Ma délután dönt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) annak a szerdai iránymutatásnak a részleteiről, amely szerint egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik.
– A Momentum ígéretéhez híven 106 egyéni választókerületben 106 jelöltet állít, a koordinált indulásról pedig úgy gondoljuk, hogy márciusig nincs értelme erről beszélni – közölte kérdésünkre az ellenzéki párt sajtóirodája. A Momentum így nem gondolja, hogy az NVB iránymutatása nehezítené a párt indulását a választásokon, vagy veszélyeztetné az országos listájukat. Ugyanakkor – tették hozzá - ha őket nem is érinti, egyetértenek abban, hogy egy jól működő demokráciához igazságos választási rendszerre van szükség.
Ez főképp a külön listával indulni akaró ellenzéki pártok dolgát nehezítheti meg abban, hogy jelöltjeik visszalépjenek egymás javára a kampányban. A kérdés jogi háttere azonban nem egyértelmű.
– Az elmúlt években minden ellenzéki párt úgy készült, hogy legalább 27 jelöltjét versenyben kell tartania ahhoz, hogy országos listájára a választás napján szavazni lehessen.
Ha nem így lett volna, nem vált volna alapvetéssé, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább 27 jelölttel lehet részt venni – hangsúlyozta a Népszavának László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Figyelemre méltó az is: senki nem állt elő olyan javaslattal, hogy bizonyos ellenzéki pártok indítsanak el legalább 27 jelöltet, és majd ha bejegyezték az országos listájukat, elég, ha néhány marad állva közülük.
Éppen ellenkezőleg.
Ebben nyilván a százmilliós nagyságrendű kampánytámogatásnak is szerepe lehetett, de minden szereplő úgy készült, hogy legalább 27 aspiránsnak versenyben kell maradnia. A mentő megoldási javaslat pedig az volt, hogy a számukra bizonyosan nem nyerhető kerületekben egymás ellen is induljanak el.
Drágábbak lesznek a plakátok a választási kampányra. Mint arról a Népszava is beszámolt, a kabinet egy 2016 végén benyújtott salátatörvényben megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy a reklámhordozók, vagyis hirdetőoszlopok, utcabútorok és óriásplakát-tartók után adót vethessenek ki 2018. január 1-jétől. A törvény úgy rendelkezik, hogy egy négyzetméter reklámfelület után havi 0-12 000 forint közötti adót vethet ki az önkormányzat. Tehát egy 12 négyzetméteres óriásplakát után a tulajdonosának egy évben 144 000 forint adót kell fizetnie. Az Index szerint az önkormányzatok nagy része élt is ezzel a lehetőséggel, és a maximális adót szabta ki.
– Az NVB január 24-ei bejelentése tehát illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be – fogalmazott László Róbert. Mint megírtuk, az országos listához minimum 27 körzetben kell összegyűjteni a megfelelő számú szignót, a szabályok szerint minimum 9 megyében és a fővárosban is. Ha ez sikerül, akkor a jelölő szervezet 149 milliót kap a kampányára. 54 jelölt után már 298, 80 után pedig 447 millió forint támogatás jár. A maximális összeget, azaz 597 millió forintot az a párt kapja, amely mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít.
Az iránymutatás nehezíti a koordináció megvalósulását, ugyanakkor ki nem zárja azt, hiszen még mindig van rengeteg, a választási rendszeren belüli jogszerű lehetőség arra, hogy a pártok az önálló listájuk megőrzése mellett a fontos egyéni választókerületek mindegyikében egy egyéni jelöltet állítsanak – mondta lapunknak Szigetvári Viktor. Az Együtt választmányi elnöke szerint ki lehet választani azt a 4-5 egyéni választókerületet az országban, ahol soha az életben nem nyert baloldali, liberális vagy zöld mozgalom. – Karcagon lehet, hogy egymásra indul az LMP-től az Együttön át a Momentumig minden ellenzéki párt. Úgy tűnhet, mintha Karcagról lemondanánk, de az országban csak akkor lesz változás, ha cserében Budapesten, a megyei jogú nagyvárosokban és azokban a kisvárosokban, ahol van esély megtörni a Fideszt, visszalép egymás javára az ellenzék. Ezt gond nélkül meg lehet csinálni – vélekedett Szigetvári. Ettől függetlenül az Együtt választmányi elnöke elfogadhatatlannak nevezte az iránymutatást.
A hatályos, 2013-as választási törvényben szó van a lista kieséséről, viszont arról az esetről egyáltalán nem szól a szöveg, mi történik, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma esne 27 alá. Nem igazít el a törvénynek az országgyűlési képviselők választására vonatkozó része sem, hiába is keresünk olyan egyértelmű iránymutatást, mint amilyen a korábbi, 1997-es választási törvényben szerepelt. Akkor kimondta a jogszabály: „nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett.”
A hatályos Választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére – emlékeztetett László Róbert.
