erőszak;gyermekbántalmazás;Hetes;erőszakmentes iskola;Somssich Imre;

Illusztráció/Shutterstock

- Ki az agresszív tanárokkal az iskolákból!

Két, komoly retorziókkal járó gyermekbántalmazási ügy miatt kapott országos ismertséget a hetesi Somssich Imre iskola: előbb egy tanítót ítélt egy év öt hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre a kaposvári bíróság, s tiltotta el másfél évre a pedagógusi hivatástól, miután éveken át verte a diákjait, majd az új esztendő első napjaiban az igazgatót rúgta ki a tankerület. Az intézményvezetőről a Népszava írta meg, hogy karácsony előtt bántalmazott egy diákot – az igazgató korábban egy tanuló megveréséért korábban már ügyészi megrovásban részesült –, s ügye az elbocsátással nem is zárult le, ugyanis a rendőrség is nyomozást indított az eset kapcsán.

A történtek országos vihart és vitát váltottak ki, a Kaposvár melletti kistelepülés iskolája a honi oktatás afféle fekete bárányává vált, nem meglepő tehát, hogy az ott dolgozó pedagógusok egy része úgy gondolta: ha már történtek miatt a figyelem középpontjába került intézményük, megpróbálják kihasználni a fokozott érdeklődést. És létrehozták Az erőszakmentes iskolákért mozgalmat, remélve, hogy a hetesi estek kapcsán másutt is rájönnek a pedagógusok, hogy ki lehet szűrni a gyerekekkel nem megfelelően bánó tanárokat.

- Hiába jelzetük éveken át, hogy az egyik kolléga bántalmazza a gyerekeket, addig senki sem figyelt ránk, míg nem jutott el a sajtóhoz a történet – mondta az iskola egyik tanára. – Addig megpróbálták eltussolni a történteket, sőt, amikor először napvilágot látott a történet, még azt a pedagógusunkat vádolták meg a faluban, hogy rossz hírét kelti az iskolának, s költözzön el, aki a legtöbbször jelezte, elfogadhatatlan, amit az immár elítélt tanító tesz a diákokkal.

- Szerencsére akadt olyan újságíró, aki nem elégedett meg a bírósági ítélettel – vette át a szót egy másik hetesi tanár -, s mélyebben utánanézett az eseteknek, s hogy mi zajlott az iskolában, így látott napvilágot az igazgató ügye. Ekkor jöttünk rá, a nyilvánosság hatalmas lehetőség, erőt és védelmet adhat mindazoknak, akik eddig, jellemzően az állásukat féltve nem merték jelezni hivatalosan, ha az iskolájukban előfordult valamilyen törvénytelenség a gyerekekkel szemben.

Mert abban a csoportot létrehozók egyetértettek: a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része, országos jelenség, csak éppen az intézményvezetők és a tankerületek számára kínos, s emiatt elhallgatandó.

- Csak akkor jut el a közvéleményig egy-egy eset, ha akad egy elhivatott tanár vagy éppen egy bátor szülő – jegyezte meg az egyik hetesi pedagógus. – mert általában a szülők is beletörődnek, bántalmazták a gyereküket, ugyanis azt hiszik, ha szólnak miatta hivatalos helyen, annak a gyerek issza meg a levét a későbbiekben. És sajnos nem minden alap nélkül vélekednek így…

Az erőszakmentes iskoláért mozgalom viszont éppen a nyilvánosságot szeretné afféle védőernyőként az érintettek feje fölé emelni. Létrehoztak például egy Facebook-oldalt, ahol bárki jelezheti, ha tudomása van iskolai bántalmazásos esetekről, s ha van alapja a bejelentéseknek, azonnal a sajtóhoz fordulnak.

- A cél, hogy sikerüljön megtisztítani az oktatást az agresszív pedagógusoktól – mondta az egyik mozgalomalapító. – Ehhez persze mi nem leszünk elegendőek, ezért szeretnénk, ha a szakhatóságok, az oktatásért felelős döntéshozók kidolgoznának valamilyen szűrőt, alkalmassági vizsgálatot, mellyel a nem megfelelő egyéneket el lehetne távolítani a pályáról. Jelenleg ugyanis nincs semmi ilyesmi, azaz, ha valaki bekerül a pedagógus felsőoktatásba, s elvégzi az egyetemet vagy főiskolát, taníthat. Függetlenül attól, hogy emberileg alkalmas-e rá. Pedig, mint a mi példánk is mutatja, a tanári papír nem jelenti azt, hogy valaki valóban pedagógus…

Nincs jogi alapja, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) próbálja megzavarni a Fidesz ellen indulókat - írtuk az Akadálypálya - Gát épül az ellenzék előtt c. cikkünkben. Mint jeleztük: ma délután tervezett dönteni a Nemzeti Választási Bizottság annak a szerdai iránymutatásnak a részleteiről, amely szerint egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A döntés megszületett.