Szász János: körülvesz minket a bestialitás

Publikálás dátuma
2018.01.25. 06:45
Fotók: Molnár Ádám
Aki nem tartotta eléggé bátornak A nagy füzetet, most elégedett lehet Szász János új rendezésével. A hentes, a kurva és a félszemű című thriller egy brutális gyilkosságot és annak hátterét mutatja be, naturalista módon.

- Bevállalós film, bevállalós címmel...

- Volt egy másik címváltozat is: A sóhajok hídja. Így hívják azt a rámpát, melyre a vágóhídon fölhajtják az állatokat. Aztán a laborban megkérdeztem egy srácot, akivel együtt dolgoztunk: vasárnap van, két filmcím közül válasszon, melyikre ülne be. Egyértelműen a hentesre voksolt. Végül is, ha a film bevállalós, akkor ne legyen gyáva a címe sem, nemde?

- Hogy talált rá az eredeti bűnügyre?

- Nagyon híres eset volt ez, még egy dal is maradt utána: „Lédererné, mi van a kosárban, Kudelkának keze, feje, lába...” Lédererné a hetvenes években kultikus virágárus volt a Vámház kőrúton. A történetet már főiskolás koromban kinéztem magamnak, az fogott meg benne, hogy többször ölték meg ezt a szerencsétlen embert, kétszer is visszapofozták őt az életbe, de akkor is addig járt a kútra, míg fel nem darabolták. Elképesztő szenvedélyek vannak ebben a történetben – kicsit olyan, mint Bartók Béla A csodálatos mandarinja.

- Miért izgatja a kegyetlenség?

- Biztos van bennem egy örökletesség talán a szüleim történelmisége révén – ebből sosem csináltam titkot –, ám valójában egy kedves papucs vagyok. Mindig a jó és a rossz ambivalenciája izgatott, így van ez A hentes, a kurva és a félszemű esetében is.

- A szex és az erőszak terén meddig lehet elmenni? Feszegeti a határokat?

- Hatvanéves leszek jövőre, annyi mindent elértem és szúrtam el az életemben, hogy mára nagyon felértékelődött számomra a művészi szabadság. A film egy bestiális ügyet mutat be. Ez a bestialitás egyébként körülvesz minket: minap megnéztem a Kék fényt és úgy éreztem, hogy a filmem kismiska a tévében látott, a feleségét feldaraboló és kályhában elégető férfi esetéhez képest.

- Manapság nehezen tudni, hogy hol a határ a meztelenség ábrázolásával kapcsolatban. Soha nem fordult meg a fejében, hogy direktben mutasson meg nemi szerveket?

- Nem, pedig elég sok mindent megmutatunk mi is. Vékony mezsgyéjét alkotják a filmeseknek azok, akik frontális meztelenségben gondolkodnak. Láttam én is persze az Intimitást, a Ken Parkot vagy a Love-ot, de nem támadt arra gusztusom, hogy kövessem ezt a stílusvilágot.

- Miért, öncélúnak tartja ezeket a filmeket?

- Elmenni a falig nem jelenti azt, hogy meg kell mutatni mindent – legalábbis az én világomban. Persze ezek jó filmek, talán a Love-ot kivéve, de nem azért, mert kendőzetlenül mutatta meg az emberi testet, hanem mert a története unalmas volt.

- Miért döntött a fekete-fehér színvilág mellett?

- A fekete-fehérnek van lírája, poézise. A film noir nagy hatással volt rám és Máthé Tibor operatőrre is: mi úgy dolgozunk, mintha testvérek lennék. Ő idősebb nálam, így a szabadságvágya erősebb, mint az enyém. Tisztára olyan most ő, mint egy tizenhét éves.

- Hegedűs D. Géza brutálisan meghízott a szerep kedvéért.

- Ez az ő döntése volt. Mondtam neki, rendben, de akkor legyél már kopasz is és hordjál furcsa kínai bajuszt. Géza, a szó legnemesebb értelmében egy igazi dögös kaméleon, aki minden szélsőséget tud. Olyan, mint a A nagy füzet főszereplője, Molnár Piroska. Olyan széles skálán játszanak, hogy csodálatos velük futni – másképp ezt nem is tudnám megfogalmazni ezt az élményt.

- Nagy Zsolt alakítása is energikus, olyan mintha bármelyik pillanatban robbanhatott volna.

- Így van. Zsoltot is régóta ismerem és elképesztő erejű színész lett, mondta, hogy a félszemű karaktere az „egy”. Semmi több. Egy tömbből van faragva, egy akarata, egy indulata van. Amikor én próbáltam neki színeket adni, Zsolt visszautasította. Igaza volt. Mindig van egy pont, amikor a színész már sokkal többet tud a szerepéről, mint a rendező. De Gryllus Dorkáról is érdemes beszélni: a szélsőséges, a film első hét percében, a prostituáltak életét bemutató jelenetsorban látható dolgokat forró profizmussal oldotta meg, nem is tudom, hogy bárki más képes lett volna-e erre.

