Lula: a brazil népet ítélték el

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:33
Fotó: AFP/Miguel Schincariol

„Mindent elkövetnek azért, hogy ne legyen belőlem elnökjelölt, de az leszek!” – mondta hívei előtt Luiz Inácio Lula da Silva egykori brazil elnök, miután a bíróság helyi idő szerint szerdán megerősítette a kilenc és fél éves börtönbüntetését.

A munkáspárti politikust, Brazília valaha volt legnépszerűbb elnökét azzal ültették a vádlottak padjára, hogy politikai szívességeket tett egy építőipari vállalatnak, cserébe pedig 1,2 millió dollár értékben kapott „ajándékokat”. Az egykori vezető minden vádat tagad. A 2015-ben kirobbant botrány ellenére nem veszített népszerűségéből, sőt: jelenleg az októberi elnökválasztás legesélyesebb jelöltje. Brazilok millióinak ő továbbra is a „szegények elnöke”, aki milliókat emelt ki a mélyszegénységből. A pénzmosással is vádolt egykori államfő sokak számára még mindig a leghitelesebb személyiség Brazíliában, ahol számos vezető politikus ellen folyik vizsgálat különböző korrupciós ügyek miatt.

A szerdai döntés értelmében Lula – ahogy hazájában szólítják – aligha indulhat a kilenc hónap múlva esedékes elnökválasztáson, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az egykori gyári munkás és pártja sem hajlandó ezt tudomásul venni. Az El País helyszíni beszámolója szerint a Munkáspárt (PT) több ezer híve előtt Sao Pauloban bejelentette, hogy egyetlen jelöltje van az otóberi megmérettetésre: Lula. A PT várhatóan a következő napokban az utcára szólítja az embereket. A feszültséget az egykori elnök sem enyhíti, aki igyekszik nemzeti harcként beállítani az ellene folytatott eljárást. „Tudnotok kell, hogy ugyan Lula ült a vádlottak padján, de a brazil népet ítélték el” – mondta.

Szerző

Trump esküszik, hogy nem volt összejátszás

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:32
Fotó: AFP/Nicholas Kamm
Donald Trump kész eskü alatt válaszolni Robert Mueller különleges ügyész kérdéseire a 2016-os elnökválasztási kampány orosz befolyásolása ügyében.

Az amerikai elnök azelőtt beszélt erről újságíróknak, hogy elrepült volna Svájcba, ahol Davosban részt vesz a Világgazdasági Fórumon. A Mueller - volt FBI-igazgató - által létrehozott és vezetett hivatal az igazságügyi tárca megbízásából azt igyekszik kivizsgálni, hogy milyen módon befolyásolta Oroszország a 2016-os elnökválasztási kampányt. Az amerikai hírszerzés korábban olyan jelentést tett közzé, amely szerint Vlagyimír Putyin orosz elnök ilyen beavatkozásra utasította az orosz különleges szolgálatokat.

Muellerék vizsgálódása főként arra összpontosít, összejátszott-e Oroszországgal Trump republikánus elnökjelölt kampánystábja. Az már közismert, hogy Trump családtagjai, illetve a kampánycsapat vezető emberei folytattak megbeszéléseket orosz személyekkel. Volt olyan találkozó, amelyen egybehangzó értesülések szerint arról volt szó, rendelkeznek-e az oroszok bármivel, ami kompromittáló jellegű Trump demokrata párti elnökjelölt-riválisára, Hillary Clintonra nézve.

Az elnök most is azt ismételgette az újságíróknak, hogy semmilyen összejátszás nem volt az oroszokkal, és ő ezzel kapcsolatban semmit nem próbált eltussolni. Erről kész eskü alatt nyilatkozni, és válaszolni Mueller kérdéseire – jelentette ki. Ezzel némiképp ellentmondott néhány nappal korábbi nyilatkozatának, miszerint miután Mueller hivatala szerinte eddig semmilyen bizonyítékkal nem tudott előállni, most már valószínűtlen, hogy sor kerülne az ő meghallgatására.

Muellerék azonban már több vádemelésig eljutottak a Trump-kampánycsapat egyes volt tagjaival szemben – igaz, a nekik felrótt cselekmények kapcsán eddig nem merült fel Donald Trump közvetlen érintettségére utaló információ az oroszokkal való bármilyen összejátszást illetően.

Kulcsfigurának látszik az ügyben Michael Flynn, aki egy ideig Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, és akit azzal vádolt meg Mueller hivatala: eltitkolta a nyomozók előtt egy korábbi FBI-vizsgálat során azt a tényt, hogy még Trump hivatalba lépése előtt konzultált a washingtoni orosz nagykövettel az Oroszország ellen – az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt – elrendelt amerikai szankciók kérdéséről. Flynn elismerte bűnösségét, és kinyilvánította készségét arra, hogy információszolgáltatás tekintetében együttműködjék Mueller hivatalával.

