Tóth Bertalan: Orbán, Rogán és Szijjártó szervezi a migrációt

Publikálás dátuma
2018.01.29 17:31
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Legalábbis arra lehet számítani, hogy a kormánypárt távol marad, így nem lesz határozatképes a T. Ház – és a nyugdíjakról sem esik egy szó se. Csak néhány napirend előtti felszólalásba lehet kapaszkodni. 

A kormány bevándorláspolitikája lesz a fő téma a parlament január 30-ára, keddre összehívott rendkívüli ülésén. Pontosabban lenne, mert a várakozások szerint a Fidesz-frakció nem megy el, így az ülést határozatképtelenség miatt hamar berekesztik: az ellenzék végül annyit profitálhat a "titkos" betelepítési botrányból, hogy napirend előtt felszólalhat. Várhatóan először Tóth Bertalan emelkedik szólásra - és arról beszél, hogy a migrációt Orbán Viktor miniszterelnök, Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök, illetve Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szervezi. Az MSZP frakcióját követi a Jobbik és aztán valószínűleg az LMP képviselője. Azt, hogy a kormány kit delegál az ülésre, nem tudni. Kósa Lajost gyakran küldik efféle munkákra, most az a kérdés, hogy Gulyás Gergely frakcióvezető vállalja-e a tűzoltó szerepet.

Az előzményekről annyit, hogy Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár januárban a Times of Malta lapban "elkottyantotta", hogy Magyarország tavaly 1291 menekültet befogadott, de ezt a "biztonságuk érdekében" elhallgatta a kormány. Botrány lett belőle. Ezután megtört a Fidesz migránsokkal kapcsolatos és kötelező betelepítés elleni harci lendülete, az ellenzéki politikusok pedig "beleálltak" az orbáni kettős beszéd szapulásába. Az MSZP úgy fogalmazott, hogy az egész menekültellenes kampány egy nagy hazugság.

A rendkívüli ülés összehívását, ahol Orbánékat rá akarnák venni a tiszta beszédre, a Jobbik kezdeményezte, de Vonáék egyedül nem tudtak volna elegendő aláírást összegyűjteni. Kellett hozzá az MSZP és az LMP is. Értesüléseink szerint végül a szocialisták úgy álltak a titkos menekültbefogadás feltárását célzó Jobbik-kezdeményezés mögé, hogy a letelepedési kötvények ügyeit és szociális kérdéseket bevetettek a napirendi pontok közé. Így a keddi ülés témái között találjuk a biztonságos időskor és a méltányos nyugdíjrendszer megteremtését célzó MSZP-s, illetve egy olyan törvénymódosítási javaslatot is, amellyel az LMP az önkormányzati tisztviselők béreit szeretné rendezni. Na és a szocialisták ragaszkodtak hozzá, hogy a migráns szó véletlenül se szerepeljen a jobbikos javaslatban. Így lett.

Stop, Oligarcha! - már a vagyonelkobzás is benne van
Az MSZP január 23-án hozta nyilvánosságra a Stop, Oligarcha! néven futó törvényjavaslat-csomagját. Mielőtt Harangozó Tamás és Tóth Bertalan benyújtotta  az Országgyűlésnek, elküldték az LMP és a Jobbik képviselőinek, akik végül nem tartották fontosnak, hogy támogassák. A csomagnak akár A Fidesz halálos ítélete címet is adhatták volna. Szerepel ugyanis benne, hogy "azokat is el kell számoltatni, akik törvényhozással, vagy jogsértő jogalkalmazással lehetővé tették a visszaéléseket, továbbá nagy figyelmet kell fordítani a jogsértő magatartások megelőzésére". 
A törvénycsomag vitájában civilek azt szorgalmazták, hogy kerüljön bele a javaslatba "az átláthatatlan módon meggazdagodott személyekkel szemben a vagyonadózás, illetve az egyenesági rokonok közötti öröklési illeték bevezetésének lehetősége ". De végül ez kimaradt.
A Tóth-Harangozó-féle csomag átvette Szabótól azt a fordulatot is, hogy "a letelepedési kötvényeket forgalmazó, jellemzően offshore cégek mögötti valódi tulajdonosokat is fel kell tárni, így az alapos vizsgálat lezárultáig, a kötvények 2018-tól esedékes forgalmazók számára történő visszafizetését fel kell függeszteni".



Szerző
2018.01.29 17:31
Frissítve: 2018.01.29 18:23

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35