Harc a prágai vár bevételéért

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:31
Fotó: AFP/Michal Cizek
Kiszámíthatatlan a pénteken és szombaton megrendezendő cseh elnökválasztás második fordulójának végkimenetele. Az Európai Unió aligha lelkendezne Zeman győzelme kapcsán.

Fifti-fifti. Így lehetne jellemezni az esélyeket a cseh elnökválasztás második fordulója előtt. A közvélemény-kutatások alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy a hivatalban lévő, euroszkeptikus Milos Zeman, vagy a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke arat-e győzelmet.

Az első fordulót Zeman nyerte meg 38,6 százalékkal, Drahosra a választók 26,6 százaléka voksolt. A 12 százalék nagy fölénynek tűnik ugyan, ám ha belegondolunk abba, hogy a többi jelölt inkább Drahos támogatására szólította fel honfitársait, így már nem is látszik olyan tetemesnek ez az előny. A harmadiktól hatodik helyig végzett jelöltek mindegyike a tudós mellett állt ki, hangsúlyozva: Csehország nem engedheti meg magának, hogy egy nem éppen a kulturáltságát előtérbe helyező politikus maradjon a prágai Vár ura. E jelöltek a szavazatok összesen 32,5 százalékát szerezték meg, ám természetesen nem magától értetődő, hogy a választók követik is jelöltjeik iránymutatását. Másrészt Zemant sosem szabad lebecsülni, ismert arról, hogy a reménytelen helyzetből is képes felállni.

Az öt évvel ezelőtti első közvetlen cseh elnökválasztáson Zeman csak a második helyen végzett az első fordulóban, s innen tudott nyerni Karel Schwarzenberggel szemben több mint 54 százalékos szavazati arányra szert téve. Csakhogy az első felvonásban a kettejük közötti különbség az egy százalékot sem érte el.

A mostani két forduló között kiütközött, hogy kettejük közül Zeman az igazi politikus, aki tudja, mit kell mondani az embereknek. Rendszeresen érzéseikre apellál, az olcsó demagógiától sem riad vissza. Drahos azonban nem politikus alkat, tudós, sokak szemében már túlzottan is tárgyszerűnek tűnhet. Keddi televíziós vitájuk központi témája a várakozásoknak megfelelően a menekültkérdés volt. S beigazolódott azok jóslata, akik azt jövendölték, hogy Zeman különösen piszkos kampányt folytat. Az elnök azt vetette vitapartnere szemére, „talán ő az egyedüli a Cseh Köztársaságban”, aki támogatja a menekültek felvételét. Bár Drahos sosem mondott ilyet, Zeman egy a tudós által is aláírt, akadémikusok, politikusok és a média képviselői által jegyzett 2015-ös levélre utalt, amelyben segítséget követeltek a menekültek számára.

Zeman folyamatosan támadott, védekezésre késztetve Drahost, aki azt közölte, az államfő teljesen hamisan interpretálja ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait. Mint mondta, ő – az államfőhöz hasonlóan – elutasítja a kvóták szerinti betelepítéseket. Ő is kiáll amellett, hogy Európának jobban kell védenie határait, a menekülteket pedig lakóhelyükön kell segítenie. Drahos ugyanakkor oroszbarátságát rótta fel Milos Zemannak. Kifejtette, a menekültkérdést nem lehet „Oroszországban, Kínában, vagy a közép-ázsiai országokban megoldani”.

Más belpolitikai témákban is komoly ütésváltásokra került sor. Drahos utalt arra, hogy a Kreml egy sor országban befolyásolni próbálta a választásokat, s így tett Csehországban is. Zeman szerint ez őrültség, s Drahos e kijelentésével „megsértette a választókat”.

A legolvasottabb internetes portál, a novinky.cz szerint a televíziós vitát Zeman nyerte meg, mert sokkal magabiztosabbnak tűnt, ami nem éppen visszafogott stílusát ismerve nem is meglepő. Drahos viszont alaposan felkészült, s minden támadásra igyekezett megfelelő választ adni.

Zeman öt éves mandátuma március 8-án ér véget. Szombat késő délutánra dől el, maradhat-e további öt évig az elnöki székben.

Milliós bírságot érhet a rossz számla

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:23
Illusztráció/AFP fotó

Kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére, ami nehéz helyzetbe hozza az érintett vállalkozásokat – különösen azokat, amelyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Az ezzel kapcsolatos újabb jogszabály-tervezetek és a programozáshoz szükséges technikai paraméterek ugyanis csak a múlt hét végén jelentek meg, ezért eddig nem lehetett elkezdeni a felkészülést. Márpedig ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, milliós bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát – hívta fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével. Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a külföldi vállalkozások is, amelyek Magyarországon regisztráltak az áfában. A kizárólag online pénztárgépet használóknak ezzel kapcsolatban sincs teendőjük. A nyomtatvány használatával kiállított „kézi számlák” azonban nem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100 ezer és 500 ezer forint közötti áfatartalmú számlákról öt, az 500 ezer forint felettiekről pedig egy munkanapon belül kell jelentést küldeni.

Jancsa-Pék Judit megjegyezte: bár most rohamtempóban kell programozni, a fejlesztés csupán technikai részletkérdés. Sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a jövőben a bemenő adatok megfelelősége. Az online számla-adatszolgáltatás ugyanis gyakorlatilag azonnali adóellenőrzéseket is jelent majd. A pénztárgép, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer és a közúti fuvarozás, a hagyományos belföldi adóadatbázisok és a nemzetközi kontrolladatok összevetésével ugyanis azonnal ki fognak ugrani a véletlen hibák és rosszhiszemű visszaélések is.

