Újabb európai intő a Fidesznek

Publikálás dátuma
2018.01.29. 06:03

Erősen kritikus hangvételű országjelentést fogadott el Magyarországról az Európa Tanács (ET). A jelentést a Fidesz európai pártcsaládjának, az ET frissen megválasztott néppárti frakcióvezetője, a román Florin Preda írta és az ET parlamenti közgyűlésének néppárti tagjai is megszavazták. A dokumentum a bevezetőjében kötelező diplomácia kör gyanánt leszögezi, hogy Magyarország általánosságban megfelel az ET tagsági kötelezettségeinek és elvétve néhány pozitívumot is megemlít – így utalást tesz az ország valamivel kedvezőbb gazdasági helyzetére –, ám az országtanulmány harminc oldala gyakorlatilag az orbáni Magyarországgal kapcsolatos súlyos problémák felsorolása, a jelentés végén az ajánlások hosszú listájával, amelyeket az ET hangsúlyozottan a „magyar hatóságok” figyelmébe ajánl.

A jelentéstevő „sajnálatosnak” nevezi a sajtó- és médiaszabadság csökkenését, illetve a médiapiac erős politikai befolyásolását. Megállapítja, hogy egyre jellemzőbb a civil szervezetek megbélyegzése és felszólítja a magyar kormányt, hogy a civiltörvényt – a jelentést még a Stop Soros-törvényjavaslat előtt írták - hozzák egyensúlyba az európai joggal, ahogy azt is szomorúnak tartja, hogy nem ítélik el eléggé a politikai szereplők által elkövetett gyűlöletbeszédet sem. A jelentés „aggasztónak” nevezi, hogy a Fidesz által levezényelt rohamos jogalkotás a demokratikus intézmények feletti politikai kontrollt szolgálják

Harangozó Gábor, a tanács szocialista képviselőcsoportjának magyar tagja lapunknak úgy fogalmazott: a többi országról szóló monitoring jelentéshez képest sokkal keményebb, kritikusabb hangvételű. Bár a jelentésben szerepel néhány udvariasnak szánt megjegyzés is, ám a monitoring jelentés tartalma alapján valójában egy „igen durva hangvételű, kritikus” írás - mondta a képviselő. Ráadásul az ET országjelentések eddig jobbára konkrét jogszabályok elemzését tették ki. A mostani magyar országjelentés viszont ezen tovább lép, és általános, politikai kontextusba ágyazza az Orbán-rendszer működését. Így a tanulmány „populizmus” címszó alatt veszi sorra Orbán illiberális demokráciáról, illetve munkaalapú államról szóló elméletét, de ugyanígy hosszan foglalkozik a média és szólásszabadság helyzetének a romlásával, Orbán „Soros”, CEU és civilek elleni hadjáratával. Szó szerint idézik Orbánt, aki nemrégiben a „Soros-birodalom elleni küzdelmet” nevezte meg az ország előtt álló három legfontosabb feladat egyikének.

Míg a jelentésírók az Orbán-kormányzat felvetéseit érezhetően csak korlátozott mértékben vették figyelembe – illetve több helyütt megjegyzéssel látták el – ugyanakkor tág terepet adtak az Orbán-kormányt kritizáló civil illetve nemzetközi szervezetek véleményének. „A demokratikus értékek megvédésének a legfontosabb színtere” - idézi a jelentés a Freedom House megállapítását. A civil szervezet szerint bár 2008 óta Kelet-Közép-Európában mindenütt romlott a demokrácia helyzete, ám a régióban Magyarországon épült le legnagyobb mértékben a demokratikus intézményrendszer.

A most elfogadott jelentés közvetlen, jogi következménye még nincs, így a monitoring bizottság az ajánlásai mellett csak annyit szögezett le, hogy a későbbiekben „igen fontos” a magyarországi fejlemények fokozott felügyelete. Ugyanakkor Harangozó Gábor felhívta a figyelmet, hogy az ET-jelentés befolyással lehet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) égisze alatt készülő, márciusra ígért Sargentini-jelentésre. Az korábban, a magyar kormánnyal szemben erősen kritikus 2013-as Tavares-jelentés idején megfigyelhető volt, hogy előbb az Európa Tanács vizsgálta meg az országot, majd az ET vizsgálat megállapításait vette alapul a Parlament jelentése. Ugyanakkor a várhatóan a nyáron az EP plénuma elé kerülő jelentés tétje az is lehet, hogy az Unió elindítja-e Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, ami rendkívül szélsőséges esetben akár az ország EU-ból való kizárását is eredményezheti.

