Viharos utazás az uniós pénzek körül

Publikálás dátuma
2018.01.26. 16:05
Shutterstock illusztráció

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága üdvözölné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Többek között ezt az ajánlást tartalmazza a testület magyarországi tényfeltáró útjáról készült jelentés tervezete, ami a Népszava birtokába jutott. A dokumentumot hétfőn tárgyalja meg a szakbizottság.

Az EP-testület delegációja tavaly szeptemberben tett háromnapos látogatást Magyarországon, elnökének, a német néppárti Ingeborg Graesslének a vezetésével. Azt vizsgálták, hogy az ország mennyire hatékonyan használja fel az uniós alapokat, és van-e bizonyíték visszaélésekre, korrupcióra.

Az utazás meglehetősen viharosan kezdődött, és erről említést tesz a jelentéstervezet is, felróva a magyar hatóságoknak, hogy a felkészülés során nem működtek együtt a delegációval. Emlékezetes, hogy kormánypárti politikusok azzal vádolták a szakbizottságot, hogy a misszió megszervezésével bele kíván avatkozni a választási kampányba. Miután Ingeborg Graessle elnöke tájékoztatta erről az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeit, megváltozott a magyar szervek hozzáállása - olvasható a szövegben.

A küldöttség felkereste a 4-es metró helyszíneit, a Budapest Szíve projektet és a felcsúti kisvasutat. Ellátogattak a Vigadóba és a Zeneakadémiára, valamint néhány vidéki városba. A delegáció tagjai találkoztak Polt Péter legfőbb ügyésszel, az Állami Számvevőszék vezetőivel, a kormány és a civil szervezetek képviselőivel, parlamenti képviselőkkel.

A jelentéstervezet elkészítését megelőzte az OLAF ügyvezető igazgatójának zárt ajtók mögötti meghallgatása Brüsszelben, a magyar közbeszerzések gyakorlatának beható elemzése és a Budapest Szíve projektről készült európai bizottsági dokumentumok tüzetes átvizsgálása.

A 44 oldalas jelentéstervezet főbb megállapításai a következők:

Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. A magyar GNI 6,3 százaléka származik uniós beruházásokból. Az elmúlt öt évben az állami beruházások fele az EU-alapok felhasználásával valósult meg.

Az Európai Bizottság szerint az irányító és ellenőrző hatóságok tevékenysége nem átlátható, és magas az állami döntésekben megnyilvánuló korrupciós kockázat.

Az Európai Bizottság az ellenőrzések során egy sor szabálytalanságot állapított meg, ilyen például a közbeszerzési szabályok megsértése, az indokolatlan kiadások és a projektek túlárazása.

2017-ben az előző, 2007-2013 közötti költségvetési időszak 13 operatív programjával szemben állnak fenn kifogások. Ezekben az esetekben Brüsszel megszakította, vagy felfüggesztette a kifizetéseket, és korrekciós intézkedéseket hozott. Ezen időszak alatt a Magyarországon elköltött 25 milliárdból 1 milliárdot érintettek ezek a szabálytalanságok.

2016-ban a tagállamok közül Magyarországon alkalmazták a legnagyobb pénzügyi korrekciót (kifizetések visszatartása). Ez mintegy 211 millió euró volt.

Magyarország eddig 37 ajánlást kapott az OLAF-tól, amelyek alapján nyolc esetben indult vizsgálat, két esetben lezárult, a többi még függőben van a magyar hatóságoknál. Jelenleg 14 OLAF-vizsgálat folyik Magyarország ellen, amelyek döntően a strukturális alapokat és a mezőgazdaságot érintik.

Magyarország úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Főügyészség tevékenységében.

Az Európai Bizottság országjelentésében bírálja a magyarországi közbeszerzési gyakorlatot. Az NGO-k szerint az uniós küszöbérték feletti közbeszerzési eljárások túl nagy hányada, 36 százaléka végződik úgy, hogy egyetlen ajánlattevő van. A verseny viszonylagos hiánya és a valószínű túlárazás növelik a korrupciós kockázatot. Ezen a téren az EU által finanszírozott tenderek rosszabbul teljesítenek, mint a nem EU által támogatottak.

Néhány meglátogatott projekt irritációt váltott ki a küldöttségben, elsősorban azért, mert nem felelnek meg az ár-érték aránynak, vagy nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, hogy hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. (A felcsúti kisvasúton tett látogatásról szóló beszámoló nem értékeli a projektet, de tényszerűen megjegyzi, hogy az 1,7 milliós uniós támogatással megépült turisztikai látványosságon naponta 63-an utaznak). Ugyanakkor néhány másik projekt, különösen a kulturálisak, mint például a Pesti Vigadó és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia meggyőzőek és sikeresek.

A munkás becsülete - Szakszervezetekkel egyeztetett a DK

Publikálás dátuma
2018.01.26. 16:00
Illusztráció/AFP
A Demokratikus Koalíció támogatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Fehér könyv a dolgozókért című dokumentumának ajánlásait, és ha kormányra kerül, azok közül minél többet megpróbál megvalósítani - közölte a párt elnöke.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Nemes Gábor, a MASZSZ elnökségi tagja pénteken azt követően tartottak sajtótájékoztatót, hogy a párt és a szövetség vezetői a dokumentumról tárgyaltak. A politikus kijelentette, arra törekednek, hogy visszahelyezzék jogaikba a tisztességes munkát és a munkásembereket, ebben pedig legfőbb partnereik a szakszervezetek. A pártelnök alapvető célnak nevezte, hogy a tisztességes munkából tisztességesen meg lehessen élni és egyetlen munkavállaló se legyen kiszolgáltatva a munkaadók szeszélyeinek.

Egyetértettek abban, hogy éveken keresztül az inflációt meghaladó mértékben kell emelni a béreket, a minimálbért legalább a létminimum szintjéig kell növelni, az pedig régi követelésük, hogy a közmunkások bére pedig érje el a minimálbért - közölte. Meg kell szüntetni a nők és a férfiak közötti bérkülönbséget - folytatta, hozzátéve, rugalmasabb nyugdíjrendszerre van szükség. Nemes Gábor, aki Budapest 13. egyéni választókerületében a DK színeiben indul a választáson, azt mondta, hogy az egyeztetés nem most kezdődött, mert az elmúlt években a munkavállalói oldal is érezte, hogy egyre kiszolgáltatottabbá vált. A DK lehetőséget kínált arra, hogy a munkavállalói érdekképviselet parlamenti helyhez juthasson - közölte.(MTI)

Szerző

Zeman vagy Drahos? - Második forduló a cseh elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2018.01.26. 15:38
Jiri Drahos és Milos Zeman - Fotó: Michal Cizek / AFP
Megkezdődött pénteken délután a csehországi elnökválasztás második fordulója, amelyben eldől, hogy újraválasztják-e Milos Zeman hivatalban lévő államfőt, vagy pedig Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt vezetője lesz az új elnök- informál az MTI.

Helyi megfigyelők és a prágai sajtó egybehangzó véleménye szerint az elnökválasztás nagyon szoros, kiegyenlített küzdelmet hoz, s az eredményt lehetetlen megjósolni. A két jelölt közül az győz, aki megszerzi a leadott szavazatok egyszerű többségét.  A választási helyiségek pénteken délután kettőtől tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután két óráig lesznek nyitva. A voksolás eredményét a cseh statisztikai hivatal a szombati késő délutáni órákra ígérte.

A bejegyzett szavazók száma meghaladja a nyolc milliót. A két hete lezajlott első fordulóban a választási részvétel 62 százalékos volt, a sajtó szerint most is hasonló érdeklődésre lehet számítani. Öt éve, az első közvetlen elnökválasztás második fordulójában a részvétel mintegy 55 százalék körüli alakult, néhány százalékkal alacsonyabb volt az első fordulós részvételnél.  A választási kampány nem volt túl izgalmas, kiemelt kampánytéma nem volt, Milos Zeman csak a televíziós vitákon vett részt. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Milos Zeman 27 millió koronát (313 millió forint) költött újraválasztására, míg Jirí Drahos kampánya 50 millió koronába (580 millió forint) került.

Csehországban 2013-ban vezették be a közvetlen államfőválasztást, korábban ez a jog a parlament két kamaráját illette, amelyek közös ülésen döntöttek a köztársasági elnök személyéről. Miután a kilencvenes évek második felétől a parlamenti elnökválasztásokat rendre botrányok kísérték, módosították a hatályos alkotmánytörvényt és bevezették a közvetlen elnökválasztást. Teljes elégedettség azonban ezzel a választási rendszerrel sincs. Most a legfőbb ellenérv az, hogy Csehország parlamenti demokrácia és a közvetlen elnökválasztás nem illik a politikai rendszerbe.

lásd még: Harc a prágai vár bevételéért

Szerző