A Kommerszant című orosz gazdasági lap megírta, a 444.hu pedig megtalálta: Oroszországban az energiaügyi minisztérium döntése alapján elhalasztják két új atomerőmű termelésbe állítását, mivel túlságosan drágán szolgáltatnák az áramot. Magyar szempontból a hírt az teszi izgalmassá, hogy Paks 2 két referenciaerőművéről van szó. A Novovoronyezs 2-t 2019 helyett 2020-ban, a Leningrad 2-t 2020 helyett inkább 2022-ben adnák át abban bízva, hogy közben esetleg a külpiaci áramár is emelkedik. Mindkét atomerőművet a Roszatom, Paks 2 fővállalkozó-generálkivitelezője építi.
A beüzemelés elhalasztását célzó szándék már tavaly fölmerült, ugyanabban a kontextusban, mint most: az orosz gyáriparosok próbálták – ezek szerint sikerrel – elérni a halasztást, mert úgy látják, hogy a két új egység túlságosan megdrágítaná az áramárat. Oroszországban (ugyanúgy, mint nálunk), a lakosság hatósági áron vásárol, a vállalkozások viszont az előállítási költségekhez igazodó piaci áron kapják az áramot. A gond éppen az előállítási költségekkel van: ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a Facebookon felidézte, a Roszatom közelmúltban átadott reaktorai olykor 25-30-szor drágábban termelnek áramot, mint a már régebb óta működő oroszországi atomerőművek. A politikus szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz nukleáris technológia piaci körülmények között nem állja meg a helyét – ezért is szomorú, hogy Magyarországra még rá lehet sózni. Jávor lapunk kérdésére azt hangsúlyozta: vagy az a helyzet, hogy az oroszok nekünk sokkal olcsóbban adják ugyanazt a technológiát, amit saját maguknak, vagy pedig (ami sokkal valószínűbb) a magyar gazdaság számára komoly versenyképességi hátrányt fog okozni, ha az áramtermelésünk 40 százaléka egy irracionálisan drágán termelő erőműből érkezik majd. Az EP-képviselő úgy véli: az a tény, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul Paks 2 állami támogatásának engedélyezése miatt, kitűnő alkalmat szolgáltat rá, hogy kihátráljunk ebből a hátrányos üzletből.
A szakpolitikus álláspontját erősíti, hogy az euobserver.com mai írásában – ahol az Európai Bizottság a védelmébe veszi a paksi beruházás átengedéséről szóló döntést – a Greenpeace vezető jogásza úgy érvel: a piaci fejlemények azt mutatják, hogy a jövőben az atomenergia nem tud versenyezni az egyre olcsóbb megújulókkal – azért akarják mindenáron állami támogatásokkal segíteni a nukleáris energiatermelést, mert különben az egész atomipart az összeomlás fenyegetné. A cikk arra figyelmeztet: ha a bíróság úgy dönt, hogy az atomerőművek állami támogatása összeegyeztethető az Euratom Szerződéssel – amihez kreatív jogértelmezésre van szükség, mivel a szövegben nem az erőművek létesítését, hanem a nukleáris energia alkalmazását szolgáló fejlesztéseket említik támogatható európai célként –, akkor az atomot nem használó tagállamok (Ausztriától Olaszországig) – várhatóan a szerződés érvényességének megkérdőjelezésével fognak reagálni.
