Forradalmárok nélküli forradalom zajlik

Publikálás dátuma
2018.01.30 06:31
Diákok a Moszuli Egyetemnél. Messze a normalizálódás Fotó: AFP/Hemn Baban
Fotó: /
Hiába szorították vissza az Iszlám Államot (IS), a terrorista szervezet felemelkedéséhez vezető okok nem szűntek meg. A szélsőségesek csak az újabb lehetőségre várnak – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Az Iszlám Állam 2014 nyarán kiáltotta ki a kalifátust Irakban és Szíriában, az elmúlt három és fél évben azonban elvesztette a korábban ellenőrzése alatt álló területek döntő többségét. Ami még ennél is fontosabb, a szélsőséges szunnita szervezet többé nem számíthat olyan mértékben a helyiek támogatására, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a szunnita lakosság egy része úgy gondolta, hogy a dzsihadista csoport jobb alternatívát kínálhat, mint a síita vezetés.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

„Amikor az Iszlám Állam elfoglalta Moszult, volt egy rövid időszak, amikor az emberek úgy vélekedtek, hogy talán jobban járnak velük, mint a Nuri al-Maliki vezette bagdadi kormánnyal. Az IS által korábban megszállt területeken azonban mostanra általános a csalódottság” – mondta a Népszavának Renad Mansour, a londoni székhelyű Chatham House szakértője, aki a Közép-európai Egyetem (CEU) meghívásából érkezett Budapestre.

Mansour gyakran megfordul Irakban, s legutóbbi látogatása alkalmával azt tapasztalta, hogy általános optimizmus uralkodik az országban, mióta a hadsereg – többek között az iráni síita milíciák segítségével – fél éve az utolsó kulcsfontosságú bástyát, Moszult is visszafoglalta az IS-től. Ám korai az öröm. A szervezet felemelkedését eredményező problémák nem szűntek meg. Egyes csoportok továbbra sincsenek képviselve a hatalomban, a feketepiac és a háborús gazdaság még mindig komoly bevételi forrást jelentenek az IS-hez hasonló csoportoknak, és az állam hasonlóan gyenge, mint korábban. „Ha nem az IS, akkor egy másik szervezet fog felbukkanni. Én opportunistáknak nevezem őket, akik látva a helyi és kormányzati szinten zajló hatalmi harcokat, majd találnak egy ügyet, hátha annak zászlaja alatt be tudják tölteni a keletkezett vákuumot” – magyarázta a Népszavának Mansour.

A szakértő tapasztalatai szerint ezek a törzsi, bűnöző hálózatok jelenleg megbújnak, s csak a megfelelő alkalomra várnak: ha a konfliktus az arabok és a kurdok között kiéleződik vagy a különböző szunnita csoportok konfrontálódnak, esetleg a májusban megválasztott, új iraki kormány marginalizálja a társadalom egy részét, meg fognak jelenni. S most már azt is tudják, hogy először a helyi lakosság körében kell támogatókat szerezniük.

Nem Irak – vagy Szíria – azonban az egyetlen, ahol a megbújó dzsihadisták veszélyt jelentenek. Az Iszlám Állam elleni offenzíva sokakat űzött Irak és Szíria határain túlra, többek között Afganisztánban, Algériában, Egyiptomban és Líbiában szóródtak szét a szélsőségesek. Mansour szerint azokban az országokban jelentenek komoly veszélyt, ahol meg tudják szólítani a lakosságot: „Gondoskodik rólad a kormányod? Mi képesek vagyunk rá” – utal a bevált narratívára a szakértő, aki szerint a toborzás működőképes, ha az adott szervezet fizetést és megélhetést tud kínálni az informális gazdaság által.

A kihívások tehát közel sem múltak el az Iszlám Állam kiszorításával, s hamarosan egy új kormánynak kell szembenéznie velük. Tavasszal parlamenti választások lesznek, ám a politikai elit összetétele szinte változatlan. Többnyire ugyanazok versengenek a hatalomért, akiknek kulcsszerepük volt a közelmúlt krízisének kialakulásában. „Az elit és az átlagemberek közti szakadék továbbra is megvan. Az egyetlen pozitívum talán az, hogy a polgárok felismerték, a probléma forrása nem a síita-szunnita szembenállás, hanem az elit és a közemberek közti különbség” – mutat rá Mansour. Ezzel a felismeréssel párhuzamosan fejlődött a tiltakozási mozgalom.

A politikai és szociális rendszer reformját, valamint a korrupció felszámolását követelő kormányellenes tüntetéssorozat 2015 nyarán indult, s mostanra sok szimpatizáns csatlakozott hozzá, politikai és vallási hovatartozástól függetlenül. Részben ez okozta, hogy az ígéretesen induló mozgalom megtorpant: népszerűségét látva az elit tagjai is közösséget vállaltak a csoporttal. „Ellopták a mozgalmat: a tüntetők eleinte azt mondták, hogy a korrupció felszámolását követelik, mire a politikai vezetők is egyszerre azt követelték, hogy legyen vége a korrupciónak” – mondja Mansour, aki szerint, bár továbbra is népszerű a mozgalom, a választásokon ezt nehéz lesz szavazatokra váltani. Heterogén csoportról van szó, tagjait különböző célok vezérlik. Nincs közös hang, s nincsenek karizmatikus vezetők, így márpedig nehéz a kormányváltás. „Forradalmárok nélküli forradalom zajlik.”

