Kétharmad nélkül is lehet sajtókamara

A plakáttörvény esete azt mutatja, hogy hiába csak kétharmados törvénnyel lehet módosítani egy kérdéskört, a kormány e többség nélkül is áterőltetheti a saját akaratát – állította a Népszavának Urbán Ágnes médiakutató. Úgy vélte, ha megvalósul a lapunk által szombaton ismertetett újságírói kamara terve, akkor még inkább torzzá válnak a hazai sajtóviszonyok. - A tervekből ugyanis egy olyan koncepció rajzolódik ki, amely szakmaiságba, valamint érdekvédelembe csomagolva korlátozná a sajtószabadságot, mindezt ráadásul úgy, hogy a kormányhoz lojális szerkesztőségek a mostaninál is nagyobb előnybe kerülnének – fogalmazott.

Urbán Ágnes úgy vélte, a kamaratagokra vonatkozó hitelességi garancia jól hangzik, ám az utóbbi években más tendenciák is érvényesültek. Példaként említette a tényfeltáró bloggereket, akik önszorgalomból vagy egy témára szakosodva kutatnak ügyek után. - Miért ne dolgozhatnának be időnként egy lapnak számlásként? - vetette fel, azt is hozzátéve, hogy a színlelt foglakoztatást a hatályos jogszabályok is tiltják, ehhez nem szükséges a kamara létrehozása.

A Szöllősi György vezetésével kialakított alapkoncepció szerint ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal létrejönne egy újságíró kamara, amelybe nem lenne kötelező belépni, ám olyan előnyöket adnának a tagoknak, amelyek miatt „mindenki szeretne taggá válni”. A kiadókat különadóval vagy adókedvezménnyel ösztönöznék a kamara szabályainak elfogadására. A megfelelő képesítéssel vagy tapasztalattal rendelkező újságírókat csak bejelentve, valamint állandó bérszinttel lehetne alkalmazni. A szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár nagyobb újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül. A különbség az lenne, hogy a nagyobb újságok más minősítéssel rendelkeznének, így pedig „az olvasó tudná, hogy milyen lappal van dolga”.

Lapunk megkeresésére Szikora József, a Magyar Katolikus Újságíró Szakszervezet elnöke elmondta, hogy több hónappal korábban valóban folytak tárgyalások egy kamaráról, azonban állítása szerint konkrétumokig nem jutottak el az egyezetetéseken. Azt is jelezte, hogy a cikkünkben vázolt tervek némelyikével nem ért egyet, szerinte például a „számlás” szabadúszó újságírás szervesen hozzátartozik a szakmához. Azt ugyanakkor jó ötletnek tartotta, hogy rendezzék az újságírók bérezését, így ugyanis szerinte megakadályozható lenne az alkalmazottak „kizsákmányolása”.

Orbán Viktorhoz hű ötletgazda

Senki sem ért velem egyet, mindenki azt mondja, ez egy szar, ellenben a tény az, hogy igenis fejlődünk. Igaz, Gyuri? - kérdezte Szöllősi Györgytől Orbán Viktor, amikor a The Guardian újságírói faggatták őt a focihoz való viszonyáról. A Nemzeti Sport főszerkesztője, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia volt kommunikációs igazgatója nem is okozott meglepetést a válaszával, mindössze annyit mondott: „Természetesen, miniszterelnök úr”. Szöllősi egyébként korábban sem volt távol a kormánypártoktól, számos sportújság után ugyanis 2001 és 2002 között Deutsch Tamás sportminisztériumában kötött ki, ahol kommunikációs tanácsokat adott, később a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sajtószolgálatához igazolt, ahol kommunikációs igazgató is lett. Orbán Viktor saját bevallása szerint a Nemzeti Sportot kedveli leginkább a hazai lapok közül, így Szöllősit komoly megtiszteltetés érhette, amikor – miután Mészáros Lőrinc megvette a kiadó Mediaworks-öt - kinevezték a lap élére.

A kétezres évek közepétől a Puskás család képviselője, a PUSKAS.COM Ltd. ügyvezetője, egyben Puskás-ügyi nagykövet lett. Utóbbi titulusának köszönhetően Magyarország hivatalos diplomatájaként folytathatja azt a munkát, amelynek „lényege a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete”.