók eddig ilyen kőzetdarabokat. Az új lelethez hasonló, nyilvánosan bemutatott holdi meteoritot legközelebb Bécsben lehet látni - írja az Ecolounge.

Szerző

Nézze meg, mihez vezethet a képernyőfüggés!

Publikálás dátuma
2018.01.23. 15:29
Illusztrációk: Shutterstock
Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök monitorai előtt, annál boldogtalanabbak az amerikai tizenévesek - számol be egy új tanulmányról az MTI.

A telefonok, tabletek és számítógépek képernyői előtt videojátékkal, közösségi médiával, chateléssel töltött idő és az életükkel való elégedettség összefüggését vizsgálták meg a San Diegó-i Egyetem pszichológusai több mint egymillió amerikai - nyolcadik, tizedik és tizenkettedik osztályos - tizenéves adatait elemezve, amelyeket a Monitoring the Future című felmérésben gyűjtöttek össze - írta a ScienceDaily.com.

A diákoknak olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy milyen gyakran időznek telefonjuk, tabletjük, számítógépük előtt, mennyi időt töltenek valódi emberi társaságban és általában mennyire elégedettek az életükkel. Azt találták, hogy akik több időt töltenek monitorokkal, kevésbé boldogok, mint akiknek sportra, újság- vagy magazinolvasásra, valóságos társas kapcsolatokra is van lehetőségük. Jean M. Twenge, a San Diegó-i Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a képernyő elé ragadva töltött idő fokozza a boldogtalanságot.

 

"Ugyan a tanulmány nem állapított meg ok-okozati összefüggést, számos korábbi kutatás mutatta ki, hogy a közösségi portálok használata boldogtalanságot vált ki, ám fordítva nem igaz: a boldogtalanság nem ösztönöz a közösségi média használatára és a teljes képernyőmegvonás sem vezet boldogsághoz" - mondta Jean M. Twenge. Az Emotion című szaklap hétfői számában közölt tanulmány szerint a legboldogabb tinik naponta egy óránál valamivel kevesebb időt töltenek a digitális eszközök előtt. Ezen túl azonban a boldogtalanság együtt nő az egyre több gépidővel.

"A digitális média és a boldogság kulcsa a monitor előtti idő korlátozása. Fontos, hogy ne haladja meg a napi két órát, a barátokkal és mozgással töltött idő viszont nőjön, mert ez a két tevékenység biztosan kapcsolatos a boldogsággal" - mondta a kutató. Az évtizedes trendeket vizsgálva a kutatócsoport ugyanennek a korosztálynak az 1990-es évektől kezdve felvett válaszait elemezte. Azt találták, hogy a képernyős eszközök sokasodása egybeesett az amerikai tinik mért boldogságszintjének zuhanásával. "A fiatalok elégedettsége az életükkel, önbecsülése és boldogsága meredeken csökkent 2012 után. Ez volt az az év, amikor először haladta meg az 50 százalékot az amerikaiak között az okostelefont használók aránya" - emelte ki a kutatást végző pszichológiaprofesszor.

Szerző

Van remény: korábban felismerhető lehet a rák

Publikálás dátuma
2018.01.19. 14:11
Illusztrációk: Shutterstock
Újabb nagy lépéssel került közelebb a tudomány egy olyan új módszerhez, amellyel a vérből diagnosztizálhatók a leggyakoribb ráktípusok - számolt be a BBC-re hivatkozva az MTI.

A rákos daganatok mutáns gének és az irányításukkal előállított fehérjék apró jeleit bocsátják a vérbe. Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak CancerSEEK nevű eljárása 16 olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő. 

Az eljárás tesztjeit 1005 petefészek-, máj-, gyomor-, hasnyálmirigy-, nyelőcső, bél-, tüdő- vagy mellrákos beteg részvételével végezték olyan stádiumban, amikor a daganat még nem terjedt át más szervekre. A vérvizsgálat a páciensek 70 százalékánál mutatta ki a rákot. "A korai diagnózisnak ez a területe kulcsfontosságú, az eredmények igen izgalmasak" - értékelte Cristian Tomasetti, az egyetem kutatója.

Minél korábban sikerül kimutatni a rákot, annál nagyobb az esély a gyógyításra. A tumor nyolc vizsgált típusa közül ötnek nincs korai szűrése. A hasnyálmirigyráknak olyan kevés a korai tünete és annyira későn fedezik fel, hogy öt beteg közül négy még a diagnózis évében belehal. Döntő változást hoz, ha a daganatot akkor diagnosztizálják, amikor még műtéttel eltávolítható - vélte Tomasetti. 

A CancerSEEK-et most olyan résztvevőkkel tesztelik, akiknél nem diagnosztizáltak rákot, a tudósok szerint ez lesz az eljárás hasznosságának "valódi próbája". Tomasetti a BBC-nek elmondta, olyan vérvizsgálatot szeretnének, amit évente egyszer kellene elvégezni. A teszt kiegészítheti a jelenleg használatos módszereket, a mellrákot szűrő mammográfiát vagy a vastag- és végbélrákot szűrő kolonoszkópiát. A Science című tudományos lap friss számában közölt tanulmány módszere azért számít újnak, mert egyszerre kutat a génmutációk és az általuk létrehozott fehérjék után.

Szerző