- Enyedi Ildikó Oscar jelölése apropóján Havas Ágnes azt mondta: az új filmes aranykort annak idején A nagy füzet nyitotta.

- Soha ennyi pénz nem volt magyar filmre, nem is készült ennyi korábban. A Filmalap is változik, reformálódik, sőt, lehet beszélgetni velük – ez nagyon fontos. Amikor elindult a Vajna rendszer akkor sem gondoltam azt, hogy akkora baj van, hogy azt a nyilvánosság előtt kell kitárgyalni. Enyedi Ildikó jelölése óriási dolog, nagyon boldog vagyok, imádom a filmjeit, rettenetesen drukkolok neki. A magyar film sikerének pedig örülni kell. Most kifejezetten komfortosnak érzem a rendszert. Mármint a filmes rendszert, nem a politikait.

- Van valamilyen művészi vagy ideológiai kapcsolatot a most készülő magyar filmek esetében?

- Nem, szerintem nincs új magyar hullám, hacsak nem az tart össze minket, hogy nagyon különbözőek vagyunk. A konformizmus nagyon veszélyes, de szerencsére Magyarországon nincs ízlésdiktatúra.

Névjegy
Szász János Budapesten született 1958-ban. Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán, majd átigazolva a filmrendező szakra 1986-ban diplomázott. Filmrendezőként 1988 óta, színházi rendezőként 1990 óta aktív. A nagy füzet (2013) című műve bejutott az Oscar-shortlistre a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Nincs kiút

Zsigeri dráma és sötét bűnfilm Szász János legújabb rendezése. Címe beszédes, mivel pontosan három karakterre fókuszál: a hentesre, a kurvára és a félszeműre. A film valódi történetet dolgoz fel, egy brutális gyilkosságot, mely az első világháború után történt meg. Szász ragaszkodott a korhűséghez és ez a mű legnagyobb ereje: a fekete-fehér, bűnös és kegyetlen világ atmoszfája meghatározza a szereplőit is. A méltatlan és élhetetlen világ szereplőitől igen távol áll a morál, sőt, a Nagy Zsolt által alakított félszemű tulajdonképpen csak egy tompaagyú véglény, a háborúban minden humánusságát elveszítő állat – a szó legalapvetőbb értelmében.

Felesége, a kurva – akit Gryllus Dorka alakít – legalább számító. Érdekes, a kis, nyomasztó falu Hegedűs D. Géza által megformált kiskirálya, a hentes a legszimpatikusabb figura, hiszen legalább szerelembe képes esni – legalábbis a saját mércéje szerint. Az érzelem, melynek alapja az elvakult birtoklási vágy, végül végzetes szituációhoz vezet. Szász János ezzel a művével visszanyúlt a több mint húsz évvel ezelőtt készült Woyzeck világához, ám annál sokkal dísztelenebb történetet rakott most Máthé Tibor lenyűgöző képei és a három főszereplő kimagasló játéka mögé. Ami biztos: kockáztatott. Talán maga sem tudja, mekkorát.

A Ruy Blas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.01.24. 16:18
MTI Fotó: Vajda János
Mészöly Anna  Neubourgi Mária, Spanyolország királynője, Lajos András Don Guritan és Bodoky Márk  Ruy Blas szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján a Miskolci Nemzeti Színházban 2018. január 24-én. A darabot Zsótér Sándor rendezésében január 26-án mutatják be. 

Madrid. 1690-es évek. A királyné száműzi az udvar egyik első emberét, Don Salluste de Bazant, mert gyereket csinált egy udvarhölgyének. Don Salluste bosszút esküszik. Három rokonszenves fiatal keresztezi az útját. Két fiú és egy lány. Don César elszegényedett főrangú úr, Ruy Blas szegénynek született. A lány történetesen spanyol királyné, Neuburgi Mária. Boldogtalan a házassága. A fiúk szabadon éltek, többnyire a szabad ég alatt, rablók társaságában, világmegváltásról álmodoztak. Aztán elszakadtak egymástól. César csavarog tovább, Ruy Blas nem bírja, és lakájnak áll. Amit a három fiatal akar, nagyon is hétköznapi. Élni, szeretni, emberhez méltón, szabadon. A Ruy Blas szenvedélyeket ébreszt, felháborodásra és együttérzésre késztet, az érzelmi intelligenciánkat birizgálja. Ma, amikor az érzelmek inkább zavarba ejtőek, nyitott szívet-eszet kíván játszóktól és nézőktől egyaránt. ( forrás: Miskolci Nemzet Színház) 

Görög László Don Salluste de Bazan és Feczesin Kristóf Don César de Bazan szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján

Görög László Don Salluste de Bazan és Feczesin Kristóf Don César de Bazan szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján

Szerző

Szabó Istvánnal indul a filmhét

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:50

Szabó István Bizalom című filmjének digitalizált és felújított változatának vetítésével nyílik február 7-én a 4. Magyar Filmhét. Február 8-11. között új helyszínen, a Corvin moziban rendezik meg az eseményt a Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával. Rekord számú nevezés érkezett, így öt kategóriában összesen 131 filmet nézhet majd meg a közönség.

Szerző