- A holokauszt nem a zsidók ügye, legalább annyira a keresztényeké is. Kapcsolódnunk kell ezer szálon, főleg ha ennek fájdalmas történelmi gyökerei vannak - mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az Asztali beszélgetések sorozat Zsidó-keresztény párbeszéd Kertész Imre életművéről című eseményen, ahol Galambos Ádám evangélikus teológus moderálásával Darvas István rabbival beszélgettek.
Galambos Ádám felvetette Fabinynak, hogy hiába tartják fontosnak az emlékezést, a keresztény felekezeteknél nincs olyan gyásznap, amikor a 20. század bűneivel kapcsolatban tartanának istentiszteletet. Fabiny annak a híve, hogy az istentiszteleteken utaljanak az aktualitásokra. Az szerinte nem jó, ha egy ünnepnappal csak kipipálnak egy megemlékezést, ugyanakkor a visszatérő ünnepeknek is fontos szerepük van az emlékezésben.
“Ha Auschwitz hiábavaló, Isten csődbe jutott. Isten csődje nem Isten, hanem az ember halálát jelenti.” - ezt Galambos idézte egy Kertész-naplóból, Darvas István pedig vitába szállt vele: szerinte Isten természetéből adódóan nem tud csődöt mondani. A felvetés, hogy van egy népcsoport, amely a világ minden bűnéért felelős és annak a kiirtásával lehet a világot jobb hellyé tenni az isteni terv meghazudtolását jelenti, és valójában az ember csődjéről van szó. Fabiny szerint az Isten csődje kifejezés mögött antropomof istenkép van, amikor úgy képzeljük el Istent, mint egy apát, aki aggódik a gyerekeiért. Szerinte Jézus halálával a kereszten bizonyos értelemben az Isten csődjét látjuk, ez a csőd pedig egzisztenciális bizonytalanságot jelent. Darvas szerint ugyan van olyan, amikor valaki saját vagy közössége sorsának negatív alakulása miatt Istent teszi felelőssé, Mózes is érezhetett elhagyatottságot, amikor nem léphetett be az ígéret földjére, de ez nem Isten csődje, hanem Mózes megrekedése volt. Fabiny a felelősség kérdésére egy történettel reagált:-Egy király megparancsolta, hogy ha valaki lop, meg kell vakítani. Mikor a fiát lopáson kapják, azt mondja, mivel az én fiam, az egyik szemét vakítsátok meg, a másikat tőlem vegyétek el. Lehet kivételezésnek érteni, de lehet úgy is, hogy az esetet a saját csődjének tekinti, magát is megbünteti, azonosul a szenvedéssel. Ez nem menti fel az embert Auschwitz kapcsán. Az ember csődje, de Isten is beleőszült Auschwitzba.
AFP fotó
Galambos idézte azt a szöveget is, mely szerint “az a civilizáció, amely nem mondja ki világosan az értékeit, vagy amely e kinyilvánított értékeit cserbenhagyja, az a pusztulás, a végelgyengülés útjára lép. (...) Ha a jövő Európájára gondolok, erős, magabiztos Európát képzelek el, olyat, amely mindig szívesen tárgyal, de soha nem alkuszik meg.” -Kertésznél az értéken volt a hangsúly. Most az érdek dominál, nem az érték politikában, kultúrában, magánéletben -mondta Fabiny és hozzátette: ez az Európa-gondolat szép és optimista, de ettől fényévekre vagyunk, a mai Európa legyengült. Darvas ennél optimistább volt: -Négy ősanya van a Bibliában: Sára, Rebeka, Ráhel és Lea, közülük Rebeka zseni volt. Számomra ők korszakokat is szimbolizálnak. Most egy Sára korszak van, sok egyértelműséggel, ami a dolgok fekete-fehér láttatásával jár együtt. A kronológia szerint a következő egy Rebeka-korszak lesz, aminek meglehet az a sajátja, hogy zseniális nők fontos pozíciókba kerülnek és új utat szabnak Európának, ahol a férfiak nem sérülnek és meglesznek azok a megoldások, amelyek optimizmusra adhatnak okot. Én nagyon várom a Rebekákat -mondta. Fabiny “mindenféle keresztény sovinizmustól mentesen” hozzátette, lehet beszélni Mária-korszakról is és utalt Mária kígyóval folytatott harcára.
Galambos végül rákérdezett, miért ajánlanák a Nobel-díjas írót saját közösségeikben. Darvas elmondta, van egy olyan zsidóság meghatározás, mi szerint a zsidóság nem más, mint kétezer év vitairata.
Kertész sok belső ellentmondásról írt és tiltakozna, ha ezt hallaná, de emiatt a hagyományos zsidó irodalomnak ott van a lenyomata a műveiben. Fabiny azért ajánlaná Kertészt, mert bizonyította, hogy nem vicsorogva hanem szelíden, emberien és jóságosan is lehet kíméletlen őszinteséggel kemény dolgokat mondani múltról és jelenről.
FILMVÁSZNON - A Sorstalanság című alkotás egyik jelenete
