Bolttalanítás - Már kenyérhez jutni is gond

Egyre több kis település marad üzlet nélkül, mert nem éri meg üzemeltetni, más helyeken egy héten többször is kint van a zárva tábla.

Sürgős kormányzati segítséget kérnek a kereskedelmi érdekvédelmi- és szakmai szervezetek a kis boltok, különösen a kistelepüléseken működők részére. A kötelező béremelések ugyanis egyre nehezebb helyzetbe hozzák ezeket a vállalkozásokat. A kormány állítólag már foglalkozik a kérdéssel. Iparági szakértők szerint erre több megoldás is létezik, akár az átalányadózás, akár egyéb könnyítések.

A gondot jelzi, hogy például jó néhány COOP üzlet hétfőnként nem nyit ki. Az is előfordul néhány üzletben a reggelt, délelőttöt követően már lehúzzák a rolót. Becslések szerint több mint félszáz COOP üzletet érint a korlátozott nyitvatartás, ami akár azt is jelentheti, hogy ezek a hétfőn kívül a hét más napjain is zárva tartanak. Több bolt ajtaján már az állandó zárvatartás felirat áll.

A falusi kisboltok sanyarú helyzetét támasztják alá az átfogó statisztikai adatok is. A kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken 2017 derekán 12 ezer bolt volt, zöme élelmiszerüzlet. Egy évtizeddel ezelőtt ez az üzletszám még 15 ezer volt. A kétezer főnél kisebb települések száma, ahol bolt is üzemelt, 2198 volt a legutóbbi statisztikai méréskor, tíz évvel korábban még 2289. Azaz 91 utolsó bolt eltűnt a kistelepülésekről, vagy megfordítva, ennyi vált bolt nélkülivé - írta a Blokkk.com. szakportál.

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán a Népszavának korábban azt nyilatkozta, hogy a kis boltokat közvetve a 2017-2018-ban összesen majd' 40 százalékos kötelező szakmai bérminimum-emelés is nehéz helyzetbe hozta. Ez azonban nem okozott országosan csökkentett nyitvatartást, hanem leginkább a Dunántúl 50-200 lelkes kis településeire jellemző. Az elnök elmondta, a boltok nyitva, illetve zárva tartásáról nem központilag döntenek, hanem a 2700 COOP-üzlet 200 tulajdonosa - egyenként.

A boltok tulajdonosait, üzemeltetőit a kötelező béremelésen kívül a beszállítók egyre emelkedő árai is sújtják. Az üzletek, élelmiszerboltok áremeléssel védekezhetnének, de ezt igyekeznek elkerülni, különösen a kistelepüléseken, ahol a forgalom nagyrészt állandó, nem bővíthető. A nagy láncoknak annyi előnye van a kicsikkel szemben, hogy a költségstruktúrájukon belül rugalmasabban tudnak átcsoportosítani, például egy beruházás, felújítás, eszközbeszerzés átütemezésével. Így a nagyok könnyebben mérsékelhetik a beszerzési árak, bérnövekedések miatti áremeléseiket, szemben a kisboltokkal - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A kis boltoknak azért is nagyon csínján kell bánniuk az áremelésekkel, mert főleg az elöregedő településeken, vagy ahol sok közmunkás él, a tavalyi nettó 10-12 és az idén várható 5-6 százalékos reálbérnövekedés hatásai alig érződnek, azaz nem nő a fizetőképes kereslet.