Előfizetés

A kormány kapkod - Újabb megszorítás a menekülteknek

Publikálás dátuma
2018.01.26. 18:55
Röszke, 2015 - a kép illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

„A kormány döntött: mostantól az illegális migrációt támogatja” – így kommentálja a Migration Aid a hírt, mi szerint öt helyett egy nap már csak egyetlen menekült léphet törvényesen Magyarország területére. Az eddigi helyzetben is fél-egy évet kellett várakoznia a háborús övezetekből érkező menekülteknek, mielőtt beadhatták menedékkérelmük. A várakozási idő így akár öt év is lehet – nem reális, írja a Migration Aid, hogy ezt bárki kivárja. Ráadásul az új helyzet szükségszerűen szétszakítja a menedéket kérő családokat is.

A kormány kínosan kapkod, mióta kiderült, a bősz migránsozás közepette valamennyit azért mégis segít a menekülteken. A mostani döntés is illeszkedik a sorba.

Előzőleg pedig szerdán, január 24-én a Belügyminisztérium indoklás nélkül törölt 13, a befogadott menekülteknek segítő pályázatot. Az erről szóló hirdetmény a Belügyi Alapok oldalon olvasható. A nyilvánosságra válaszul törölt pályázatok többek közt kísérő nélküli kiskorúak védelmére és iskoláztatására vagy éppen jogsegély nyújtása biztosítottak volna forrásokat.

Döntöttek - Meredekebb a lejtő a Fidesz ellen indulóknak

Publikálás dátuma
2018.01.26. 17:25
Illusztráció/Népszava fotó
Nincs jogi alapja, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) próbálja megzavarni a Fidesz ellen indulókat - írtuk az Akadálypálya - Gát épül az ellenzék előtt c. cikkünkben. Mint jeleztük: ma délután tervezett dönteni a Nemzeti Választási Bizottság annak a szerdai iránymutatásnak a részleteiről, amely szerint egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A döntés megszületett. 

MTI: 

Elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatását pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület jogértelmezése szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot. Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az NVB iránymutatása nem kötelező érvényű, a választási szervek jogalkalmazását segíti. Az iránymutatást jegyzőkönyvi döntéssel fogadták el, amely bíróságon nem megtámadható, az iránymutatás alapján hozott konkrét NVB-határozat ellen azonban kérhető jogorvoslat a bíróságon.

Mint az említett cikkünkben megírtuk, a döntés főképp a külön listával indulni akaró ellenzéki pártok dolgát nehezítheti meg abban, hogy jelöltjeik visszalépjenek egymás javára a kampányban. Az országos listához minimum 27 körzetben kell összegyűjteni a megfelelő számú szignót, a szabályok szerint minimum 9 megyében és a fővárosban is. Ha ez sikerül, akkor a jelölő szervezet 149 milliót kap a kampányára. 54 jelölt után már 298, 80 után pedig 447 millió forint támogatás jár. A maximális összeget, azaz 597 millió forintot az a párt kapja, amely mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít.



Tengerész Muki útja a titkos múlton át a pártállami sajtóig

Rab László
Publikálás dátuma
2018.01.26. 17:16
Horthy-emlékezet 2012-ben - Fotó AFP/Kisbenedek Attila
Elmarad ugyan Auschwitz felszabadításának évfordulóján a Horthy emlékmise, de a héten újra fellángoltak a viták a horthyzmusról. Írásunkban azt vizsgáltuk, mire használta a politika Magyarországon a tisztázatlan, kibeszéletlen és feltáratlan múltat.

Horthy Miklóst 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Antall József miniszterelnök már súlyos beteg volt, a népnemzeti vonal korifeusai "magánemberként" vettek részt a szertartáson. A Népszabadság Bächer Ivánt küldte a helyszínre, aki jellegzetesen szálkás stílusban számolt be a demonstratív eseményről. "Elmentem Kenderesre – írta az akkor 36 éves Bächer. – Csak úgy. Barátom mondta, három dolgot nézzek: mivel mennek a magánemberek, ott lesznek-e a skinheadek, és lesz-e rajtuk és a kiscserkészeken kívül fiatal."