Pragmatizmus helyett nacionalizmus
A tavaly őszi népszavazás óta sokat csorbult a kurd autonómia, s aligha sikerül visszatérni a 2003 óta jellemző állapotokhoz – véli Renad Mansour a tavaly őszi referendumra utalva, amelyen a helyi lakosság 92 százaléka voksolt a függetlenségre. Sokan úgy értékelik, hogy a népszavazás visszafelé sült el, hiszen több, gazdaságilag is rendkívül fontos régiótól estek el a kurdok, s most a vezetés kénytelen Bagdaddal egyezkedni. Renad Mansour szerint a belső problémák vezettek a jelen állapothoz: miután a gazdaság mélyrepülésbe kezdett, a kurd vezetés a stratégiát addig meghatározó pragmatizmus helyett külső tényezőket okolt a válságért, és mindinkább a nacionalizmus felé fordult. Így akarták elérni, hogy a lakosság ne forduljon szembe a kormánnyal, hanem egy közös ügy zászlaja alatt egyesüljön.

2018.01.30 06:31

Lövöldözés Londonban: ketten kórházba kerültek

Publikálás dátuma
2018.08.21 22:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Két embert letartóztatott a rendőrség, és ketten kórházba kerültek egy kedd esti, észak-londoni lövöldözés után. A letartóztatottakat gyilkossági kísérlettel gyanúsítják.
A hatóságot londoni idő szerint délután 5-kor riasztották a Rayners Lane metrómegálló környékére - írja a Guardian. A hatóságok a helyszínre érve két férfit találtak lőtt sebekkel, akik egy kertben próbáltak elrejtőzni.
"Egy férfi tüzet nyitott másik férfiak egy csoportjára, majd bűntársával egy mopeden menekült el a helyszínről"
- mondta el a történtekről a Scotland Yard.
Mindez egy nappal egy másik lövöldözést követően történt, mely során hárman szenvedtek nem életveszélyes sérüléseket. A hétfői eset a néhány kilométerre fekvő Kingsbury metróállomás környékén történt, ráadásul nem sokkal azután, hogy egy nyugat-londoni helyszínről is lövöldözést jelentettek. A hatóságok egyelőre nem tudják, van-e kapcsolat az esetek között.
2018.08.21 22:20

Harci repülőket ajándékozott Putyin Szerbiának

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:31
Szerbia 2017-ben 6 MiG-29-est kapott, a kép akkor készült. Balra Sergei Shoigu orosz védelmi miniszter, jobbra Aleksandar Vucic
Fotó: AFP/ ANDREJ ISAKOVIC
Hat MiG-29-est kapott az ország. Aleksandar Vucic szerb államfő a gépek keddi átadásán a sorkatonai szolgálat visszaállításáról beszélt.
Szerbia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 2020-tól vagy 2021-től három vagy hat hónapos sorkatonai szolgálatot vezessen be - jelentette be az MTI szerint Aleksandar Vucic szerb államfő kedden a Belgrádhoz közeli Batajnica légi bázison, miután átadta a szerb légierőnek az első két orosz MiG-29-es repülőgépeket.
Szerbia hat vadászgépet kapott ajándékba Moszkvától; csak a felújításért kellett nagyjából millió eurót - 57,4 milliárd forintot - fizetnie.
Vucic a sorkatonai szolgálattal kapcsolatban kiemelte: egyelőre nem mondhat semmi biztosat, minden a pénzügyi lehetőségektől függ majd. Annyit azonban előre vetített, hogy akik szolgálni fognak, előnyt élveznek majd a munkafelvételeknél a köztulajdonú vállalatokban.
2011-ben döntöttek a sorkötelezettség eltörléséről.
Vucic egy nagyszabású katonai parádét is bejelentett, melyet az orosz hadsereg delegáltjaival közösen tartanak majd, és melyet reményei szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő is megnéz majd. Az orosz elnök mellett további magas rangú meghívottakat is várnak.
Szerbia hét Mi-35 és Mi-17 típusú helikoptert is vásárolt Fehéroroszországtól, amelyeknek egy éven belül kellene megérkeznie. Belgrád továbbá kilenc (Airbus Helicopters) H145M katonai helikoptert beszerzését is tervezi, hogy tovább fejlessze hadseregét.
A szerb hadseregnek jelenleg négy használatban lévő MiG-29-ese van, és a várakozások szerint az orosz gépek mellett hamarosan további nyolc, felújításra szoruló MiG-29-es érkezik Fehéroroszországból. Miután ezeket is korszerűsítik, Szerbiának 18 ilyen vadászgépe lesz. Az ország hadseregének felszerelését nagyrészt az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyverzete teszi ki, amely a szovjet fegyvereken alapul.
2018.08.21 21:31
Frissítve: 2018.08.21 21:32