mesekönyv;LMBT+;szivárványcsalád;Daniel Martinovic;

2018-01-25 06:31:00

Nem álom a szivárványmese

Szivárvány családokról szóló mesekönyv jelent meg Horvátországban. A lapunknak nyilatkozó ötletgazdák magyar fordítást is terveznek.

Annie és Ricky segít a gyerekeknek megismerni a szivárványcsaládokat Forrás: Dugine Obitelji

Annie és Ricky segít a gyerekeknek megismerni a szivárványcsaládokat Forrás: Dugine Obitelji

„Annie családja négytagú: Annie, Matt Apu, Tom Apu, és Charlie, a macska... Első pillantásra akadnak, akik furcsának találják Annie családját, de ez sosem zavarta őt, mert két erős nyakba is felülhet, ha séta közben elfárad” – olvasható az Én szivárványcsaládom című, óvodásoknak szóló mesekönyvben.

A múlt hét végén publikált könyvből két változat is készült: az egyik Annie-ről, a másik egy kisfiúról, Rickyről szól, akinek két anyukája van. Csupán ennyi a különbség köztük, hiszen ahogy Annie, úgy Ricky is vidám, cserfes gyerek, aki imád a szüleivel kirándulni és strandolni. „Eddig egy olyan kicsiknek szóló könyv sem volt Horvátországban, amelyben szivárványcsaládok szerepeltek volna. Utalások ugyan előfordulnak, de nem volt kizárólag szivárványcsaládokról szóló mű. Úgy gondoltuk, hogy jó lenne, ha kiadnánk egy könyvet rólunk, magunknak” – kommentálta lapunknak Daniel Martinovic, a zágrábi székhelyű Dugine Obitelji (Szivárványcsaládok) társalapítója.

Mint kiderült, téves volt a feltételezése: nem csupán a közösségen belül érdeklődtek a mesekönyv iránt. „A megjelenés után az üzenetek többségét olyanok írták, akik azt állították, hogy nem tagjai az 'LMBT' közösségnek, de szeretnék, ha a gyerekük többet tudna erről a témáról, a szivárványcsaládokról, s úgy találták, hogy egy képes könyv sokat segítene ebben” – tette hozzá Martinovic, aki saját bevallása szerint sem sejtette, hogy mennyien is szeretnének otthon szivárványcsaládokról olvasni és mesélni.

"Mindössze” 500 példányt rendeltek a nyomdától, s azt gondolták, elsősorban a barátaik és ismerős körében fognak gazdára lelni a kötetek. Ám amint híre ment a helyi sajtóban, hogy készül egy ilyen könyv, még a megjelenés előtt megrendelték az összeset. A könyvet ingyen adták, s az internetre is feltöltötték a digitális verziót, hogy mindenki számára elérhető legyen. Eddig nagyon pozitívak a visszajelzések, „20 támogató e-mailre jut egy sértés”.

Pedig a kilátások korábban nem voltak ennyire biztatóak, hiszen az érdeklődés ellenére érték támadások a csoportot. A katolikus egyház támogatását élvező Vigilare egyesület a megjelenés előtt nyílt levélben fordult az oktatási miniszterhez: valóban engedélyezni fogja, hogy egy ilyen „vitatott tartalmú” iromány megjelenjen? S ha igen, védelmébe veszi-e azokat a tanárokat, akik nem hajlandóak majd használni a könyvet az iskolákban? A kérdéseket annak ellenére szegezték Blazenka Divjaknak, hogy a csoport által sugalltak ellenére nem szerepelt az oktatási tárca tervei között az óvodásoknak szóló mesekönyv felvétele az iskolai tantervbe. Divjak csupán annyit fűzött hozzá, hogy kizárólag a szülők döntése, mit olvas a gyerek. Daniel Martinovic egyébként elárulta lapunknak, hogy nem csupán szülők keresték meg őket, hanem óvónők és könyvtárak is. „Szeretnénk gyűjtést rendezni, hogy minden érdeklődő számára jusson könyv. Az angol mellett pedig szeretnénk egy magyar nyelvű online változatot is. Nagy az érdeklődés az olyan oktatási célra is felhasználható könyvek iránt, amelyek a diverzitást, toleranciát és az elfogadást népszerűsítik, legyen szó bármilyen családról.”

Egyre több szülő „bújik elő"

Daniel Martinovic szerint nem lehet megbecsülni, hogy hány szivárványcsalád él Horvátországban, ahol meleg párok hivatalosan nem fogadhatnak örökbe gyereket. Tapasztalatai szerint egyre több szülő „bújik elő”, bár továbbra is sokan vannak, akik nem merik nyilvánosan felvállalni, hogy családban élnek. A helyzet 2014 előtt sokkal rosszabb volt. Martinovic szerint az élettársi viszony legalizálása előtt úgy tekintettek ezekre a családokra, mintha nem is léteznének. A katolikus Horvátországban az elmúlt évtizedben fokozatosan elfogadóbbá váltak az emberek – első sorban a nagyvárosokban, –, ám a társadalom jelentős része továbbra is rendkívül konzervatívan gondolkodik. Csupán négy év telt el azóta, hogy egy népszavazáson az emberek 65 százaléka támogatta a házasság férfi és nő közötti életközösségként való meghatározását.