Horthy és Hitler

Horthy és Hitler

Horthy Miklós kormányzó, felesége és fia újratemetésén ötvenezren vettek részt. A koporsót a családi kripta mögött fekete baldachin alatt ravatalozták fel. A Magyarok Világszövetsége Ébredjetek magyarok!-feliratú transzparenssel vonult föl, többen díszmagyart viseltek (miközben Pesten ellentüntetést tartottak). Lista a megjelent politikusokról: Kónya Imre, Horváth Balázs, Csurka István, Fónay Jenő, Csépe Béla, Torgyán József, Kéri Kálmán. "A nagy tapssal fogadott belügyminiszter, Boross Péter is gyalog tette meg a ravatalhoz vezető métereket – ez állt a tudósításban. – Megérkezett Für Lajos, Lezsák Sándor, Balsai István, Surján László, majd Szörényi Levente és Szabó Tamás privatizációs miniszter. Két kisgazda miniszter, Kiss Gyula és Nagy Ferenc József is ott volt. Nyomukban egyházi méltóságok, aztán a miniszterelnök képviseletében a felesége és a fia, végül akiket a több tízezer egybegyűlt a legnagyobb tapssal fogadott: az egykori kormányzóhelyettes Horthy István özvegye és fia, ifj. Horthy István."

"Nagyon sokan nem voltak ott, viszont – írta Bächer. – Természetesen nem küldtek koszorút azok a száz- és százezerek, akik nem vagy nem eléggé rendelkeznek családtagokkal – részben a kormányzó úr, mondjuk így, politikai korlátainak köszönhetően."

Trappol az égen

A temetés előtt közölte a Népszabadság Eörsi István Egy szatíra kudarca című írását, melyben az 56 után nyolc évre ítélt író (1960-ban amnesztiával szabadult) saját, Ballada című versét idézte. "A fehér ló már régóta csontváz, sörénye se farka nincs neki, lovasa rajta zörögve pompáz, csapkodják csontját érmei. Mostantól kezdve, akárcsak régen, megnyerünk minden háborút, Tengerész Muki trappol az égen, az övé minden víziút."

Eörsi publicisztikájának minden sora érvényes ma is. Az író (2004-ig SZDSZ-tag) azzal az "úttörő" javaslattal szállt szembe, miszerint Magyarország a második világháborúban igazságos harcot folytatott a bolsevizmus ellen. "Antall Józsefet – írta –, nem lehetett rábírni arra, hogy határolja el magát ettől a felfogástól. Pedig Európa, melyhez ő is csatlakozni óhajt, továbbá mindaz, ami a nemzetközileg elfogadott demokratikus értékrendből elismerésre számíthat ma, arra a romhalmazra épült, amelyet a hitlerizmus hagyott hátra. Ezért elképesztő anakronizmusnak tetszett, hogy a parlamentben kormányfői jóváhagyással glorifikálták a Horthy-Magyarországot, úgy is, mint Hitler hűséges szövetségesét."

Eörsi szatírát írt, s közben Bibóhoz nyúlva értekezett a fasizmus és a konzervatív reakció nem mindig zavartalan érdekközösségéről. Bibó István szerint a Horthy-rendszer "a társadalmi viszonyoknak az a megmerevedése, mely a magyar társadalom alakulását 1514 óta jellemzi, a huszonöt éves ellenforradalmi kormányzás egész ideje alatt, a Szálasi-uralmat is beleértve, tökéletesen változatlan maradt...paraszt és szolgabíró, szolgabíró és miniszter, úr és proletár gazdasági, társadalmi és emberi viszonylatai lényegükben nem változtak semmit."

Rosszbűzű pecsenye

Kiderült aztán a szatírából, hogy Csurka István a liberális pártokat a létezett kommunizmusból eredezteti, és közben rejtelmes "megbízókra" célozgat (lásd:. a Soros-terv logikáját – a szerk.). Csoóri Sándor és Csurka István történetfilozófiai alapvetésének lényege, hogy "a kozmopolita nyugati nagytőke ördögi képviselői" állnak a dolgok mögött, „a liberális jogállam hazugságokra épül”, ehelyett "egy erős, célra vezetett államot" kell alapítani, hogy aztán – írja precízen Eörsi – „ezt a rosszbűzű antiliberális pecsenyét poshadt antikommunista szószban tálalja fel."

Fotó AFP/Ferenc Isza

Fotó AFP/Ferenc Isza

Eörsi tisztában volt azzal, hogy a külföldi segédlettel hatalomra került, és a térségben domináló terror enyhébb változatát megvalósító Horthy Miklós és Kádár János is bármikor felmenthető a történelmi felelősség alól (Horthy szociális érzékenységének dicséretéről mondjuk ez jutott eszébe: "Mintha III. Richardról azt mondaná, hogy különösen a púpja tetszetős.”)

Zsarolásra jók az ügynöklisták

A rendszerváltás utáni politikai elit voltaképp máig ebben a felmentősdiben utazik. A történészek megvívták ugyan a maguk csatáit, de a politika nem vette rá a fáradságot, hogy lezárja az ország sötét korszakait. És végső soron nem mutatott hajlandóságot arra, hogy hozzásegítse a társadalmat a kibeszéléshez. Többek szerint ennek vagyunk ma is szenvedő alanyai.

A németeknél sok évtizeden át tartott és tart a szembenézés folyamata. A nácizmus rémtetteit követő konok hallgatást az 1954-es foci világbajnokságon (a magyarok ellen) aratott győzelem "vagyunk valakik" érzése törte meg, utána viszont a német történelmi emlékezet része lett a tudatos elhallgatás. A diákmozgalmak a hetvenes években a családi szembenézéseket erősítették, a jog és a politika pedig a német egyesülés után sem állt le a múltfeldolgozással. Ennek is köszönhető, hogy a német közgondolkodásnak jobban része lett a náci és a kommunista múlttal való szembenézés, mint nálunk. A volt keletnémet állambiztonsági hatóság, a Stasi iratait hamar elérhetővé tették, és vállalták azt is, hogy százezer ügynök nevét kitegyék az internetre. Az eltitkolt múlt számos ismert személyiség bukásához vezetett. Nem véletlen, hogy több ismert és népszerű magyar író (Nádas, Kertész, Esterházy) a német nyelvterületet részesítette előnyben ahhoz, hogy műveikkel, gondolataikkal vita- és felolvasó esteken a hazainál szofisztikáltabb környezetben értelmezzék a 20. század történéseit.

Mosogatóbrigádok Szabó István mellett

Nálunk a politika az ellenfelekkel való leszámolások eszközeként kezelte a dossziékat és a beszervezései dokumentumokat. Már Eörsi idejében is zsarolásra használták az ügynöklistákat, és ez a mai politikának is tökéletesen megfelel. Ungváry Krisztián A szembenézés hiánya című könyvében arról ír, hogy a rendszerváltás után minden tizedik képviselő beszervezett ügynök volt, az iratok azonban még ma sem kutathatók, mert "egy hajdani kollégiumi társaság zártkörű részvénytársasággá alakította az országot."

– A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusból 35 emberről biztosan tudjuk, hogy valamilyen állambiztonsági irat van róluk – nyilatkozta az elmúlt év végén Ungváry az Indexnek. A kutató szerint "a Gyurcsány-kormány alapvetően bénaságból nem oldotta meg, mint ahogy az egész kormányzására is ez a jelző használható, a jelenlegi kormány pedig tudatosan nem oldja meg. Vannak teljesen egyértelműen lelepleződött ügynökök, Szita Károly az egyik, Lehel László a másik, akik in floribus mászkálnak a miniszterelnök feleségével. Nem látom azt, hogy ezeket az embereket keresztre akarná feszíteni a magyar társadalom. Szabó István filmrendező mellett mosogatóbrigádok sorakoztak fel, Medgyessy még egy kicsit népszerűbb is lett, miután kiderült, hogy SZT-tiszt volt."

Propagandatempó, rákosista ízek

Itt jutunk el eredeti kérdésünkhöz: Mi változott Magyarországon a Horthy-temetés utáni 25 évben? A gyilkos viták kiindulópontjait tekintve nem sok minden. Ahhoz, hogy a vitáink elmélyüljenek, sajtóra és modern nyilvánosságra is szükség volna. A reformkor óta tudjuk, hogy igazat mondani mennyire fontos. Ezzel van itt most (megint) a legtöbb baj.

A Fidesz a demokratikus sajtót szisztematikusan lerohasztotta, a független szellemű orgánumokat lerombolta, és létrehozta azt a pártállami típusú sajtóbirodalmi hálózatot, amelynek darabjait (tévék, rádiók, megyei lapok, bulvárújságok stb.) háborúra és harcra fogható komisszárok irányítják. A lezüllesztés része a közmédia és a távirati iroda propagandacélokra való használata. A hirdetések és a támogatások koncentrált irányításával a rákosista sajtóvilág elevenedik meg.

Ez lehet az oka annak, hogy amikor a kormányzat által pénzelt Pesti Srácok-oldalon Soros-partizánoknak nevezik a tüntető diákokat, vágyat érzünk rá, hogy az ötvenes évek sajtóarchívumaiban kezdjük kutakodni.