Szerző

Habony ügyvédje és egy belügyi közbeszerzés

Publikálás dátuma
2018.01.29. 06:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant a Habony Árpádhoz köthető Kovács Loránd ügyvéd – tudta meg a Népszava.

A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy megkeresésünkre szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.

Kovács Lórándról nemrégiben írtuk meg, hogy egyre többször bukkan fel fővárosi közbeszerzések környékén. A közbeszerzési értesítő szerint az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írtunk már. Amikor a múlt év végén kiderült, hogy Habony érdekelt az Asia Frontier Ltd. nevű vállalatban, a tanácsadó-cégvezető megbízásából Kovács szignálta azt a Népszavához is eljuttatott közleményt, amelyben a hongkongi bejegyzésű vállalat tagadta, hogy köze lenne a letelepedési kötvénybizniszhez. Emellett több sajtóhír utal arra, hogy az elsősorban közbeszerzési szaktanácsadóként dolgozó jogász nem egyszeri kitérőként foglalkozott Habony ügyeivel. Már 2015-ben – tehát a belügyi közbeszerzés kiírásakor – is kapcsolatban volt Habonnyal, sajtóhírek szerint akkoriban is ő képviselte a nem hivatalos kormányfői tanácsadót egy az Index ellen indított eljárásban.

A 2015-ös belügyi közbeszerzés eleme volt annak a projektnek, amelyben azt tűzték célul: egy európai uniós terv részeként Magyarországon is épüljön ki rendszer a terroristák és veszélyes bűnözők repülős utazásainak nyomon követésére. A munkát az Európai Bizottság támogatta a teljes beruházási érték kilencven százalékának megfelelő összeggel, mintegy 5 millió euróval, mai árfolyamon számolva úgy másfél milliárd forinttal. A projekt részeként a belügy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak (SZEBEKK) szánt, úgynevezett TEMPEST-védett eszközök beszerzésére írt ki pályázatot. A SZEBEKK akkoriban a rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok közötti információáramlás koordinálását végző belügyi szervezeti egységnek számított, címe alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat körbekerített épületkomplexumában működött. Egy 2014-es álláshirdetés szerint a SZEBEKK Nemzeti Utasadat Információs Főosztályán még a titkárságon dolgozóknak is nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie. 2016 óta a már TIBEK névre hallgató szerv törvény szerint is a nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik.

Mindez jelzi: noha formálisan nyílt eljárásról volt szó, a belügyi kiírás korántsem számított hétköznapi beszerzésnek.

Árulkodók azok az eszközök is, amelyekre kiírták a közbeszerzést: egyebek mellett TEMPEST-védett rendszergazdai munkaállomást és hét, szintén védett felhasználói számítógépet akartak vásárolni. A TEMPEST egy NATO-kódszó, bizonyos kémkedési technikákra utal, amelyekben a támadó fél az elektronikus eszközök elektromágneses kisugárzását használja ki. Például a távolból, házfalakon keresztül, az egyes klaviatúragombok leütéséből következő apró elektromágneses sugárzás-változásokat elemezve kiderítheti, mit írnak a számítógépen. Ez bonyolult és költséges kémkedési eljárás, amiből az is következik, hogy tényleg csak azokat a nagyon érzékeny adatokat kell védeni ellene, amiknél feltételezhető, hogy a megszerzésükre valaki kimondottan sok erőforrást tudna és szeretne fordítani.

Az, hogy a beszerezni kívánt eszközökön ilyen adatokat tároltak volna, abból is látszik: a pályázat feltétele volt, hogy a szállítóaspiráns rendelkezzen olyan magyarországi garanciaszervizzel, amit a nemzeti titok- és kibervédelmet ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet legalább nemzeti „titkos” minősítéssel akkreditált. A nemzeti „titkos” minősítéssel akár 30 évre is el lehet látni adatokat.

Ebbe az eljárásba sikerült belekerülnie Kovács Lorándnak, a több, Habony Árpáddal kapcsolatos bizalmi ügyben eljáró ügyvédnek – annak dacára, hogy a közbeszerzést a SZEBEKK nevében bonyolító Belügyminisztériumban nyilván sok, a közbeszerzési ügyekben kompetens jogászt lehet találni.

Az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns: noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.