Nem ismeretes, hogy a sajtónyilatkozatoktól következetesen elzárkózó Mueller miket tudott meg Flynntől, de annek híre ment, hogy a különleges ügyész újabban a Trump hivatalba lépése utáni időszakra fordítja a figyelmét – arra, amikor Trump leváltotta James Comey FBI-igazgatót. Comey és Trump – nyilvános nyilatkozataik tanúsága szerint – egészen eltérően emlékeznek vissza kettejük négyszemközti beszélgetésére, amelyre még Comey leváltása előtt került sor. Trump tagadja Comey azon állítását, hogy azt jelezte volna a beszélgetés során, ne folytassa tovább Michael Flynn elleni vizsgálódásait.

Mueller hivatala már csaknem az összes volt Trump-munkatársat meghallgatta, lassan ideje „ráfordulnia” magára az elnökre. Ezt a hivatal jelezte is, és Trump – e legutóbbi megnyilatkozása szerint – nyitott arra, hogy leüljön a különleges ügyésszel és embereivel. Időpontot még nem tűztek ki a meghallgatásra, de Trump úgy vélekedett, az mintegy két-három hét múlva lehet esedékes.

Harc a prágai vár bevételéért

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:31
Fotó: AFP/Michal Cizek
Kiszámíthatatlan a pénteken és szombaton megrendezendő cseh elnökválasztás második fordulójának végkimenetele. Az Európai Unió aligha lelkendezne Zeman győzelme kapcsán.

Fifti-fifti. Így lehetne jellemezni az esélyeket a cseh elnökválasztás második fordulója előtt. A közvélemény-kutatások alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy a hivatalban lévő, euroszkeptikus Milos Zeman, vagy a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke arat-e győzelmet.

Az első fordulót Zeman nyerte meg 38,6 százalékkal, Drahosra a választók 26,6 százaléka voksolt. A 12 százalék nagy fölénynek tűnik ugyan, ám ha belegondolunk abba, hogy a többi jelölt inkább Drahos támogatására szólította fel honfitársait, így már nem is látszik olyan tetemesnek ez az előny. A harmadiktól hatodik helyig végzett jelöltek mindegyike a tudós mellett állt ki, hangsúlyozva: Csehország nem engedheti meg magának, hogy egy nem éppen a kulturáltságát előtérbe helyező politikus maradjon a prágai Vár ura. E jelöltek a szavazatok összesen 32,5 százalékát szerezték meg, ám természetesen nem magától értetődő, hogy a választók követik is jelöltjeik iránymutatását. Másrészt Zemant sosem szabad lebecsülni, ismert arról, hogy a reménytelen helyzetből is képes felállni.

Az öt évvel ezelőtti első közvetlen cseh elnökválasztáson Zeman csak a második helyen végzett az első fordulóban, s innen tudott nyerni Karel Schwarzenberggel szemben több mint 54 százalékos szavazati arányra szert téve. Csakhogy az első felvonásban a kettejük közötti különbség az egy százalékot sem érte el.

A mostani két forduló között kiütközött, hogy kettejük közül Zeman az igazi politikus, aki tudja, mit kell mondani az embereknek. Rendszeresen érzéseikre apellál, az olcsó demagógiától sem riad vissza. Drahos azonban nem politikus alkat, tudós, sokak szemében már túlzottan is tárgyszerűnek tűnhet. Keddi televíziós vitájuk központi témája a várakozásoknak megfelelően a menekültkérdés volt. S beigazolódott azok jóslata, akik azt jövendölték, hogy Zeman különösen piszkos kampányt folytat. Az elnök azt vetette vitapartnere szemére, „talán ő az egyedüli a Cseh Köztársaságban”, aki támogatja a menekültek felvételét. Bár Drahos sosem mondott ilyet, Zeman egy a tudós által is aláírt, akadémikusok, politikusok és a média képviselői által jegyzett 2015-ös levélre utalt, amelyben segítséget követeltek a menekültek számára.

Zeman folyamatosan támadott, védekezésre késztetve Drahost, aki azt közölte, az államfő teljesen hamisan interpretálja ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait. Mint mondta, ő – az államfőhöz hasonlóan – elutasítja a kvóták szerinti betelepítéseket. Ő is kiáll amellett, hogy Európának jobban kell védenie határait, a menekülteket pedig lakóhelyükön kell segítenie. Drahos ugyanakkor oroszbarátságát rótta fel Milos Zemannak. Kifejtette, a menekültkérdést nem lehet „Oroszországban, Kínában, vagy a közép-ázsiai országokban megoldani”.

Más belpolitikai témákban is komoly ütésváltásokra került sor. Drahos utalt arra, hogy a Kreml egy sor országban befolyásolni próbálta a választásokat, s így tett Csehországban is. Zeman szerint ez őrültség, s Drahos e kijelentésével „megsértette a választókat”.

A legolvasottabb internetes portál, a novinky.cz szerint a televíziós vitát Zeman nyerte meg, mert sokkal magabiztosabbnak tűnt, ami nem éppen visszafogott stílusát ismerve nem is meglepő. Drahos viszont alaposan felkészült, s minden támadásra igyekezett megfelelő választ adni.

Zeman öt éves mandátuma március 8-án ér véget. Szombat késő délutánra dől el, maradhat-e további öt évig az elnöki székben.