2013-hoz képest 21 százalékkal nőtt Németország fegyverexportja, az utóbbi három évben soha nem látott mértéket öltve ezzel, írja a Spiegel. Az EU-n és NATO-n kívüli, „harmadik országokba” 47%-kal több fegyvert adtak el ugyanebben az időben, melyeket gyakran látni a közel-keleti konfliktusokban. A vita a NATO-tag Törökország által használt német harckocsik kapcsán éledt fel: míg egyfelől a hadiipar a német gazdaság szerves része, másfelől általános felháborodás övezi.
A fegyvergyártással foglalkozó három német nagyvállalat, a Rheinmetall, a Thyssenkrupp és a Kraus-Maffei Wegmann a világ három leggyorsabban növekvő fegyverexportőre. Ugyan a német gazdasági minisztérium szerint a gazdaságban nincs kiemelt szerepe a hadiiparnak, de jelentőségét jól szemlélteti, hogy a Spiegel adatai szerint – a szintén európai Airbus fegyvergyártó tevékenységével együtt – az országban 55 ezer munkahelyet jelent az iparág.
A gazdasági minisztérium éves nyilvános jelentéséből kiderül, fegyvereikre a legnagyobb vevő a közel-kelet: Fregatt Algériának, tengeralattjáró Egyiptomnak, helikopterek Szaúd-Arábiának és számtalan tank. A harmadik országbeli megrendelések a teljes export 60%-át teszik ki, értékük összesen 3,79 milliárd euró, azaz több, mint ezer milliárd forint.
Pillanatnyilag a legproblémásabb viszont Törökország. Ankara még 2005-ben vásárolt 300 darab német Leopard 2 típusú harckocsit. Ezeket a német közvélemény a napokban az Iszlám Állammal harcoló kurdok ellen vonulva látta viszont. A típust gyártó Rheinmetall csak a török–német kapcsolatok 2017-es elmérgesedésekor kényszerült megszakítani üzleti kapcsolatát a török kormánnyal – ez komoly aggályokat vet fel a fegyverexportokat szabályozó elvek gyakorlati megvalósulása kapcsán. A szabályozás szerint nem szabadna ugyanis olyan vevőknek szállítani, ahol az eszközök háborús konfliktusok fellángolásához vagy elnyomáshoz, emberi jogok megsértéséhez járulnak hozzá. Recep Erdogan kormányával szemben ugyanakkor már 2017 előtt is mindennaposak voltak ezek vádak.
További problémát jelent, hogy az eladott fegyverek gyakran kerülnek terrorszervezetek kezébe, akik a civil lakosság ellen fordítják azokat. Mint arról korábban írtunk, a közel-keleti harcoló felek kezében nem ritkák a magyar gyártmányú fegyverek sem: az ISIS felszámolása közben száznál több magyar gyártmányú gépfegyver került elő.
A német szövetségi kormány az őt ért kritikára válaszul a fegyverexportálás szabályainak szigorítását ígéri, és szorgalmazza közös, Európai Uniós irányelvek meghatározását.