A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben. Kérdéseinkre az ügyvéd csak „nem a nyilvánosságnak szánt” választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket .

Habony ügyvédje és egy belügyi közbeszerzés

Publikálás dátuma
2018.01.29. 06:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant a Habony Árpádhoz köthető Kovács Loránd ügyvéd – tudta meg a Népszava.

A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy megkeresésünkre szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.

Kovács Lórándról nemrégiben írtuk meg, hogy egyre többször bukkan fel fővárosi közbeszerzések környékén. A közbeszerzési értesítő szerint az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írtunk már. Amikor a múlt év végén kiderült, hogy Habony érdekelt az Asia Frontier Ltd. nevű vállalatban, a tanácsadó-cégvezető megbízásából Kovács szignálta azt a Népszavához is eljuttatott közleményt, amelyben a hongkongi bejegyzésű vállalat tagadta, hogy köze lenne a letelepedési kötvénybizniszhez. Emellett több sajtóhír utal arra, hogy az elsősorban közbeszerzési szaktanácsadóként dolgozó jogász nem egyszeri kitérőként foglalkozott Habony ügyeivel. Már 2015-ben – tehát a belügyi közbeszerzés kiírásakor – is kapcsolatban volt Habonnyal, sajtóhírek szerint akkoriban is ő képviselte a nem hivatalos kormányfői tanácsadót egy az Index ellen indított eljárásban.

A 2015-ös belügyi közbeszerzés eleme volt annak a projektnek, amelyben azt tűzték célul: egy európai uniós terv részeként Magyarországon is épüljön ki rendszer a terroristák és veszélyes bűnözők repülős utazásainak nyomon követésére. A munkát az Európai Bizottság támogatta a teljes beruházási érték kilencven százalékának megfelelő összeggel, mintegy 5 millió euróval, mai árfolyamon számolva úgy másfél milliárd forinttal. A projekt részeként a belügy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak (SZEBEKK) szánt, úgynevezett TEMPEST-védett eszközök beszerzésére írt ki pályázatot. A SZEBEKK akkoriban a rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok közötti információáramlás koordinálását végző belügyi szervezeti egységnek számított, címe alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat körbekerített épületkomplexumában működött. Egy 2014-es álláshirdetés szerint a SZEBEKK Nemzeti Utasadat Információs Főosztályán még a titkárságon dolgozóknak is nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie. 2016 óta a már TIBEK névre hallgató szerv törvény szerint is a nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik.

Mindez jelzi: noha formálisan nyílt eljárásról volt szó, a belügyi kiírás korántsem számított hétköznapi beszerzésnek.

Árulkodók azok az eszközök is, amelyekre kiírták a közbeszerzést: egyebek mellett TEMPEST-védett rendszergazdai munkaállomást és hét, szintén védett felhasználói számítógépet akartak vásárolni. A TEMPEST egy NATO-kódszó, bizonyos kémkedési technikákra utal, amelyekben a támadó fél az elektronikus eszközök elektromágneses kisugárzását használja ki. Például a távolból, házfalakon keresztül, az egyes klaviatúragombok leütéséből következő apró elektromágneses sugárzás-változásokat elemezve kiderítheti, mit írnak a számítógépen. Ez bonyolult és költséges kémkedési eljárás, amiből az is következik, hogy tényleg csak azokat a nagyon érzékeny adatokat kell védeni ellene, amiknél feltételezhető, hogy a megszerzésükre valaki kimondottan sok erőforrást tudna és szeretne fordítani.

Az, hogy a beszerezni kívánt eszközökön ilyen adatokat tároltak volna, abból is látszik: a pályázat feltétele volt, hogy a szállítóaspiráns rendelkezzen olyan magyarországi garanciaszervizzel, amit a nemzeti titok- és kibervédelmet ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet legalább nemzeti „titkos” minősítéssel akkreditált. A nemzeti „titkos” minősítéssel akár 30 évre is el lehet látni adatokat.

Ebbe az eljárásba sikerült belekerülnie Kovács Lorándnak, a több, Habony Árpáddal kapcsolatos bizalmi ügyben eljáró ügyvédnek – annak dacára, hogy a közbeszerzést a SZEBEKK nevében bonyolító Belügyminisztériumban nyilván sok, a közbeszerzési ügyekben kompetens jogászt lehet találni.

Az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns: noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.

A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben. Kérdéseinkre az ügyvéd csak „nem a nyilvánosságnak szánt” választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket .