– Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet leggyakrabban valamilyen válsághelyzetben erősödik, ám ehhez sokszor nem is kell tényleges válság, elég, ha a válságérzet létrejön az emberekben – mondta Krekó Péter. A PC ügyvezető igazgatója az intézet, valamint Kovács András szociológus korábbi kutatásaira hivatkozva rámutatott: a statisztikák rendre azt mutatják, hogy a választási években mindig megnő az antiszemitizmus mértéke Magyarországon. Az ebben az időszakban végzett felmérésekben nagyobb azoknak az aránya, akik egyetértenek például az olyan kijelentésekkel, mint hogy "a zsidók célja a világuralom". – Ez nem azért van, mert hirtelen megnő az antiszemiták száma, hanem azért, mert az antiszemita és idegenellenes kijelentések ilyenkor jobban megjelennek a közéletben, ennek hatására többen merik felvállalni ilyen irányú, korábban palástolt érzelmeiket – mondta Krekó. Hozzátette: nincs olyan párt, amelyiknek ne lennének antiszemita, romaellenes vagy xenofób szavazói, kisebb-nagyobb arányban minden politikai tömörülésnél kimutatható ilyen szavazói kör.
Ugyanakkor a fentebb említett hullámzó tendencia a romaellenesség esetében nem figyelhető meg az elemző szerint. Mint mondta, a felmérések során a megkérdezettek 50-60 százaléka szinte mindig egyetért mondjuk azzal a kijelentéssel, hogy "a bűnözés a cigányok vérében van". Ezt Bernát Anikó, a Tárki kutatója is megerősítette. A Tárki a 90-es évek óta méri a romaellenes attitűdöket, az eredmények szinte minden évben ugyanazt mutatják. Az utóbbi években erősödött a menekültellenesség, a helyzet itt is ugyanaz, mint a romák esetében. Bár léteznek a társadalom érzékenyítését célzó, legtöbbször civil szervezetek által megvalósított programok, az állami intézményrendszer zártsága, a projektek rövidsége, valamint a politikai akarat hiánya miatt egyelőre nem túl eredményesek.
– Olyan társadalmi struktúra alakult ki, ami nem engedi a változást, visszafogja az esélyegyenlőségi programok hatékonyságát, ezen változtatni kellene – mondta Kóczé Angéla, a CEU kutatója, a Romaversitas egyik alapítója. Kovács Mónika, az ELTE oktatója hozzátette, az iskolai deszegregációs törekvések is kudarcra vannak ítélve, amíg a társadalomban nem alakul ki egy konszenzuális, befogadó attitűd. – A nagypolitika rákapott, hogy biztosítsa a társadalom folyamatos frusztrációját, ehhez a történelmet sem rest felhasználni – utalt az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulójára tervezett - de azóta már lemondott Horthy-misére. Szerinte olyan ez, mint ha folyamatosan sót szórnának a sebbe.