Ha pedig valaki hibázik, komoly büntetésre számíthat. Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője úgy fogalmazott: még második olvasatra is megdöbbentőek a rendelettervezetben felsorolt szankciók. Akik ugyanis az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, számlánként akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatóak. Ha például egy külföldi vállalkozás más tagállamból hoz be havonta tíz, egyenként nettó 500 ezer forint értékű szállítmányt, és értékesíti itthon 27 százalékos áfával, majd befizeti a számlánkénti 135 ezer forintos áfát, de az adatszolgáltatásnak nem tesz eleget, akkor esetében a szankció összege akár 5 millió forint is lehet. Ez a teljes havi áfateher csaknem ötszörösét teszi ki, annak ellenére, hogy a vállalkozás szabályosan, időben befizette az áfát. Sztankó Dániel szerint az adóhatóság valós gyakorlata ugyanakkor valószínűleg nem lesz ennyire szigorú, és eleinte várhatóan csak figyelmeztetni fog.

Az áfabevallás tervezetét is elkészítené a NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy erőkkel dolgozik az e-számlarendszer kialakításán, hogy július 1-én zökkenőmentes legyen az átállás. A következő nagy feladat a vállalkozások áfabevallás-tervezetének kiajánlása lehet - jelentette be csütörtökön Tállai András, adóügyekért felelős államtitkár Gyulán. Hogy ezt azonban hogyan készítenék el, annak részleteit egyelőre homályban hagyta. Januártól egyébként a jövedékiadó-bevallás tervezetét is a NAV készíti el, ami Tállai szavai szerint 600 ezer vállalkozás számára jelent bürokráciacsökkentést. Az adóhatóság emelett tavaly 4 millió ember személyijövedelemadó-bevallását is elkészítette: "ennél jobban nem lehet csökkenteni a bürokráciát" - fogalmazott a NAV vezetője.



Szerző
Témák
online számla

Milliós bírságot érhet a rossz számla

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:23
Illusztráció/AFP fotó

Kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére, ami nehéz helyzetbe hozza az érintett vállalkozásokat – különösen azokat, amelyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Az ezzel kapcsolatos újabb jogszabály-tervezetek és a programozáshoz szükséges technikai paraméterek ugyanis csak a múlt hét végén jelentek meg, ezért eddig nem lehetett elkezdeni a felkészülést. Márpedig ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, milliós bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát – hívta fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével. Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a külföldi vállalkozások is, amelyek Magyarországon regisztráltak az áfában. A kizárólag online pénztárgépet használóknak ezzel kapcsolatban sincs teendőjük. A nyomtatvány használatával kiállított „kézi számlák” azonban nem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100 ezer és 500 ezer forint közötti áfatartalmú számlákról öt, az 500 ezer forint felettiekről pedig egy munkanapon belül kell jelentést küldeni.

Jancsa-Pék Judit megjegyezte: bár most rohamtempóban kell programozni, a fejlesztés csupán technikai részletkérdés. Sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a jövőben a bemenő adatok megfelelősége. Az online számla-adatszolgáltatás ugyanis gyakorlatilag azonnali adóellenőrzéseket is jelent majd. A pénztárgép, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer és a közúti fuvarozás, a hagyományos belföldi adóadatbázisok és a nemzetközi kontrolladatok összevetésével ugyanis azonnal ki fognak ugrani a véletlen hibák és rosszhiszemű visszaélések is.

Ha pedig valaki hibázik, komoly büntetésre számíthat. Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője úgy fogalmazott: még második olvasatra is megdöbbentőek a rendelettervezetben felsorolt szankciók. Akik ugyanis az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, számlánként akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatóak. Ha például egy külföldi vállalkozás más tagállamból hoz be havonta tíz, egyenként nettó 500 ezer forint értékű szállítmányt, és értékesíti itthon 27 százalékos áfával, majd befizeti a számlánkénti 135 ezer forintos áfát, de az adatszolgáltatásnak nem tesz eleget, akkor esetében a szankció összege akár 5 millió forint is lehet. Ez a teljes havi áfateher csaknem ötszörösét teszi ki, annak ellenére, hogy a vállalkozás szabályosan, időben befizette az áfát. Sztankó Dániel szerint az adóhatóság valós gyakorlata ugyanakkor valószínűleg nem lesz ennyire szigorú, és eleinte várhatóan csak figyelmeztetni fog.

Az áfabevallás tervezetét is elkészítené a NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy erőkkel dolgozik az e-számlarendszer kialakításán, hogy július 1-én zökkenőmentes legyen az átállás. A következő nagy feladat a vállalkozások áfabevallás-tervezetének kiajánlása lehet - jelentette be csütörtökön Tállai András, adóügyekért felelős államtitkár Gyulán. Hogy ezt azonban hogyan készítenék el, annak részleteit egyelőre homályban hagyta. Januártól egyébként a jövedékiadó-bevallás tervezetét is a NAV készíti el, ami Tállai szavai szerint 600 ezer vállalkozás számára jelent bürokráciacsökkentést. Az adóhatóság emelett tavaly 4 millió ember személyijövedelemadó-bevallását is elkészítette: "ennél jobban nem lehet csökkenteni a bürokráciát" - fogalmazott a NAV vezetője.



Szerző
Témák
online számla